Egy kutatás szerint könnyen lehet, hogy belátható időn belül jön még egy akkora járvány, mint a mostani

Jelenleg ugyan kifejezetten jónak tűnik a járványhelyzet Magyarországon, más országok példáiból azért már lehet látni, hogy a negyedik hullám valódi fenyegetést jelent, és bár sikerrel vettük fel ellene a harcot, továbbra is messze vagyunk attól, hogy végleg magunk mögött hagyjuk a koronavírust. Egy friss kutatás szerint ugyanakkor nemcsak emiatt lesz érdemes odafigyelni a jövőben, hanem azért is, mert a mostanihoz hasonló volumenű járványok gyakoribbak, mint gondolnánk, a helyzet pedig rosszabbodik is – írja a Science Alert.

A PNAS szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók az 1600-tól egészen mostanáig tartó időszakban feljegyzett járványokból állítottak össze adatbázist, majd ezt vizsgálták meg, hogy megtudják, mekkora a valószínűsége egy, a mostanihoz hasonló extrémebb járványnak. Mint írták, erre vonatkozóan egyelőre nem álltak rendelkezésre megfelelő adatok, a mostani kutatásból viszont kiderült, hogy egy, a mostanihoz hasonló kaliberű járványra minden évben két százalék esély van.

A kutatók összesen 476 dokumentált járványt találtak a vizsgált időszakban, ezeknek nagyjából a felénél lehetett pontosan tudni, hogy mennyien haltak meg bennük. 145 olyan volt, amelyben kevesebb mint tízezer ember halt meg, további 114-ről pedig egyáltalán nem lehetett tudni, hogy mennyi áldozatot követeltek. A kutatók a jelenleg is aktív fertőző betegségeket – tehát például a HIV-et, a Covid–19-et vagy a maláriát – kihagyták az összesítésből. A többit egy részletes, általánosított Pareto-eloszlást alkalmazó modellel elemezték ki, ebből pedig

többek közt azt a következtetést vonták le, hogy az egy évre jutó járványok száma rendkívül változékony, egy spanyolnáthához hasonló extrém járvány kialakulásának az esélye pedig valahol 0,27 és 1,9 százalék között volt az elmúlt 400 évben.

A kutatók megállapítása szerint az extrém járványok sokkal valószínűbbek, mint azt eddig gondoltuk, csak azért nem voltunk eddig tudatában ennek, mert nem vagy nem megfelelően figyelték meg az erre vonatkozó adatokat. A tanulmányból az is kiderült, hogy a fent említett valószínűség nem is statikus, hanem növekszik, az elmúlt ötven évben ugyanis egyre több új patogén kezdett el embereket fertőzni. Az új típusú koronavírus kézenfekvő példa, de a sertésinfluenza, a madárinfluenza vagy az ebola is ide tartozik.

„Az eredményeink a közelmúltban tett becslésekkel, melyek szerint a környezeti változások miatt az állatok körében növekszik a betegségek feltűnésének aránya, elég valószínűnek tűnik, hogy más, a Covid–19-hez hasonló járványok fognak feltűnni (ennek esélye most egy átlagos emberi élet alatt nagyjából 38 százalék), a következő évtizedekben pedig akár meg is duplázódhat ennek az esélye”

– írták a kutatók.

Éppen emiatt fontos, hogy a mostani járványból való kilábalás után is észben tartsuk, hogy hamarosan akár egy újabb, hasonlóan nagy horderejű járvány is kitörhet majd. Ha megfelelően felkészülünk rá, a most szerzett tapasztalatainkkal akár fel is készülhetünk a következő járványra, legyen szó a korai reakcióról, a helyi és globális megfigyelőrendszer kiépítéséről vagy annak kutatásáról, hogy pontosan miért gyakoribbak a járványok.