Balássy Fanni: San Fernando Valley, TündérVölgy

2024. március 30. – 18:32

Balássy Fanni: San Fernando Valley, TündérVölgy
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Most költőnő legyek
vagy táncosnő,
vagy uralkodjak?”
(Kukorelly Endre: Mostköl)

„[…] és jött a Bandi.”
(Kukorelly Endre: Mutattá)

A stúdió linóleumpadlóján pillantja meg a könyvet, kihullhatott valaki táskájából. Ösztönösen mozdul felé. Hunyorít, próbálja kisilabizálni a betűket. Nem tudja pontosan, hogy a mesehősnevű illusztrátor pszichedelikus rajza vagy a címben magányosan biccentő ékezet fogja-e meg elsőre, de megbabonázottan veszi fel a földről, és mohón belelapoz. Rövid sorokba tördelt szövegek és különös vonalrajzok ritmikus váltakozása. Csupa idegen szó, a betűkön a borítóról ismerős egzotikus vonás, némelyiken két pont. Az umlautos o egyenesen olyan, mint egy medve sziluettje. Becsukja a könyvet, újból szemügyre veszi a borítón a vörösen izzó címet. Samunadrág.

Nem hagyja nyugodni a dolog, körbekérdezi a zenészeket, a vokálosokat, a felvételvezetőt, a technikusokat, a marketingest, a takarítót, a büfést, a portást, amíg ki nem derül, hogy a kötet tulajdonosa az egyik hangmérnök. A névtábláján visszaköszön a borítón látott ékezet: András. A kérdésre, hogy honnan szerezte a könyvet, annyit felel, hogy az anyja adta fel légipostán Magyarországról. Magyarország? Elhúzza a száját, csücsörít. Nem hallott még róla. András zavartan vakarja a tarkóját, nem tudja, hogy mondják külföldiül, hogy „Kárpátoktól ölelt”. Dadog, aztán inkább hozzáfűzi, hogy az anyja azért küldte a könyvet, mert szeretné, ha a nemrég született unokája, Samu – Szemjuel – megtanulna magyarul. Csak akad egy kis gond. Gond? Milyen gond? Ez a könyv nem teljesen magyarul van. Nem? Nem, csak majdnem. Hogy lehet valami csak majdnem magyarul?, vonja össze értetlenül a szemöldökét. András vállat rándít. Poetri, mondja, és visszaül a keverőpult mögé.

2006 márciusában, a Blackout című album stúdiófelvételének első napján a munka végeztével Britney ismét odalép Andráshoz, és az asztalon heverő kötetre mutat. Kölcsönkérheti-e, nem lenne-e probléma? András zavartan bólint. Britney felmarkolja a könyvet, autóba ül, és elindul a közkönyvtár felé. A végére akar járni az ügynek.

Az elkövetkezendő hetekben egyre sűrűbben fordul meg a városi könyvgyűjtemény nemzetközi részlegén, és leporolja a magyar–angol szótárat. Sorról sorra végigküzdi magát a szövegen, ide-oda lapozgat a szószedetben, kidugott nyelvvel jegyzetel, ceruzát hegyez, lendületesen radíroz, és a dohos, félhomályos helyiségben egyszeriben megvilágosodik előtte András állítása: magyar, de mégsem. A pragmatikai és ontológiai felfedezés elsöprő erővel csap le rá: saját nyelvet teremteni, ez az igazi művészet. Egyszeriben az a különös érzés keríti hatalmába, hogy ez a távoli országban élő költő látatlanul is ismeri a lelke rezdüléseit, érti a gondolatait, a fejébe lát. A neve a tavaszi madárcsicsergés dallamát idézi. Nagyszerű ember lehet, réved el Britney a katonás l betűk és az arisztokratikus y láttán.

Magával ragadja a kísértés: látnia kell a név mögött rejlő arcot. Helyet foglal az egyik asztali számítógép mögött, a böngésző ikonjára kattint, nagy körültekintéssel bepötyögi a betűket, de mielőtt lenyomná az entert, szégyenlősen körbekémlel. Néhány tizedmásodperc választja el a tudástól. Betölt az oldal, kirajzolódik a kép: tiszta, nyílt tekintet, megcsillanó koponya.

A rögeszméjévé válik a magyar szerző, a táskájában rendre ott lapul a rongyosra lapozott kötet. Pont kerül a hosszú alkotói válság végére, meglódul a toll a papíron, az ujjak a zongorán. Az album nyitódala, a Gimme More születik meg elsőként, és a maga nyelvroncsoló gesztusával azonnal radikálisan szembefordul a shakespeare-i irodalmi nyelv kőbe vésettnek hitt alakzataival.

Innentől nincs megállás. Felhasználva a könyvipari kapcsolatait, fű alatt beszerezteti a múzsája többi kötetét. A Rom. A komonizmus története című esszéregény megtermékenyítőleg hat a gondolkodására, és rajta hagyja a kéznyomát a Piece of Me szövegén, amely eszmeiségében visszakanyarodik a marxi elidegenedéselméletet feszegető …Baby One More Time-hoz, és a kapitalista kizsákmányolás ellen emel szót. A H.Ö.L.D.E.R.L.I.N. című versciklus gazdagítja a poétikai eszköztárát, és az oximoronra építő, az egymást kioltó elemekről szóló Hot as Ice megkapó költői vízióját ihleti, amíg az ifjúkor felhőtlenségéhez visszanyúló TündérVölgy – Avagy az emberi szív rejtelmeiről című regény a Heaven on Earth idillt áhító soraiban köszön vissza.

Sorra születnek a dalok. A környezete nem sejti, mi állhat az inspiráció hátterében, és Britney sem köti az orrukra: csak magának akarja Endrét. Az éjjeliszekrénye fiókjában őriz egy fényképet róla, ébredés után és lefekvés előtt titokban szemügyre veszi. Ha nem tud elaludni, a Samunadrág verscímeit sorolgatja magában: Szépvag, Macskaa, Truccpr. Az inverz Sámson képe az agyába ég, nemcsak szellemében, de egész lényében, fizikai valójában azonosulni kíván vele. Úgy érzi, egyetlen záloga van a szabadságának: ha Endrévé válik. 2007. február 16-án fordulóponthoz ér az élete.

Este hét óra, Ventura Boulevard, Tarzana negyed, San Fernando-völgy, Los Angeles. Esther Tognozzi unottan söpri fel a padlóról a hajvégeket, amikor egy fekete autó satufékez a szalonja előtt. Egy nő mászik ki az anyósülésről, a kapucnit a szemébe húzza, és a bejárathoz siet. Mire a kilincsre teszi a kezét, tucatnyi kocsi kanyarodik a parkolóba. Hideg fények sortüze: paparazzók érkeznek. A fiatal nő nem kertel, rezzenéstelen arccal megkéri a fodrászt, hogy nullásgéppel essen neki a hajának. Esther levegő után kap, a tömött tincsekre mered, és mechanikusan rázza a fejét, hogy nem lehet, nem teheti. A nő nem tágít, valami magyar íróról hadovál, de nem talál értő fülekre, így a végső megoldáshoz folyamodik: maga ragad hajnyírót, és lendületesen végighúzza a fején. A fodrász torkára forr a sikoly. A nő lehajol, hogy felmarkolja a csempére hulló fürtöket. A festéktől töredezett, száraz végű hajtincsekkel együtt mintha életében először a saját sorsát, a saját testét, a saját gondolatait is a kezében tartaná. Vérszemet kap, ide-oda húzza a gépet, a nyírófej szépen követi a koponyája ívét. Kívülről dulakodás zaja szűrődik be, a paparazzók az üzlet kirakatüvegéhez nyomakodnak, kattogtatják a fényképezőgépet.

Alig néhány perc múlva Britney széles mosollyal mustrálja magát a tükörben. Kíváncsian végigsimítja a fejét, elégedetten felsóhajt. A zsebébe túr, előránt egy ötvendollárost, és a pultra helyezi. A bankjegy látványa visszarántja a földre a fodrásznőt. Mielőtt a kliens távozhatna, elé perdül, és annyit kérdez: miért? Britney áthatóan a szemébe néz, és annyit mond: it’s Endre. Hogy micsoda? Itt a vég? A fodrásznő mintha nem akarná meghallani az utolsó szótagot. It’s Endre, ismétli el Britney, majd kilép az üzlet hátsó kijáratán.

Másnap körbejárják a világsajtót a Britney-ről készült képek, őrültnek bélyegzik, többen egyenesen a popkirálynő karrierjének végét vizionálják, hírelemző műsorokban próbálják értelmezni a fodrásznőhöz intézett balsejtelmű mondatát.

Tízezer kilométerre, egy Kárpátoktól ölelt kis országban a Samunadrág szerzője a reggeli kávé mellé fellapoz egy napilapot. A félfamentes papírról egy fiatal, élettel teli nő tekint rá, a pillantása elszánt, a koponyája tükörsima. Különös, gondolja magában az író. Milyen jól áll neki.

A Telex tárcarovatának célja közelebb vinni az olvasóhoz a kortárs szépirodalmat, hogy az ne csak kisebb példányszámú irodalmi folyóiratokban jelenhessen meg, hanem olvashassa mindenki, aki napi sajtót olvas, ahogyan az 1900-as évek első felében ez még természetes volt. A sorozatban eddig megjelent írások itt találhatók .

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!