Egy 20 milliárd dolláros megállapodás a tét, az Apple mégsem lehet ott a Google trösztellenes meghallgatásán

Pár éve még képtelenségnek tűnt volna, hogy az Apple és a Google nem egymás ellenfeleiként tűnjenek fel egy nagy nyilvánosságot kapó bírósági ügyben, hanem kéz a kézben harcoljanak ugyanazért, de most mégis ez a helyzet. Pontosabban ez lenne, de a fellebbviteli bíróság döntése szerint az Apple mégsem vehet részt a Google trösztellenes meghallgatásán, a saját álláspontjának hivatalos kifejtése nélkül pedig a cég bukhatja a Google-lel kötött, pár éve 20 milliárd dollárt érő megállapodását – írja az Ars Technica.

Az Apple kérését már februárban elutasították, de fellebbeztek a döntés ellen, most ezt kaszálták el. Az ok: az Apple túl sokáig várt, hogy eldöntse, részt akar venni a meghallgatáson. A Google és az Apple keresőmotorokról szóló megállapodása miatt indult trösztellenes ügy 2020 óta tart, a bíróság 2024 augusztusában nyilvánította törvényellenesnek a Google gyakorlatát, az amerikai igazságügy minisztérium pedig tavaly októberben nyújtott be javaslatot a cég feldarabolásáról, amit másfél hónappal később kezdeményezték is.

Az Apple-nek tehát bőven lett volna ideje jelezni, hogy érintettként részt akar venni az erről szóló tárgyaláson, de mégis csak tavaly december 23-án nyújtotta be az erre vonatkozó kérelmét.

Az ügyben eljáró bíró szerint a cég az észszerű kereteken jócskán kicsúszott a kérelmével, ezért blokkolta a részvételét, a mostani döntés értelmében pedig az Apple külső megfigyelőként sem lehet ott a meghallgatáson. Azaz még csak nem is fogja első kézből látni, hogy milyen döntés születik, és reagálni is csak a tárgyalások utáni összefoglalókra tud majd. A Google egyébként januárban nem foglalt állást azt illetően, hogy az Apple-nek részt kellene-e vennie a tárgyalásokon.

Az Apple ezzel csak találgathat majd, hogy elbukja-e a megállapodást, melynek értelmében a Google már 2022-ben is 20 milliárd dollárt fizetett azért, hogy az ő keresőmotorja legyen az alapértelmezés a Safariban. Az Apple egyébként amiatt is nyújtotta be a kérelmét decemberben, mert aggódott, hogy más megállapodásokat sem köthet majd a Google-lel, de azóta az igazságügyi minisztérium úgy módosította a tervezetét, hogy a kereséshez kapcsolódó dolgokon kívül más megállapodások továbbra is meg tudjanak valósulni.

Az igazságügyi minisztérium javaslatában egyébként jelenleg az szerepel, hogy a Google-nek el kell adnia a Chrome böngészőt, emellett pedig megtiltanák neki, hogy bármelyik releváns cégnek fizessen a keresőmotorjának előnyben részesítéséért. Egy olyan javaslatot viszont eltávolított a minisztérium, ami arra kényszerítené a Google-t, hogy eladja részesedését a mesterséges intelligenciával dolgozó vállalkozásaiban. Ehelyett a kormány meg akarja követelni a vállalattól, hogy értesítse a szövetségi tisztviselőket, mielőtt MI-be fektet. A Google anyacége nemrég jelentette be történetének eddigi legnagyobb felvásárlását, a Wiz nevű, felhő alapú szolgáltatások kiberbiztonságával foglalkozó céget vennék meg 32 milliárd dollárért.