Ha nem alakítjuk át a nagyvárosainkat, hozzá kell szoknunk, hogy már tavasszal jöhet a hőség

2021. augusztus 24. – 12:41

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Ugyan az utóbbi napokban némileg lehűlt a levegő, bizonyára mindenki emlékszik még az elmúlt hetek tikkasztó hőségére, amely a nagyvárosokban, de főként Budapesten talán mintha néha rosszabb is lett volna, mint máshol. Ez nem is értelmetlen elképzelés, az úgynevezett városi hősziget hatás miatt a sűrűn beépített városok valóban melegebb lehet, mint máshol. Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének frissen publikált eredményei alapján Budapesten ez a hatás nagyon erős, már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben a belvárosban az árnyékmentes, aszfaltozott felszínek hőmérséklete – olvasható a Másfélfokon megjelent anyagban.

Már tavasszal is forró

Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén már két évtizede követik a fővárosi agglomeráció felszínhőmérsékleti anomáliáit amerikai műholdak (a NASA által üzemeltetett Terra, illetve Aqua) 1 km térbeli felbontású méréseiből kiindulva. A mostani eredmények azt mutatják, hogy ha a felszín hőmérsékletét tekintjük, akkor az ebből származtatható városi hősziget hatás a beérkező direkt napsugárzás hatására a nappali, delelés körüli időszakban a legnagyobb.

Az útburkolatok és betonépületek a napfelkeltétől kezdődően folyamatosan nagyobb mértékben elnyelik a beérkező sugárzást, és így délre már nagyon felforrósodnak. Ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített területeken függőlegesen is jelen vannak, így a Napból érkező energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik. Az ELTE-n egyetemi hallgatók bevonásával végzett mérési program alapján

az árnyékmentes beton- és aszfaltfelületek rendszerint már májusban is 40 °C fölé melegednek a déli órákban.

A természetes zöldterületek vagy akár a mezőgazdasági növénytakaró hőmérséklete ezzel szemben általában 30 °C alatti, vagyis a nyári nappali időszakban hatalmas különbségek lehetnek az agglomeráció és a városok felszíni hőmérsékletei között. Napnyugta után már jóval kisebb a különbség, az esti órákban mindössze néhány fokos eltérést lehet megfigyelni a délutáni, akár 10 fokot is meghaladó eltéréssel szemben.

Nyár végére viszont az eredmények alapján az agglomeráció is felmelegszik, az egyre hosszabb meleg idő hatására ugyanis a talaj fokozatosan szárazabbá válik. Így a párolgás már nem csökkenti a felszín energiaháztartását, a felszínhőmérséklet pedig nő. A városon belül ezt az ingadozást a burkolt utak és épületek miatt nem igazán lehet észlelni, a párolgás pedig összességében egész nyáron kisebb, mint a környező területeken. Emiatt van az, hogy a júniusi, illetve július eleji időszakban a hősziget hatás több fokkal erősebben jelentkezik a felszínhőmérsékletekben, mint augusztus végén.

Lehetne rajta segíteni

Mint azt a cikk szerzői kiemelik, maga a városi hősziget hatás nem függ össze az éghajlatváltozással, ám az amiatt fokozódó hőhullámos és száraz időszakokat helyben tovább erősíti. Ettől például egy budapesti lakos nemcsak rosszabbul érzi magát, hanem egészségügyi szempontból is magasabb kockázatnak lesz kitéve. Leszögezték azt is, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által kiadott új értékelő jelentés világosan megmutatja, hogy a globális felmelegedés erősödésével a szélsőséges időjárási események, így a hőhullámos és száraz időszakok is gyakoribbak és intenzívebbek lesznek,

a nagyvárosok pedig nemcsak okozói, de jelentős elszenvedői is a hatásoknak.

A műholdas mérések nemcsak a problémás területekre világítanak rá, de arra is, hogy hol van szükség beavatkozásra. A szakértők szerint minőségileg és mennyiségileg is több zöldfelületre van szükség a városokban, a csapadékot kék-zöld infrastrukturális elemekkel kellene helyben tartani, valamint érdemes lenne átgondolni az építő- és burkolóanyagok anyagát és színét és a városi közlekedést is.

Mint írták, világszerte egyre több jó gyakorlat mutatja, hogy képesek vagyunk megváltoztatni városainkat, növelve ezzel azok klímaalkalmazkodási képességét és egyben csökkentve kibocsátásainkat. Ezek az intézkedések és beruházások egyébként a klímaváltozás nélkül sem lennének feleslegesek, hiszen jelentősen javítanák az ott élők komfortérzetét és életminőségét. Az idei nyár hőhullámaival korábban ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!