Kong a kuka: nehezen indul be a biohulladék szelektív gyűjtése
2024. október 21. – 04:55
Január elsején Magyarországon is elindult a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék szelektív gyűjtése. Az első tapasztalatokról kérdeztük a koncessziót elnyerő MOHU-t. A 14 településen, ahol elindult a program, összesen 460 ezer embert kerestek fel. Közülük nagyjából 140 ezren kértek csak biokukát, és míg korábban úgy számoltak, hogy hetente 50-90 deka biohulladékot fognak kidobni az emberek, ez jelenleg mindössze csak 30 deka. Jövőre a MOHU további 1,5-2 millió ember számára teszi elérhetővé a szolgáltatást.
2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban (Hulladék Keretirányelv), ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani – miközben jelenleg az unió országaiban átlagosan ez csak 48 százalék, Magyarországon pedig mindössze 32,8 százalék.
Évi 110 millió köbméter talajt kellene pótolni Magyarországon
Kutatások szerint Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék, ami eddig főként a szemétlerakókban (évente 320 ezer tonna) vagy a csatornarendszerben (évente 600 ezer tonna) végezte. Ez azért hatalmas probléma, mert a kidobott élelmiszerek nagy mértékben növelik a metánkibocsátást, és ezáltal jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el, miközben két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat – ez részben pótolható lesz a begyűjtött biohulladékból származó, kiváló minőségű trágyával, ami az előállított energia mellett keletkezik a biogázüzemekben. (Ha eddig komposztált, akkor a kertje és a Föld is jobban jár, hogyha továbbra is oda dobja a zöldhulladékát – erről a Kukaokosító: minden, amit a biohulladék szelektív gyűjtéséről tudni kell című cikkünkben olvashat bővebben.)
Magyarországon a biohulladék lakossági begyűjtésére kiírt koncessziót a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. nyerte el. Az ő feladatuk a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése, a háztartási biokukák és a házak 120 literes, barna kukáinak legyártatása és átadása a szemétszállító szolgáltatóknak. A kukák házhoz szállítását és az összegyűlt biohulladék begyűjtését minden városban a helyi szemétszállító cégek végzik. Budapesten a MOHU Budapest Zrt. végzi ezt, ami a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) és a MOHU közös cége.
Idén országszerte 14 település társasházi övezeteiben indították el a rendszert pilot programként, a rendszer Szolnokon debütált január közepén. Február végén a programban érintett első budapesti társasházak is megkapták a szelektív gyűjtéshez való kukáikat. A Telex az első pesterzsébeti kukaosztásra elkísérte a BKM-et, ahol kiderült, hogy a lakók és a gondnokok először gyanakvással és tájékozatlanul tekintettek az új rendszerre – erről a Ha engem fejbe csapnának, se tudnék ilyen hülyeséget kitalálni – gyanakvással fogadják az emberek a biokukákat című cikkünkben olvashat bővebben.
A második ütem a pilot programból levont tapasztalatok és a szükséges fejlesztések után 2025-ben indul majd 1,5-2 millió lakos bevonásával. Ez főként a többi vármegyeszékhelyet, valamint a nagyobb városokat érinti majd. Az ígéretek szerint 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz a begyűjtés, de a kistelepülések, főként a falvak kimaradhatnak ebből.
Az indulás óta már eltelt 10 hónap a pilot programból, ezért megkerestük a MOHU sajtóosztályát, hogy megkérdezzük, mik az első tapasztalataik a rendszerrel.
Idén idáig országszerte összesen hány településen indult el a rendszer, és ez hány embert érint?
Nemzetközi tapasztalatok alapján a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék kezelésének
leghatékonyabb módszere a házhoz menő gyűjtés. A rendszert a MOHU fokozatosan vezeti be, jelenleg 14 településen indult el ez a szolgáltatás: Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron, Szolnokon, Kecskeméten, Cegléden, Zalaegerszegen, Békéscsabán, Nagykanizsán, Tatabányán, Kaposváron, Gyulán, valamint Békés városában.
Magyarországon a lakosok, lakóközösségek önkéntesen csatlakozhatnak a biohulladék-gyűjtési programhoz. A MOHU pilot programja 460 ezer emberhez jutott el, akiknek mintegy harmada, nagyjából 140 ezer ember igényelt biohulladék tárolására alkalmas kukákat, de Székesfehérváron és Tatabányán a pilotban elért lakosság 100 százaléka csatlakozott a programhoz.
A MOHU mindezek mellett új lehetőséget biztosított a gyűjtésre, már hulladékudvarokban is le lehet adni a biohulladékot, Budapesten, Kecskeméten, Szolnokon, Székesfehérváron, Kaposváron, Tatabányán Cegléden, Békéscsabán és Kaposváron van lehetőség erre. Ennek kommunikációja most kezdődik.
Budapesten most összesen hány kerületben és pontosan hol folyik a
biohulladék szelektív gyűjtése?
A fővárosban jelenleg a XI., XX. és XXI. kerület egyes társasházi övezetei érintettek, a pontos utcalista a honlapon megtalálható térképes formátumban.
A MOHU korábban úgy számolt, hogy egy átlagos magyar háztartásban egy embernek egy hét alatt 50-90 dkg biohulladéka keletkezik. Az indulás óta mennyi biohulladékot sikerült begyűjteni a lakosságtól?
Az emberek jelenleg ismerkednek a rendszerrel, az eddigi tapasztalatok szerint hetente körülbelül 30 deka biohulladékot helyeznek a kukába fejenként. Azt látjuk, hogy a biohulladék-gyűjtéssel fokozatosan ismerkedik a lakosság, a projektben érintett területeken még tart a felfutási szakasz.
A biohulladék esetében az EU nem határozott meg külön célszámokat, a MOHU azonban a többi hulladékáramhoz hasonlóan fejleszti a területet, mind több lakóövezetet bevonva. Az első cél a külön gyűjtési lehetőség megteremtése volt, amelyhez a vállalat már 188 ezer darab 5 literes gyűjtőedényt és 14 524 darab 120 literes kukát biztosított az érintett lakosoknak. Mind ennek, valamint a folyamatos edukációnak és tudatos szelektálásnak köszönhetően bízunk abban, hogy folyamatosan emelkedik majd a visszagyűjtött mennyiség is.
Mik a tapasztalatok, mennyire használják a kis kukákat a háztartások? Van-e szükség azok módosítására a tapasztalatok alapján, ahogy azt ígérték korábban?
A kijelölt településeken bevont lakosság körében – összesen 1500 háztartásban – elvégzett felmérés alapján a megkérdezettek 92 százaléka használja heti rendszerességgel a lakásokban található 5 literes kukát, döntő többségük hetente többször is. A kuka fizikai tulajdonságaival és esztétikai megjelenésével is különösen elégedettek a felhasználók: az ezeket alkalmazók 90 százaléka könnyen tisztíthatónak vélte őket, 93 százaléka megfelelőnek tartotta szagzáró képességüket, 88 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy könnyen nyithatók.
A MOHU további edukációs kampányokat tervez indítani, hogy segítse a lakosságot az új rendszerhez való alkalmazkodásban, valamint felhívja a figyelmet a biohulladék megfelelő gyűjtésének jelentőségére.
Mik a tapasztalatok a begyűjtött hulladékról, mennyire tartják be a szabályokat az emberek, mik a tipikus hibák?
Az eddigi adatok alapján a szennyezett tartalmú kukák aránya elenyésző, nem éri el a 8 százalékot. Ugyanakkor, a korábban teljesen tiszta mezőgazdasági hulladékhoz viszonyítva ez az arány még mindig túl magas a biogáz-üzemek számára. Ezért is különösen fontos felhívni a figyelmet a megfelelő, elkülönített gyűjtésre, hogy ne kerülhessen más hulladék a biohulladék mellé, hiszen így akár az egész gyűjtés szennyezetté válhat. A begyűjtött biohulladék idegenanyag tartalma egyébként jellemzően a csomagolási hulladék, de előfordult már textilhulladék és rádiómagnó darab is közte.
A MOHU rendszeresen ellenőrzi a begyűjtött biohulladékot a feldolgozás előtt, és azok a kukák, amelyek tartalma túlzottan szennyezett, nem kerülnek be a biohulladék-gyűjtő járatába.
Mit lehet beledobni és mit nem a biokukákba?
A háztartási biohulladéknak két fajtája van: – a biológiailag lebomló kerti vagy parkból származó zöldhulladék (ennek szelektív gyűjtési rendszere jelenleg is működik az ún. zöld zsákokban, ezeket elsősorban ipari komposztáló létesítményekbe viszik és dolgozzák fel, és ez a rendszer változatlan maradt); – és a háztartásokban keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék – ezek kerülhetnek mostantól a biokukákba. Egészen pontosan: gyümölcsök maradékai (héjak, csutkák, levelek), zöldségek maradékai (torzsák, szárak, levelek, héjak), kávézacc, teafű (a filteres tea nem), fűszerek, gyógynövények, tojáshéj, főtt ételmaradékok, feldolgozott élelmiszerek, húskészítmények, pékáruk, szószok, öntetek, csokoládék, müzlik, kukoricapelyhek, tejtermékek, konzervek, befőttek tartalma.
Mit nem szabad beledobni? A legfontosabb, hogy az élelmiszerek csomagolása nem kerülhet bele a biokukába, mivel a műanyagok amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket is. Tehát a tejfölt például ki kell önteni a biokukába, a dobozát pedig kimosva a műanyag szelektívbe kell beledobni! Ezen kívül nem kerülhet a biokukába: csont, porzsák, porszűrő, papírzsebkendő, pelenka, cigarettacsikk, szivacs, tisztítókendő, használt olaj és a zsír.
Melyik biogázüzemekben kerültek ezek felhasználásra? Mindenhol elvégzik-e a
szükséges előszelektálást?
A MOHU összesen országosan 8 biogáz-előállító üzemmel: a Kisbér, Zalaszentmihály, Kaposszekcső, Kecskemét, Budapest, Miskolc, Békés biogázüzemekkel és a Balatonlelle komposztáló üzemmel kötött szerződést. Az előkezelés
kötelező része az átvételnek a technológiai adottságok miatt.
Lesz-e újabb tájékoztató kampány?
Az elkülönített gyűjtéssel kapcsolatos tudnivalókat folyamatosan, több csatornán
kommunikálja a MOHU a lakosság felé, online és különböző közösségi média-felületeken is. Emellett tavasztól őszig egy roadshow keretében, játékos módon ismerteti meg a lakossággal a gyűjtéssel kapcsolatos tudnivalókat. Mostanáig 7 városi rendezvényen vett részt a vállalat, ahol eseményenként átlagosan 15 ezer embert ért el. A kampány során hamarosan Till Attila MOHU-nagykövet segítségével is erősítjük a gyűjtési kedvet. Az érintett területeken élők a lakásokban használt 5 literes kukák átvételekor egy részletes leírást is kaptak a házhoz menő gyűjtésről. A MOHU folyamatosan bővíti ezt a kommunikációs csomagot, az ősz folyamán pedig a gyakran ismételt kérdésekkel kapcsolatban újabb tájékoztatást kap minden érintett.
A jövőre kezdődő második ütemben pontosan hol kívánják elindítani a rendszert?
Jelenleg az eddigi tapasztalatok kiértékelése van folyamatban, a második ütem részleteit ez alapján határozzuk majd meg.
Ha Ön bárhol az országban már használatba vette a háztartási biokukáját, kérem, írja meg a tapasztalatait a thuringerb@telex.hu emailcímre.
