Ha engem fejbe csapnának, se tudnék ilyen hülyeséget kitalálni – gyanakvással fogadják az emberek a biokukákat
2024. február 29. – 14:52
A héten elkezdte kiosztani a biohulladék szelektív gyűjtésére szolgáló biokukákat a XI., a XX. és a XXI. kerületekben a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM). Elkísértük a kukásokat, hogy megtudjuk, hogyan fogadják a társasházak gondnokai és lakói az új kezdeményezést. Egyelőre úgy tűnik, hogy gyanakodva és tájékozatlanul tekintenek az új szelektív hulladékos rendszerre, pedig még az idén majdnem félmillió embert érinteni fog a fővárosban. A MOHU és a BKM ugyanakkor mindenkit szeretne megnyugtatni, figyelik a programot és a jogos kritikákra reagálni fognak.
Szerda reggel a pesterzsébeti Lajtha László utcában állunk, ahol az egyik társasház kezelője önként jelentkezett a MOHU és a BKM pilot programjába, ami azt lenne hivatott kideríteni, hogyan működik a gyakorlatban a háztartásokban keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék szelektív gyűjtése, amire egy 2018-as uniós döntés az idei évtől Magyarországot is kötelezi.
Hogyan fogja ezt egy idős ember használni?
A BKM munkatársai egy barna fedelű kukákkal és háztartási szelektív gyűjtőkkel megrakott teherautóval parkolnak a ház előtt és a gondnokot várják, hogy leszámolhassák neki a 65 lakáshoz tartozó szállítmányt. Miközben várunk, az egyik idősebb kukás a platón állva arról panaszkodik, hogy az egyik, a gyárból frissen kijött kukának máris leesett a kereke. Később valahogy sikerül visszapasszíroznia.
A biokukák kiosztása Budapesten hétfőn a XI. kerületben kezdődött többek között az Etele úton, a Bíró László József körúton és az Albert utcában, „majdnem belevakultunk, mire leszámoltuk a nap végére a kétezer kiskukát”, mondják. Kedden a XXI. kerületben például a Nyírfa, Reggel és Makádi utcák társasházaiba szállították ki, szerdán pedig az első XX. kerületi házak is megkapták az új szelektív gyűjtőjüket.
Mint a Budapesti Közművek sajtóosztálya a Telex kérdésre elmondta, az első kiszállítások alkalmával 140 darab 120 literes, és közel 3300 darab 5 literes hulladékgyűjtőedényt osztottak ki a munkatársaik. Budapesten első körben várhatóan 15 ezer lakost és nagyjából 6 ezer háztartást érint a pilot program, de a három kerületben az év végéig összesen 200 ezer emberhez fognak eljutni – a jelenleg ismert érintett utcákat ezeken a térképen tekintheti meg.
Miközben a kukások leszedik a platóról a barna fedelű szelektív kukákat, egyikük kipróbálja a zárókapcsot, ami a fedél gumigyűrűjén kívül garantálná, hogy se szag, se folyadék ne távozhasson belőle, valamint a rovarok vagy a rágcsálók ne juthassanak bele a kukába.
„Lehet, hogy csak a hidegtől van, vagy még be kell járatni, én nem tudom, de hát ezt még én is alig bírom lezárni. Hát hogy fogja ezt egy idős ember használni?!”
– mondja, és igaza van, nekem két kézzel is csak nehezen sikerült visszapattintanom a zárat.
Megérkezik Mira, a társasházkezelő gondnoka, akinek az első kérdése az, hogy ha nem jól fogják csinálni a lakók, és olyanokat dobálnak bele a kukákba, ami nem odavaló, akkor nem fogják elvinni a kukások? A válasz nem egyértelmű, „ezt nem mi mondjuk meg, de felteszem, hogy nem. Ugyanaz lesz, mint a többi szelektívnél”.
Aztán rácsodálkozunk arra, hogy bár a MOHU decemberben még azt ígérte, hogy a háztartásoknak járó ötliteres kiskukákon is lesz szaglezáró gumigyűrű, a frissen kicsomagolt edényeken ennek nyomát sem találjuk. „Hát ez olyan mint egy gigaméretű tejfölös vödör. Ha azt akarják az emberek, hogy ne legyen büdös, minden nap le kell majd hozniuk kiborítani”, tippel Mira, aki azt mondja, hogy ő nem csak gondnok, hanem takarító és kertész is, és sokszor pszichológus, tanácsadó és problémamegoldó mindenes is a rá bízott hét házban.
Mi ez az egész?
2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban (Hulladék Keretirányelv), ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, miközben jelenleg az unió országaiban átlagosan ez csak 48 százalék, Magyarországon pedig mindössze 32,8 százalék – erről lejjebb lesz még szó.
A hulladékkoncessziót a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. nyerte el. Az ő feladatuk a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése, a háztartási biokukák és a házak 120 literes, barna kukáinak legyártatása és a szemétszállító szolgáltatóknak való átadása. A kukák házhoz szállítását és az összegyűlt biohulladék begyűjtését minden városban a helyi szemétszállító cégek végzik, Budapesten a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) a MOHU partnere ebben.
Idén országszerte 14 település társasházi övezeteiben fogják elindítani a rendszert, ami összesen 460 ezer embert érint (erről bővebben itt írtunk). Eddig Szolnokon, Székesfehérváron és Kaposváron már 60 ezer ember megkapta a háztartási biokukáját, márciusban pedig Miskolcon, Cegléden és Budapesten is elkezdhetik az érintett háztartások az élelmiszer-hulladék szelektív gyűjtését.
A második ütem 2025-ben indul majd 1,5-2 millió lakos bevonásával, és ez főként a többi vármegyeszékhelyet, valamint a nagyobb városokat érinti majd. Az ígéretek szerint 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz a begyűjtés, de a kistelepülések, főként a falvak kimaradhatnak ebből. Arról, hogy pontosan kiket és hol érint a gyűjtés, mi kerülhet az új kukákba, kinek jó ez, és mit tegyen az, aki eddig is komposztált, a Kukaokosító: minden, amit a biohulladék szelektív gyűjtéséről tudni kell című cikkünkben olvashat bővebben.
„Még a kukákat is ellopták, aztán eladták vidékre cefregyűjtőnek”
Miután átveszi a kis- és nagyméretű kukákat, a tájékoztató plakátokat és szórólapokat, elmondja, hogy az általa gondozott házaknak van saját Facebook-csoportjuk, és ott is tájékoztatni fogják a lakosokat, hogyan kell helyesen végezni a konyhai hulladékok szelektív gyűjtését és mi ennek a célja. „A lakók még nem tudnak semmiről, ez egy meglepetés. Este, amikor már hazaérnek a munkából, fogom végigjárni lakásról lakásra a házakat és adom át a családoknak a kiskukákat. Izgulok, hogy fogják fogadni, hogy mi is benne vagyunk a kísérleti programban.”
Mira itt a környéken nem tud arról, hogy a társasházaknak lenne saját komposztálójuk, „akik itt nőttek fel a panelban, azt sem tudják, mi az, kíváncsi leszek, hogy fogják-e használni ezeket a kukákat”. Arra tippel, hogy az első időkben üresen fognak állni, aztán szépen lassan csak rászoknak majd az emberek.
„A társasház kezelővel abban maradtunk, hogy ezek a nagy kukák kint maradnak az utcán, nem visszük be a házakba, mert félünk, hogy büdös lenne tőle.”
Szerinte lehet, hogy az első időkben működik majd a gumigyűrű, és bejáratódik a zárókapocs, de ismerve a lakókat, biztos lenne olyan, aki nem zárná be maga után. „A többi szelektívvel is ez van, mindenfélét beledobálnak, meg nyitva hagyják a fedelét – és ez higgye el nekem, iskolai végzettségtől független.”
Mira arra is felkészült, hogy a háznak járó kukákat összeláncolja majd az utcán, és nemcsak azért, hogy a szél fel ne borítsa.
„Itt előfordult olyan, hogy még a kukákat is ellopták, aztán eladták, úgy hallottam, hogy vidékre cefregyűjtőnek. Magyarország, én így szeretlek, mondjuk erre.
Németországban meg Ausztriában ez máshogy van. Ezt tapasztalatból mondom, sok nyarat ott töltöttem. Nagyon figyelnek a tisztaságra, a rendre, és mielőtt bármit tennének, folyton az van a fejükben, hogy jaj, a szomszéd mit szólna – na, ezt kéne nekünk megtanulni nagyon sürgősen.”
Mi ezt nem kértük, direkt mondtuk, hogy nem kérünk még kukákat
Mira szerint ez a pesterzsébeti utca viszonylag nyugodt, inkább a városközpontban, az Interspar környékén vannak balhésabb esetek esténként, „sötétedés után nem ajánlott arrafelé mászkálni”. Itt mindenféle korosztályból és társadalmi helyzetből élnek emberek, nagy a fluktuáció, mert sok lakás albérletbe van kiadva, miután a tulajdonosok kiköltöztek külföldre.
Ennek ellenére napközben szinte csak idősebb emberekkel találkozunk. Egy asszony rá is támad a gondnokra ahogy kilépünk a kapun, „te, ezek mik? Mi ezt nem kértük, direkt mondtuk, hogy nem kérünk még kukákat.” Végül sikerül megnyugtatni a hölgyet, hogy ez egy kísérleti program, és minden tudnivalót meg fog kapni időben.
Tovább megyünk az Ady Endre utcába, ahol addigra a BKM munkatársai már kiosztották a kukákat a gondnokoknak. Egy idősebb férfi azt mondja, hogy ő már hallott erről, „de ha engem fejbe csapnának, se tudnék ilyen hülyeséget kitalálni”. Azt hiányolja, hogy miért nincsenek erről óriásplakátok és reklámok a tévében, „miért nekem kell mindent kiszopnom a kisujjamból”. Erre nem igazán tudunk neki mit mondani, csak azt, hogy ez az egész csak most kezdődik, és előbb-utóbb biztos lesznek országos kampányok.
A következő érkező lakó, Júlia a férfinál jóval tájékozottabb, ő már látta a tájékoztató plakátot a faliújságon, „a tévében is hallottam, meg olvastam a neten is.
Ez jó dolog, mert a panelban általában a vécébe dobálják a maradékot, az meg rendszeresen eldugul. Én korábban kertes házban laktam és komposztáltunk, az alját beleforgattuk a veteményes földjébe, szóval nekem ez nem új.”
Arra azért még ő is kíváncsi, hogy ez a lakótelepen mennyire fog működni és „a végén ki fog ebből meggazdagodni”.
Minden változás nehezen indul
A kukák nehezen zárható és nyitható rögzítő pántjával kapcsolatban megkerestük a MOHU-t, akiktől azt a választ kaptuk, hogy „a biohulladékos kukák pont azért zárhatóak jól, hogy azok szag és kifolyásmentesek legyenek. Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a használatát hamar megszokják az emberek. Ráadásul a kommunális kukák nem lezárhatóak, így azok nem szagmentesek, ezért is fontos a biohulladékot, az erre kijelölt, jól zárható kukába dobni. A most beindított pilot során a BKM segítségével folyamatosan figyeljük a lakók visszajelzéseit. Illetve a pilot tapasztalataira építve a későbbiekben országos kampányt is indítunk”.
Arra a kérdésünkre, hogy meglátásuk szerint mennyire lettek felkészítve a lakók a változásokra, azt felelték, hogy „a MOHU kérésére a szolgáltató – jelen esetben a BKM – minden lakóközösséggel felvette a kapcsolatot, és tájékoztatta őket, amiket a lakóközösségek képviselői továbbítottak a lakosoknak”.
A BKM kérdéseinkre azt válaszolta, hogy
„egy újabb hulladékgyűjtő rendszer bevezetését mindig van, ahol a lakosok kérdésekkel, kétségekkel fogadják. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés bő évtizeddel ezelőtti budapesti bevezetése sem volt zökkenőmentes, a tapasztalatok szerint hosszú tanulási folyamat, amíg a lakosság széles körben elsajátítja egy adott új hulladékfajta elkülönített gyűjtésének szabályait, és felismeri annak előnyeit. Így a kezdeti bizonytalanságok ellenére is sikeresek lehetnek ezek a projektek.”
Tájékoztatásuk szerint az első fővárosi begyűjtések a közeljövőben kezdődhetnek meg. Mint írták, „több nyugat-európai nagy városban a hasonló típusú biohulladékot kéthetente gyűjtik be a közszolgáltató cégek, Budapesten ez hetente történik majd a tapasztalatok és lakossági visszajelzések figyelembevételével”. Az összegyűjtött biohulladékot a Fővárosi Csatornázási Művek biogázüzemében fogják feldolgozni – terveink szerint a közeljövőben erről is írunk riportot, néhány hónap múlva pedig azt is megnézzük, hogyan működik élesben a lakossági biohulladék-gyűjtés.
Ha Ön bárhol az országban már használatba vette a háztartási biokukáját, kérem, írja meg a tapasztalatait a thuringerb@telex.hu emailcímre.
Van hova fejlődnünk
Az Európai Unióban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 513 kilogramm volt 2022-ben, 19 kilóval, azaz 4 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben (532 kg) – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat február elején. A hivatal szerint a legnagyobb mennyiségű hulladékot az osztrák (827 kilogramm/fő), majd a dán (787 kg/fő) lakosok termelték, míg a legalacsonyabb mennyiséget Romániában (301 kg/fő) és Lengyelországban (364 kg/fő) jegyezték fel.
Magyarország az uniós statisztikában a középmezőnyben szerepel, az egy főre jutó szemét mennyisége 1995-ben még 460 kilogramm volt, 2015-ben lecsökkent 377 kilóra, majd 2022-re ismét megnőtt a mennyisége 406 kilóra.
Míg 2022-ben az unió országaiban átlagosan az összes települési hulladék 48 százalékát hasznosították újra, addig ez az arány Magyarországon mindössze 32,8 százalékos volt.
Kutatások szerint Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék, ami eddig főként a szemétlerakókban (évente 320 ezer tonna) vagy a csatornarendszerben (évente 600 ezer tonna) végezte. A biohulladék szelektív gyűjtésével Magyarországon is nőni fog az újrahasznosított hulladék aránya, hiszen a begyűjtött zöldség- és gyümölcshéjakból és a lejárt élelmiszerekből a biogázüzemekben energiát fognak előállítani.
Azt, hogy hogyan működik egy biogázüzem, a szarvasi üzemen keresztül mutattuk be a Végy két adag trágyát, egy adag savót, aztán keverd el tartályalja olajjal és kutyatáppal című cikkünkben. A magyarországi biogázüzemek sokféleségéről pedig ebben a cikkünkben írtunk.
