Kötelezővé kellene tenni a biohulladék szelektív gyűjtését, hogy teljesíteni tudjuk az uniós vállalásokat
Annak ellenére, hogy a korábbi tervek szerint 1,5-2 millió embernek szerették volna lehetővé tenni a biohulladék szelektív gyűjtését, az elmúlt másfél évben gyakorlatilag alig történt valami ezen a területen – derült ki a Mohu háttérbeszélgetésén.
Ennek a tapasztalataik szerint az az oka, hogy a pilotprogramban részt vevő 14 településen sem sikerült számottevő eredményeket elérni a lakosság, illetve a közös képviselők ellenállása miatt. Ezért a cég szerint az infrastruktúra fejlesztése és a szemléletformáló kampányok önmagukban nem elegendőek, csak az vezethetne eredményre, ha ezzel egy időben kötelezővé tennék a biohulladék szelektív gyűjtését – ezt azonban hiába jelezték az előző kormányzatnak, az a választás előtt nem akarta ezt felvállalni.
De hogy jutottunk idáig?
2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban (a hulladék-keretirányelv), ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től elkezdjék a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy 2035-re a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani – miközben az Eurostat 2024-es legfrissebb adatai szerint az unió országaiban átlagosan ez 48 százalék volt, addig Magyarországon mindössze 34 százalék.
Kutatások szerint Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék, ami főként a hulladéklerakókban (évente 400 ezer tonna) vagy a csatornarendszerben (évente 600 ezer tonna) végzi. Ez azért hatalmas probléma, mert a kidobott élelmiszerek nagy mértékben növelik a metánkibocsátást, és ezáltal jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A koncessziót elnyerő Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. 2024-ben országszerte 14 település társasházi övezeteiben indította el a biohulladék szelektív gyűjtését pilotprogramként: Budapesten a XI., a XX. és a XXI. kerület egyes társasházi övezeteiben, Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron, Szolnokon, Kecskeméten, Cegléden, Zalaegerszegen, Békéscsabán, Nagykanizsán, Tatabányán, Kaposváron, Gyulán, valamint Békés városának egyes körzeteiben.
2024 októberéig a pilotprogram 460 ezer emberhez jutott el, akiknek a harmada, nagyjából 140 ezer ember igényelt biohulladék tárolására alkalmas kukákat. Míg Miskolcon, Szolnokon, Székesfehérváron és Tatabányán a pilotban elért lakosság 100 százaléka csatlakozott a programhoz, máshol, így például Budapesten nehézségekbe ütközött a szelektív gyűjtés bevezetése.
A Mohu háztartási 5 literes gyűjtőedényeiben a programban részt vevő háztartások külön gyűjthetnék többek között a gyümölcsök és a zöldségek maradékait, a kávézaccot, a tojáshéjat, a főtt ételmaradékokat (a húsokat is, de a csontokról leválasztva), a pékárukat és a tejtermékeket is – egy fontos szempont van csak, mindezt műanyag csomagolás nélkül kellene beletenni. A begyűjtött biohulladékot a háztartások a társasházaknak biztosított, 120 literes barna kukákba dobhatják ki, amiket hetente egy-két alkalommal ürítenek a Mohu szerződött partnerei, akik biogázüzemekbe szállítják azt, ahol villamos energiát lehet belőle előállítani, vagy komposzttelepre viszik, amiből a mezőgazdaság részesül.
Ez idáig mind szépen hangzik, azonban az embereket nem lehetett arról meggyőzni, hogy semmivel sem büdösebb, ha szelektíven gyűjtik az ételmaradékaikat, mint ha kidobják a sima szemetesbe – pedig a háztartási gyűjtők szag- és kifolyásmentesen záródnak. Az sem segített, hogy a kezdeti begyűjtési nehézségek miatt előfordult, hogy néhány gyűjtőkukában kukacok ütötték fel a fejüket.
Ez vezetett ahhoz, hogy míg korábban úgy számolt a Mohu, hogy hetente 50–90 deka biohulladékot fognak kidobni az emberek, ez az első próbaév végére csak a 30 dekát érte el. Ez volt az oka annak, hogy 2024 végén úgy döntött a cég, hogy a korábban kitűzött 1,5-2 milliós bővítést lejjebb veszik, és kisebb lépésekben haladnak tovább a rendszer bővítésével.
Végül azonban még ez a kisebb léptékű bővítés is elmaradt, mert a cég inkább arra próbált meg először koncentrálni, hogy a már a programban részt vevő településeken vigye feljebb az eredményeket. Mint a háttérbeszélgetésen Runtág Tivadar, a Mohu stratégiai és fenntarthatósági igazgatója elmondta, annyit sikerült elérniük, hogy a 140 ezer emberről feltornászták 230 ezerre a programban részt vevők számát. Elvileg ennyien vesznek most részt a gyűjtésben. Gyakorlatilag viszont csak annyit tudnak, hogy ennyi embert érnek el a társasházaknak kiosztott 120 literes barna kukákkal és az otthoni 5 literes edényekkel – de, hogy ebből valójában hányan használják is azokat, arra nincsenek konkrét számok. A begyűjtött mennyiségek azonban arról árulkodnak, hogy nagyon kevesen.
Az Orbán-kormány nem vállalta fel a népszerűtlen intézkedést
„A kukák töltöttsége minimális” – jellemezte a helyzetet Pártl-Konrád Brigitta, a Mohu termékmenedzsere, aki elmondta, hogy jelenleg a 10 százalékát érik el annak a mennyiségnek, amivel korábban számolt a cég. Mint mondta, a vegyes hulladékban jelenleg található konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék alapján a maximálisan begyűjthető mennyiség 53 kilogramm/fő/év lenne, ehhez képest most ott tartanak, hogy évente átlagban 5-6 kiló jött össze fejenként.
Ha a teljes lakosságra ki tudnák terjeszteni a szelektív gyűjtést, akkor évi nagyjából 500 ezer tonnát tudnának begyűjteni. A most a program által elért 460 ezer lakosnál ez évente 24 380 tonnát jelentene. Mivel nagyjából feleennyien csatlakoztak csak, a maximális begyűjthető mennyiség 12 ezer tonna lenne évente – a valóság azonban kiábrándító, ugyanis mindössze 1200 tonna begyűjtött mennyiségről tudnak beszámolni.
És még ez az arány is romlott 2025-ről 2026-ra: a vizsgált féléveket tekintve 2026-ban vidéken a 2025-ös mennyiség 90 százalékát, míg Budapesten a 68 százalékát sikerült begyűjteni. Míg Budapesten az eleve nagyon kis mennyiség is jócskán visszaesett, vidéken néhány településen egy kicsivel nőtt: Miskolcon, Zalaegerszegen, Gyulán és Nagykanizsán.
Ezek a számok olyan szinten maradtak el a várakozásoktól, hogy a Mohunak nem volt más választása, mint rálépni a fékre, és a tervezett bővítés helyett megpróbálni a szabályozói oldalról eredményeket elérni. Információink szerint az előző kormányzatnál azt szerette volna elérni a cég, hogy legalább a kukákat kötelező legyen átvenniük a társasházak közös képviselőinek, de valójában amellett kardoskodtak, hogy az lenne a legcélravezetőbb, ha az uniós cél eléréséhez kötelezővé tennék a háztartásoknak a szelektív gyűjtést. Az Orbán-kormány azonban a választások előtt nem vállalt fel egy ilyen feltehetően népszerűtlen szigorítást.
Az EU-ban vannak példák ilyen szigorításra. Szlovéniában például ha a biohulladékot a kommunális kukába dobják, akkor akár 4-500 eurós büntetést is ki lehetne szabni az adott társasházra – erre azonban sok esetben nem kerül sor, mert a figyelmeztetés bőven elegendő ahhoz, hogy az esetleges szankció súlyossága miatt betartsák az emberek a szabályokat.
Szakértők szerint itthon is elengedhetetlen lenne a szabályozás szigorítása, valamint az, hogy az állam és az önkormányzatok is szerepet vállaljanak a lakossági tájékoztatásban és szemléletformálásban. Úgy tudjuk, hogy a Mohu és az új kormányzat között most abban már egyetértés mutatkozik, hogy a biohulladék begyűjtésének komoly szerepe van az uniós kötelezettségek teljesítésében.
A jelenlegi hulladékgyűjtési rendszer jövője azonban nemcsak a biohulladék terén, hanem általában is kérdéses: Gajdos László élő környezetért felelős miniszter néhány napja bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek a Mohuval, és felülvizsgálják a 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncessziót. „Kemény partnerek leszünk. A nemzeti érdek és a lakosság magas színvonalú kiszolgálása érdekében mindent el fogunk követni” – írta a miniszter.
Azzal, hogy miért fontos a biohulladék szelektív gyűjtése, több cikkben is foglalkoztunk:
- Komposztország leszünk, ha akarjuk, ha nem
- Lehet, hogy picit büdös lesz az új kuka, de azért menő
- Itt kapják meg először a biokukájukat az emberek
- Kukaokosító: minden, amit a biohulladék szelektív gyűjtéséről tudni kell
- Három városban már elindult, Budapesten csak márciusban kezdődik a biohulladék szelektív gyűjtése
- Ha engem fejbe csapnának, se tudnék ilyen hülyeséget kitalálni – gyanakvással fogadják az emberek a biokukákat
- Kong a kuka: nehezen indul be a biohulladék szelektív gyűjtése
- „Üzenem a Mohunak, hogy ez egy elmebaj”
- Szomorú, de a magyar az ilyen sajnos
