A metaverzum halála után Mark Zuckerberg minden zsetont rátesz a kiterjesztett valóságra

Mark Zuckerberg 2021 őszén több szempontból logikus, mégis váratlan lépésre szánta el magát, amikor a Facebook éves eseményén hivatalosan is bejelentette, hogy Metára nevezi át a cégét. A döntésben a termékportfólió bővülésének leképezése és a Facebook botrányaitól való szabadulás is szerepet játszott, de az elsődleges célja az volt, hogy utat nyisson Zuckerberg nagy álmának, a metaverzumnak, ami a jövőt ígérte, de közben így nézett ki, szóval nem meglepő, hogy végül semmit nem adott.

A metaverzumot már Zuckerberg is elengedte, hogy a cége az Európában ki tudja, mikor érkező mesterséges intelligenciájára (MI) fókuszáljon, de a kevert valóságos Quest-széria és az okosszemüvegek azért megmaradtak. Sőt, a Ray-Bannel közösen fejlesztett, tavaly felturbózott okosszemüveg után az idei Meta Connect fejlesztői konferencián a metaverzum utáni világban prominenssé váló Meta AI mellett egy Orion nevű, kiterjesztett valóságos prototípus is bemutatkozott, amivel a cég már az okostelefonok utáni életre készül.

Az Orion a cég szerint egészen pontosan olyan sarokköve lehet a következő nagy techipari paradigmaváltásnak, mint az okostelefon volt a 2010-es évek elején. Az, hogy a közösségi média forradalmát elhozó, ám az okostelefonokból egy tétova, HTC-s kollabon túl kimaradó Meta egy olyan eszközt tenne meg a techforradalom zászlóvivőjének, amire a jelek szerint épp most tolta be az összes zsetonját, nem jelenti, hogy ez így is lesz – elvégre a metaverzumnál is ezt csinálták, aztán mi lett belőle. Az viszont sokat segít, hogy a kiindulópont jóval ígéretesebb, mint ott volt.

A kettő között persze van átfedés, a virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR, AR, MR) a metaverzumban is fontos szerepet játszottak volna. Különösen az utóbbi kettő, ezek ugyanis nem kiszakítják a felhasználót a valóságból, hanem kiegészítik és összemossák azt a virtuális élményekkel. Ezekre egyre többen fogadtak az elmúlt években, a Microsoft HoloLensétől a saját szemüvegének legújabb modelljét nemrég bejelentő Snapen (egykor Snapchat) át a Vision Próval berobbanó Apple-ig, és a Meta is eleve erős versenyző a szegmensben a Quest miatt.

Az Orion röviden ez utóbbinak a Ray-Ban okosszemüvegekkel összeházasított továbbgondolása, egy vastag keretes, hagyományos szemüvegnek tűnő eszköz, amihez jár egy karperec és egy vezeték nélküli külső egység, és olyasmiket lehet vele csinálni, mint a Questtel vagy a Vision Próval. A pláne az benne, hogy itt nem virtuális képet látunk (mint a hagyományos VR-szemüvegeknél) és nem is a környezetünket vetítik a szemünkre a kamerák, mint az Apple szemüvegénél, hanem hagyományos szemüveghez hasonlóan átlátunk a lencséken. Azt, hogy így is lássunk magunk előtt virtuális, térbeli képeket, a Meta egy saját fejlesztésű technológiával oldotta meg,

ahol a szárakba épített projektorok sugároznak jelet a lencsékre, és az innen a szembe visszaverődő fény alkot hologramokat, a hasonló eszközökhöz képest jóval nagyobb, 72 fokos látószögben.

Ez a holografikus lencsét használó technológia nem új. Hasonlóan működött a HoloLens, a Snap is ezt használja a saját prototípusában, és több startup is megpróbálkozott ugyanezzel, de a Meta szóvivője, Bryan Pope a Wirednek azt írta, nem tudnak arról, hogy az ő módszerük más, mint bármi, amit más gyártók korábban csináltak. Pope azt írta, a lencsék nem üvegből, hanem a jobb fényvisszaverő képességgel rendelkező szilícium-karbidból vannak, a modernebb microLED-projektorok pedig állítólag kevesebb energiát használnak.

Mindebből ugyanakkor egyelőre az átlagember semmit nem tud megnézni, mert az Oriont annyira bonyolult és drága legyártani – darabjának durván 10 ezer dollár (3,5 millió forint) a gyártási költsége –, hogy hiába akarta Zuckerberg piacra dobni, egyelőre megmaradt belsős fejlesztői játékszernek és látványos techdemónak. Az újságírók viszont már kipróbálhatták az okosszemüveget, ami a Verge cikke alapján egyelőre egy elég irányított folyamat volt, ami inkább csak modellezi a jövőbeni mindennapokat a szemüveggel, de szerintük így is ígéretes kitörési pont Zuckerberg évek óta körberöhögött, a metaverzummal is befürdő pénzszivattyújának, a Reality Labsnek:

Az Orionnak Zuckerberg szerint a mindennapokban két dolga lenne: az egymással való interakciót bővítené ki a valódi térben elhelyezett hologramokkal, és az MI-vel való kommunikációt segítené. Előbbiben a Meta egy kicsit máris az Apple elé tudott kerülni, mert míg a Vision Prónál egy virtuális dologgal egyszerre csak egy ember tud interakcióba lépni – bár ezt nézni lehet egy másik headsettel –, addig itt lehet egymás ellen játszani is a Ponggal. Ezenkívül az Orion nagyon hasonló dolgokat tud és hasonlóan is működik, de a Verge szerzője szerint reszponzívabb még az Apple kifejezetten jól sikerült megoldásánál is, a kézmozdulatokat lekövető karperec miatt pedig a kezünket sem kell a szemüveg kameráinak látóterében tartani.

Amögött, hogy a karperec meglepően kiforrott, a lap szerint az állhat, hogy ez kulcsfontosságú lesz egy alacsonyabb képességű, méretű és költségű, akár már jövőre piacra dobott szemüvegnél is. Ebben van is logika: az Apple megközelítésével ellentétben Zuckerberg arra helyezi a hangsúlyt, hogy az okosszemüvegek tényleg szemüvegek legyenek, ehhez pedig az kell, hogy akkor is az arcán akarja tartani őket az ember, amikor éppen nem használja a funkcióit. A Ray-Bannal közös, kijelző nélküli szemüvegnél ez már adott, és ez a terv az átmenetnek szánt, jövőre tervezett szemüveggel is,

a Metánál pedig abban reménykednek, hogy előbb-utóbb eljön az a pont, ahol az Orionhoz hasonló, teljes értékű AR-élmények is eljutnak oda, hogy sok esetben ki tudják váltani az okostelefonokat.

Zuckerberg egy, szintén a Verge-nek adott interjúban elmondta, természetesen nem az a cél, hogy leváltsák az okostelefonokat, elvégre ezek sem váltották le a pécéket, csak sok esetben helyettesítik azokat. Arról is beszélt, hogy szerinte az okosszemüvegek az MI-forradalom tökéletes eszközei, elvégre ugyanazt látják és hallják, amit mi, és ezzel amúgy tényleg nehéz is vitatkozni – idén minden nagy gyártó a mesterséges intelligenciával adta el az aktuális csúcstelefonjait, az pedig tagadhatatlan, hogy a ránézős kereséstől az élő fordításig minden ilyen funkció sokkal gördülékenyebben működne egy szemüvegen. Illetve a demók alapján már működik is.

A kiindulópont tehát megvan, de azt fontos leszögezni, hogy ez még tényleg csak a kezdet és a Reality Labs első kézzel fogható terméke. Az Orion ígéretesnek tűnik, de forgalomba kerülő, az átlagembernek is vonzó és megfizethető terméket biztosan nehéz lesz belőle csinálni. És még ha sikerülne is, semmi nem garantálja, hogy nagyobb érdeklődés fogja övezni, mint a Questet, ami csak videójátékos platformként mondható sikeresnek. Az EU-s szabályozások miatt ráadásul nálunk nem elérhető a Meta AI, ami az egyik sarokköve lenne a szemüvegeknek.

Ez idővel persze változhat, és az is biztos, hogy egy szemüvegnek látszó szemüvegre eleve nagyobb lehet majd az igény, mint a mostani, bumfordi eszközökre. Zuckerberg pedig láthatóan hosszú távra tervez, és a metaverzummal ellentétben itt jóval nagyobbnak tűnik az esély arra, hogy bejöjjön a víziója.