Szaporodó rémálmok, sokasodó alvászavarok, elért minket a koronaszomnia

2021. március 26. – 23:00

frissítve

Szaporodó rémálmok, sokasodó alvászavarok, elért minket a koronaszomnia
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Hogy alszik mostanában? Gyakran riad fel éjszakánként, miközben korábban nem voltak ilyen problémái? Folyton fáradtnak érzi magát az alvás után is? Egymást érik a betegebbnél betegebb rémálmai? Tudom, nem megnyugtató, de nincs egyedül ezzel, sőt nagyon is sokan vagyunk. A Covid-19-járvány miatt egyre többen küzdenek alvászavarokkal, amire a szakemberek, már új kifejezést is alkottak, a koronaszomniát. Ennek oka felborult életritmusunk, a stressz, de maga a koronavírus-fertőzés is alvásproblémákkal jár.

Az alváskutatók számára elég jól kirajzolódik, hogy az elmúlt egy évben milyen sokat változtak alvási szokásaink és alvásminőségünk. A Szinapszis kutatása szerint az előző évhez képest a népesség 22 százaléka korábban, míg 24 százaléka később kel fel a megszokottnál, és a lefekvés ideje is hasonló arányban változott meg. A felmérés szerint az alvásminőség három területén volt jelentős változás, 34 helyett már 45 százalék mondta, hogy csökkent a fizikai vagy szellemi teljesítőképessége, és 29-ről 34 százalékra nőtt azok száma, akiknek rémálmaik vannak, és ezzel együtt az éjszakázók aránya is 4 százalékkal nőtt, 17-ről 21-re.

A testszenzoros alvásmonitorozást is végző Fusion Vital több mint 20 ezer adatból dolgozva azt a megállítást tette, hogy ez elmúlt egy évben jelentősen megnőtt a minket érő stressz, átlagosan naponta 13 óra 41 percet vagyunk stresszben (jelen esetben ez nem feltétlenül az idegeskedést jelenti, hanem azt az állapotot, amikor az erőforrásainkat használjuk), és ezt kéne regenerációval, többek között alvással ellensúlyozni. „Legtöbbször nem is érezzünk magunkat stresszben, de hatnak ránk a hírek, kialakulnak a félelmeink, ami esetenként szorongásos tünetekkel is járhat, ami napközben ér minket, azt éjszaka is belevisszük az alvásunkba” – mondta Kun Zoltán, a Fusion Vital ügyvezetője.

Az adataik összesítése után derült ki, hogy átlagosan naponta nyolc perccel nőtt az alvással töltött időnk, ami az ideálisnak tekintett nyolc órától még mindig messze van, de hiába van ez a kis plusz, mert az alvásminőségünk tovább romlott.

„Sokkal töredezettebbé váltak az éjszakáink, a legtöbben felébrednek, gyakorivá váltak a rémálmok, még inkább kiütközik a nem megfelelő alváshigiénia és a rossz szokások”

– mondta Kun.

A romló alvásminőségért felel az is, hogy a nagy átlag jóval kevesebbet mozog, mint korábban, a home office miatt ki sem lépünk otthonról, a bezárt edzőtermek, uszodák és az időbeli korlátozás is a sportolási lehetőségek ellen hat. „A fizikai aktivitásunk 25 százalékkal csökkent, pedig az mozgás alvástámogató, kevesebb stresszt érzékelünk, és jobban pihenünk utána. Ugyanakkor van egy olyan réteg, amelyik előnyére fordította, hogy plusz időhöz jutott” – mondta Kun. Egy olyan csoport is van már, amelyik otthon délután is tud és mer már szunyókálni. Ez nem helyettesíti az éjszakai alvást, de támogatja azt. Kun reméli, hogy egyre többen tudnak majd ezzel a lehetőséggel élni, és a munkakultúra is leköveti ezt az igényt, hogy nem kell minden pillanatban elérhetőnek lennünk.

Fotó: Kent Nishimura / Contributor / Getty Images

Az alvászavar a koronavírus-fertőzés tünete is lehet

Még éves szintű adatok erről nincsenek, de Kunék mérései alapján az látszik, hogy akik Covid-fertőzöttek voltak, azok jó részénél kimutatható, hogy romlott az alvásminőségük, még akkor is, ha tünetmentesek voltak. „A fertőzés után hetekkel is krónikus fáradtsággal küzdenek, gyenge a regenerációjuk, magasabb pulzuszónában alszanak, egyértelműen látszik, hogy a Covid megterheli a szervezetet.”

A tünetekkel járó Covid magától értetődően lerontja az alvás minőségét, a betegséggel járó láz, fájdalom, légúti panaszok nem hagyják aludni a fertőzötteket, de egyre több jel utal arra is, hogy maga az álmatlanság is a Covid egyik tünete.

A Magyar Alvás Szövetség online konferenciáján Novák Márta előadásában az hangzott el, hogy a betegek közel 40 százaléka tapasztalt alvászavart, amit többféle mechanizmus okoz, az előbb felsoroltak mellett például az intenzív osztályon végzett kezelés és gépi lélegeztetés stressze is, de immunrendszeri tényezők is közrejátszanak. Novák szerint nem véletlen, hogy egyre több szakember emlegeti koronaszomniaként (az álmatlanságot jelentő inszomnia szóból levezetve) ezt a tünetegyüttest.

A nem fertőzöttek közül is sokan újonnan találkoznak az alvászavarokkal, az otthonlét miatt átalakult a cirkadián ritmusunk (biológiai óránk), nem részesülünk a normális szabályozáshoz szükséges reggeli fényből, és így az alvást támogató hormon, a melatonin szintje is lecsökken. A kutatások pedig azt mutatják, hogy a melatonin az immunredszert is erősíti, antioxidánsként is működik, akinek elég van belőle, ritkábban került súlyos állapotba. A tüdőben is termelődik melatonin, ami egy koronavírus-fertőzés esetén csökkenti a túlzott immunreakciókat és a gyulladást is.

Előkerültek a zombik is

Az alvásminőségünk és alvási szokásaink változásai az álmainkra is hatnak, ahogy a járvány által okozott szorongás vagy a vírusról folyamatosan beszámoló média is. „Természeti katasztrófák, háborúk esetén már voltak szisztematikus adatgyűjtések, amik azt mutatták, gyakrabban emlékeztek az álmaikra az emberek, és a rémálmok is gyakoribbá váltak. Most is valami hasonló helyzet játszódik le. Turbulens álmokról számolnak be, amelyek bizarrabbak, felkavaróbbak és hosszabbak a megszokottnál” – mondta Simor Péter pszichológus, az ELTE Pszichológiai Intézet, Alvás, álom és kogníció kutatócsoportjának vezetője.

„A járvány miatt az álomtartalmak speciálisak, de a változásai is megfigyelhetők. A járvány megjelenésekor apokaliptikus víziók, zombitámadások, háborúk voltak az álmok leggyakoribb témái, később pedig egyre több álom szólt a szorongásról, mára pedig megjelentek az oltással, a hatósági intézkedésekkel kapcsolatos álmok is”

– mondta Simor.

Sokan elég jól le is írják ezeket az álmaikat, az idreamofcovid.com oldalra pedig témák szerint csoportosítva fel is töltik ezeket, amelyek aranybányát jelentenek a kutatóknak. Ha nincs különleges helyzet, akkor is sokat álmodunk, csak kevésbé emlékezünk rájuk. Most pedig azt tapasztalják a szakemberek, hogy sokkal több álmot tudunk felidézni.

Itthon Kőszeg Sára klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta kezdte gyűjteni november végén a Covid-fertőzöttek álmait, és egy Facebook-csoportban közzé is teszi azokat, amelyekre engedélyt kap. Az általa gyűjtött álmokban gyakran jelenik meg a víz és a fulladás, elsüllyedés vagy egy vízi állat támadása.

Egy csapat velociraptor törte ránk a gyerekszobám ajtaját

A Covid időszaka a Telex munkatársainak álmain is nyomott hagyott, és vissza is igazolják a kutatók által elmondottakat.

„Nagyon ritkán álmodom rosszat, évi egyszer vagy kétszer, de a fertőzés óta gyakrabban, nem covidos témájú egyik sem, konkrétan nem emlékszem rájuk, csak arra, hogy mindig családdal kapcsolatos rémálmok ezek, valószínűleg azért, mert az elmúlt egy évben nagyon keveset találkoztam velük.”

„Azt álmodtam, hogy állok egy hosszú sorban egy gyógyszertár előtt, de nem halad a sor. Nem lehetett ott hagyni, mert a gyerekeimnek kellett gyógyszer. Egy idő után előrementem, hogy kiderítsem, mi a helyzet; a sort egy biztonsági őr – egy fekete nő – tartotta fel, aki azt mondta, nem engedhet tovább senkit, ez a felsőbb utasítás, mindenki várjon. Visszamentem hát a sor végére, aztán felébredtem. Hajnali 5 volt, átfordultam a másik oldalamra, aztán visszaaludtam. És folytatódott az álom, visszaálltam a rohadt sorba. Álldogáltam ott kicsit, többen már lázadást terveztek a biztonsági őr ellen, de azt már nem vártam meg. Láttam, hogy itt én már nem kerülök sorra, úgyhogy felébredtem. Ennél 2020-asabb álmom még nem volt idén.”

„Sokkal többet és sokkal kalandosabbakat álmodok, rendszeresek a nagy társas események, esküvők, szabadtéri rendezvények, de gyakran előfordulnak akciófilmes-videójátékos jellegűek is, például egyszer álmodtam egy ilyen jumanjiszerűt jurassic parkos tematikával. Sajnos akárhányszor újraindítottuk a pályát, egyszer sem sikerült élve kikeveredni a dologból, az ébredés előtti utolsó próbálkozásnál éppen egy csapat velociraptor törte ránk a gyerekszobám ajtaját.”

„Visszatérő álmom, hogy egy utazásról valamelyik barátnőmmel sietünk a repülőre, és minden alkalommal frusztrált vagyok, mert garantált, hogy lekéssük. Eddig egyszer jutottam el a repülőtérig, a legjobb viszont az volt, mikor helyette végül egy strandra mentünk, mert oda még feltétlenül be kellett lógni. A másik visszatérő, hogy különböző helyzetekben vagyok maszk nélkül, amit iszonyatos lelkiismeret-furdalás követ, hogy vajon mi lesz, elkaptam-e, fertőzök-e, hova menjek így.”

Simor szerint több dolog is hozzájárult ahhoz, hogy több álomról tudunk beszámolni. Megváltoztak az alvási szokásaink, sokan később fekszenek le és kezdenek el aludni, ami azt is jelenti, hogy később kelünk, az álomnak leginkább kedvező REM-szakasz pedig a reggeli így. „Többet is lustálkodunk, és a kegyetlen vekker nem riaszt fel minket olyan alvásfázisból, például a mélyalvásból, amiből amúgy nem ébrednénk fel. Így valószínűbb, hogy azokból a sekélyesebb alvásfázisokból ébredünk fel spontán módon, amelyek során az álmodás is a legintenzívebb. Az is valószínűsíthető, hogy gyakrabban emlékszünk azokra az álmokra, amelyekben valami olyan dologgal foglalkozunk, amivel ébren is.”

Fotó: Artur Widak / NurPhoto / Getty Imag

A járvány mindegyikünk életére lenyomattal bír, de azt is külön kutatják már, hogy milyenek a koronavíruson átesett emberek álmai. „Egyelőre nehéz leválasztani őket más csoportokról, nem feltétlenül specifikusak az álmaik, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a gyulladásos faktorok, amelyek az immunrendszer működéséből fakadnak, az álmokra is hatnak” – mondta a kutató.

Az is a karanténnal, korlátozásokkal járó vírushelyzet lenyomata, hogy az álmokban is egyre többször jelennek meg a szociális megvonásról szóló témák.

„Megjelentek már házibulikról, tömegjelentekről, nehéz emberi konfliktusos helyzetekről szóló álmok is. Sok elmélet van az álmok funkciójáról, és az egyik szerint az álmodás egy olyan valóságszimuláció, amelyben tét nélkül begyakoroljuk a szociális helyzeteket, most, hogy a valós szociális interakcióktól megvontak minket, az álmokban ezek még hangsúlyosabbak lettek.

A médián keresztül ugyan kapunk egy csomó ingert, de ezek nem pótolják a valós társas interakciókat. Az egy érdekes kérdés lesz, hogy vajon a közösségi médián felnövő tizenévesek valós szociális helyzetekről fognak-e álmodni” – mondta Simor.

Mit tehetünk, hogy jobban aludjunk?

A korábban már idézett Kun Zoltán szerint a legfontosabb, hogy az alvást ne muszáj tevékenységnek fogjuk fel. A szakértő azt javasolja, hogy próbáljuk követni a természetes cirkadián ritmust, időben feküdjünk le, és lehetőleg ne lefekvés előtt fogyasszunk alkoholt, ami ugyan érzetre letompít és megnyugtat, de inkább meggátolja a regenerációt a szervezet felpörgetésével. Fontos, hogy sokat mozogjunk, és lehetőség szerint reggeli fényben is tartózkodjunk kint a szabadban.

Aki problémásnak érzi az alvását, használjon alvástámogató eszközöket, Kun azt mondta, már azzal sokat segíthetünk magunknak, ha alvási naplót vezetünk, képbe kerülhetünk, hogy milyen visszajelzéseket kapunk a szervezettől. Van már néhány mindenki számára elérhető kütyü is, amivel az alvást lehet monitorozni, de komoly problémák esetében ajánlott szakemberhez fordulni.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!