Azt mondták, az internet halott. Ami valójában történik vele, az ennél is rosszabb

„A kisfiam csinálta a tengerparton, amíg úsztunk. Vélemény?” – írja a Lélekemelő Szépségek nevű Facebook-oldal egy április elsejei posztjában, amelyben egy homokot imitáló kavicsokból kiemelkedő, kövekből kirakott, lógó nyelvű németjuhász látható. A hozzászólásoknál többnyire nyugdíjasok gratulálnak a gyereknek, és csodálatosnak nevezik az alkotást. Persze van néhány szkeptikus is, sőt egy-két ember tudni véli, hogy ezt a képet a mesterséges intelligencia (MI) generálta, és természetesen nekik van igazuk.

Abban persze nincs semmi meglepő, hogy a technológiában kevésbé jártas, idősebb emberek nem ismerik fel, hogy valamit egy MI generált, hiszen ez jóval szélesebb körben is aktuális probléma. A Midjourney például tavaly márciusban azért szüntette meg az ingyenes hozzáférést a modelljéhez, mert egyebek mellett a pufidzsekis pápa is simán átvert rengeteg embert, és azóta csak javult a technológia. A kövekből kirakott németjuhász viszont csak a jéghegy csúcsa, ennél sokkal cifrább generált képek is terjednek, és hiába látszik rajtuk, hogy nyilvánvalóan nem valódiak,

olykor több százezer reakció és több tízezer hozzászólás érkezik rájuk, ami tökéletesen példázza, hogy a régóta keringő halottinternet-teória kiindulópontja nem is akkora hülyeség. És ez még a jobbik eset.

Halottinternet-teória? Az mi?

Mielőtt rátérnénk a Lovecraftet idéző, PET-palackokból és afrikai kisgyerekekből álló horrorisztikus lényekre és a krokodilokkal sétálgató légiutaskísérő-Jézusra (igen, tényleg ilyenekről lesz szó), érdemes átszaladni azon, hogy egyáltalán mi az a halottinternet-teória, amit ezek a képek alátámasztanak.

Az elmélet lényege nagyon röviden összefoglalva az, hogy valamikor 2016 környékén a botok és az általuk automatikusan generált tartalmak átvették az uralmat az interneten, emögött pedig természetesen az Egyesült Államok áll, ami így akarja a háttérben manipulálni az emberiséget. Harambe is pont 2016-ban halt meg, és egyesek szerint ez volt az a pont, ahol az idősíkunk kifordult önmagából. Tudják, Donald Trumpot elnökké mémelték, lecsapott a koronavírus-járvány, miegymás. Véletlen? Aligha!

Az elmélet második feléből már sejteni lehet, hogy az egész eredetileg a 4chan paranormális dolgokkal foglalkozó alfórumáról, az /x/-ről és a Wizardchanről származik, szélesebb körben viszont akkor vált ismertté, amikor egy IlluminatiPirate nevű felhasználó – és veterán 4chan-látogató – írt egy hosszú összefoglalót róla az Agora Road’s Macintosh Cafe nevű online fórumra. Szerinte az internetes tartalmakat konkrétan mesterségesintelligencia-hálózatok és az árnyékok közt bujkáló, fizetett influenszerek állítják elő, hogy lenyomják az újabb és újabb kulturális termékeket az emberek torkán.

IlluminatiPirate, aki amúgy egy kaliforniai logisztikai cégnél dolgozott, az Atlanticnek akkor azt mondta, őszintén hisz az elméletben, és egy csomó bizonyítékkal próbálja alátámasztani a bejegyzésében, hogy igaza is van. A krónikusan online, fekete öves 4chanezők nyelvezetével íródott posztban részletesebben arról van szó, hogy a modern internet teljesen steril, a korábbi, sporadikus felépítés helyett minden egy maroknyi gigaplatformon koncentrálódik, ahol ugyanazok a posztok ismétlődnek a végtelenségig, és nincsenek már valódi diskurzusok. A háttérben felsejlik a CIA és ez a hasonló témát boncolgató, legendás beszélgetés is a Metal Gear Solid 2.-ből:

Emellett előkerül egy 2018-as cikk is a New York Magazine-ból arról, hogy az internet jelentős hányada valóban kamu – és ez az a pont, ahol felmerülhet, hogy hoppá, itt nem is sima konteókról van szó, ha már a mainstream sajtó is beszámolt róla. 2017-ben az Atlantic is megírta, hogy az internetes forgalom több mint fele botokhoz köthető, idén pedig mások mellett a Forbes számolt be ugyanerről. A forrás mindkét esetben a kiberbiztonsággal foglalkozó Imperva aktuális Bad Bot-jelentése volt, amelynek legfrissebb változata szerint tavaly a rosszindulatú botok aránya 32 százalék volt, a generatív MI pedig alaposan megtolta az egyszerű botok terjedését.

Akkor ez tényleg így van?

Az biztos, hogy a botok már majdnem többségben vannak az interneten, és a többi állításban is van némi igazság. Ahogy annak idején a nagy metaverzumos cikkünkben is összefoglaltuk, az interneten a kezdeti fragmentált, weboldalakra fókuszáló modell (Web 1.0) helyett előretörtek a közösségi élményre és az interaktivitásra épülő platformok és szolgáltatások (Web 2.0), utóbbi pedig menet közben kitermelte azokat a gigacégeket (Google, Meta, Twitter X), amelyek kezében összefutnak a szálak.

Ezek az elmúlt tíz-húsz év alatt teljesen levedlették magukról a közösségi bőrüket, és mostanra algoritmusok által irányított purgatóriumba taszigálták a felhasználóikat. Ez a gyakran csak enshittificationnek, vagyis elszaródásnak nevezett folyamat (erről a Facebook huszadik évfordulója kapcsán írtunk bővebben) hozzájárult ahhoz, hogy a 2010 környékén már leáldozó aranykornak vége lett, és a közösségi oldalakon megszűnt az értelmes párbeszéd, a helyét az algoritmust meghekkelő, gyakran botok által generált tartalmak vették át.

Ez a botfarmok melegágyának számító Facebooknál figyelhető meg legjobban, de az angolszász világban még mindig mérvadó X-nél is nagy probléma, nem véletlenül turnézott a megvásárlása előtt Elon Musk azzal, hogy kiirtja onnan a spambotokat (spoiler: ez azóta sem sikerült, de legalább már elő lehet fizetni, és minden sokkal rosszabb lett). Ha valaki követi az internetes diskurzust, alighanem feltűnt már neki, hogy gyakorlatilag ugyanolyan események ismétlődnek a végtelenségig – celebbotrány vol. 3225, parttalan woke vs. antiwoke viták, egy hét alatt kivégzett mémek.

Ebben persze nincs is semmi meglepő: ha egy platform – fórum, Facebook-csoport, lényegében bármi, ahol beszélgetés folyik – túl nagyra nő, az óhatatlanul ide vezet, a központosított interneten pedig jóval intenzívebben érezhetők is ennek a hatásai. Ahhoz képest meg pláne, amikor a kétezres évek végén a TeveClubtól a RuneScape-ig mindenféle random fórumokon folyt a diskurzus.

Az tehát egyértelmű, hogy az internet átalakulása és az ebben szerepet játszó gigacégek sokat tettek azért, hogy ide jussunk, de hiába terjed évek óta a halottinternet-elmélet,

elég csak megnézni IlluminatiPirate posztját ahhoz, hogy belássuk, az internet nem lehet teljesen halott, ha ilyen abszurd posztokat lehet olvasni rajta arról, hogy meghalt.

Azt viszont így is érdemes rögzíteni, hogy hiába nincs háttérhatalom meg embereket teljesen kitúró bothadsereg az internet és a legnagyobb közösségi platformok leépülése mögött, maga a leépülés ettől még valóságos. A botok mellett ráadásul a hírfolyamokba épített algoritmusok miatt maguk az emberek is hozzátesznek ahhoz, hogy az internet halottnak érződjön. Különösen a Facebookon, ami az egykori Vice kvázi techrovatának volt főszerkesztője és a 404 Media társalapítója, Jason Koebler szerint igazából nem is halott, hanem egy zombi, ami talán még rosszabb is.

Internetes zombiapokalipszis

A halott internet alapfeltevése, hogy az interneten a botok vették át az irányítást, a Facebookon viszont a botok által botoknak gyártott tartalom Koebler szerint csak az alap, erre épülnek rá az emberi interakciók és a feltört felhasználók, hogy az MI által generált tartalmakkal döntsék teljesen romba a platformot. Az már Frances Haugen három évvel ezelőtti szivárogtatása óta ismert, hogy az algoritmus 2018-as átalakítása óta a Facebookon egyre inkább előtérbe kerültek a legtöbb interakcióval kecsegtető (jellemzően megosztó) tartalmak.

Azt is évek óta lehet tudni, hogy a Meta gőzerővel dolgozik azon, hogy TikTokot csináljon az összes platformjából, azaz mindenhova olyan, MI által irányított okosalgoritmust próbál ültetni, ami eldönti helyettünk, hogy mi érdekel minket. Ennek a törekvésnek voltak bőven ellenzői, különösen az Instagramon, de Mark Zuckerberg a cég idei első negyedéves beszámolójában egyebek mellett arról is beszélt, hogy mostanra már a tartalmak 30 százalékát az MI-alapú, a saját lájkjaink helyett az online viselkedésünkre támaszkodó algoritmus pakolja az emberek elé.

Ez, mint mondta, nagyjából duplája az előző évek hasonló ajánlásainak.

Itt jön be a képbe az elmúlt évek MI-forradalma, ez ugyanis olyan tartalmak terjedését tette lehetővé, amelyek tökéletesen tagozódtak be az algoritmus által irányított rendszerbe. Két stanfordi kutató, Renee DiResta és Josh A. Goldstein idén márciusban adtak ki tanulmányt arról, hogy az algoritmust nagyon egyszerűen meg lehet hekkelni az MI által generált képekkel, ezekből ugyanis nagyjából akármennyit elő lehet állítani ingyen (vagy legalábbis nagyon olcsón), és ha csak néhány virális lesz közülük, máris rengeteg lehetőség nyílik meg előttük.

DiResta és Goldstein összesen 120 oldalt vizsgáltak meg, amelyek legalább ötven MI által generált képet posztoltak, és volt köztük olyan is, amit 40 millióan láttak a Facebookon. A kutatók szerint az oldalak egy része az MI által ugyancsak felturbózott tartalomgyárakra próbálta terelni a lájkolókat, mások nem létező termékekkel próbálták megszerezni az emberek adatait, és gyakran egyértelműen lopott oldalakat árasztottak el ilyen tartalmakkal. Utóbbira jó példa az azóta eltávolított, Life Nature nevű oldal,

ami korábban metálkoncertek lekötésével foglalkozott, aztán decemberben meghekkelték, és néhány nap alatt több százezer új követőt szedett össze MI-spammel.

Ez nyilvánvalóan csakis úgy történhetett meg, hogy botokat szabadítottak rá az oldalra, az MI által generált tartalmak viszont nemcsak ezeknél a botoknál jelennek meg, hanem a rendes felhasználóknál is. Miután pedig az algoritmus nem igazán válogat köztük, a valódi emberek is egyre gyakrabban találkoznak a hihetőnek tűnő képek helyett az egyre bizarrabb verziókkal is. Ezeket már tényleg az égvilágon senki nem veszi komolyan, de az elmúlt hónapokban kiderült, hogy nem is kell, emberi közreműködés nélkül is annyira virálisak lesznek, hogy be tudnak kerülni a valódi emberek rendesen karbantartott hírfolyamába is.

Jézus és a csodálatos utaskísérők

A két kutató egy rakás teljesen értelmezhetetlen posztot is összeszedett a kutatása során, és az elmúlt hónapokban én magam is sok hasonlóval találkoztam a Facebookon, igaz, (egyelőre) nem a hírfolyamomban. Eleinte az olyan, a cikk elején is idézett tartalmak domináltak, ahol egy gyerek csinált valami nagyon durva szobrot kövekből/hóból/fából/homokból/akármiből, vagy egy idős néni sütött tortákat, illetve az olyan képek, ahol ugyancsak gyerekek vagy idősek keseregtek azon, hogy a születésnapjukon nem köszönti fel őket senki. És ott voltak az olyan oldalak is, mint

a 700 ezer követős Tiny Home Ideas, ahol ugyanabból a szögből generált garzonokat posztolnak, általában inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Ez az oldal nem annyira népszerű, de azt jól megmutatja, hogy az első ránézésre hihető képek át tudják verni a hús-vér embereket is, mert a legtöbb poszt alatt hitelesnek tűnő felhasználók reagálnak teljesen komolyan a képekre. Ide naponta durván tíz-tizenöt poszt megy ki, és bár a népszerűbbek még az oldal lájkolóihoz képest is elmaradnak a már jónak számító, egyszázalékos interakciós rátától, az ezer fölötti lájkos posztok annyira nem is rosszak úgy, hogy gyakorlatilag semmilyen erőfeszítést nem kell tenni értük. Pláne úgy, hogy a posztok jelentős részénél azért látszik a turpisság, itt például ott van egy ágy a konyhapulton:

Annak fényében viszont, hogy az elmúlt időszakban milyen őrültségek kerültek elő, igazából inkább ezeket nézegetném a lehetetlen testi fogyatékosságokkal élő gyerekek/celebek/Jézus, a PET palackokból álló autók, majd később a horrorisztikus lények helyett. Amerikai zászlót viselő gorilla repülő alakú, mohával beborított fát fogdos, szalmakalapos farmer aggodalmasan tapogatja a Krumpli-Jézust, Coca-Cola-szárnyas afrikai kisgyerek repül, Jézus meglátogat egy beteg férfit, akinek a betegellenőrző monitorán ránézésre játékok futnak, a saras Jézus pedig egy cápával a háttérben fog kezet egy légiutas-kísérővel egy lerohadt buszban (?).

Az biztos, hogy ezek az oldalak valamiért nagyon rá vannak fixálódva arra, hogy Jézust légiutas-kísérők oldalán mutogassák, mert ezekből a posztokból rengeteg van. Sőt, még olyan is van, ahol a csöcsös Jézus kézen fogva gyalogol a sárban egy két lábon járó krokodillal egy busz mellett. A személyes kedvencem viszont jelenleg ez a kép, ahol egy kopasz csávó egyszerre önt és okádik tejet egy gigantikus kávéscsészébe, ahonnan meredten bámul rá egy jézusos latte art.

A lájkok mennyisége az ezres nagyságrendtől a több százezresig terjed ezeken a képeken, rengetegen meg is osztják őket, és a hozzászólásoknál úgy pörögnek az „Ámen🙏”-ek és a „Szép munka!”-k, hogy azt nézni is nyomasztó. És ez még nem is a csúcsa az egésznek, újabban azok a posztok a legnépszerűbbek, ahol Jézus arca rajzolódik ki valamiből. Az MI-t persze az emberi művészekkel ellentétben egyáltalán nem érdekli, hogy a kép az arcképen túl is működjön, szóval az egész teljesen értelmezhetetlen, de ez a kép például így is simán elment 1,1 millió lájkig, 26 ezer kommentig és 17 ezer megosztásig.

Az értelmes tartalom halála

A bizarrabb képeknél persze gyakorlatilag majdnem minden hozzászóló és lájkoló botnak tűnik: nincsenek rendes posztjaik, nincsenek rendes ismerőseik, a fiókjuk sem régóta létezik, és az általuk fogyasztott tartalmak is egy hét alatt leolvasztanák egy valódi ember agyát. Koebler a cikkében azt írta, több hónapon át írogatott kitartóan ilyen felhasználóknak, de háromszázból mindössze négy esetben kapott választ, és ezek sem győzték meg arról, hogy nem botokról van szó.

Egy ilyen tartalmakkal foglalkozó Facebook-csoportban is hasonló véleményekkel találkozott, és ha valaki átpörget egy ilyen posztot, ugyanerre a következtetésre fog jutni. Leszámítva persze azokat a kommenteket, amik röhögnek ezeken a posztokon és a botokon, és felhívják a figyelmet arra, hogy hahó, ezt egy generatív MI csinálta. Ilyenekből egyre több van, szóval a halott internetet megcáfolva rögtön van is egy jól beazonosítható kommentelői kör, amelynek tagjai biztosan emberek. Az is biztos ugyanakkor, hogy

ha rajtuk kívül egy darab ember sem kommentel ezekhez a posztokhoz – ami többek közt a Tiny Home Ideas alapján is valószínűtlennek tűnik –, akkor is egyértelműen káros az egyébként is régóta lejtmenetben lévő Facebooknak az, hogy az algoritmusa miatt egyre inkább elharapódzik rajta az MI által generált szemét.

Ez az értelmes diskurzus teljes szétrombolása mellett azért is rossz, mert a sokszor már most is zavarba hozható emberek az MI-modellek fejlődésével egyre kevésbé fogják tudni eldönteni, hogy amit látnak, az valódi-e. Azzal pedig, hogy a befuccsolni látszó metaverzum után a Meta egyértelműen a mesterséges intelligenciára fogadott, és ezek a funkciók hamarosan nálunk is elérhetővé válnak, több mint valószínű, hogy nem javul majd a helyzet.