Landolás után felborult az űreszköz, amivel Amerika 50 év után visszatért a Holdra

A Holdra szállás rendkívül drága és legalább annyira nehéz, nem véletlen, hogy az 1970-es évek óta nem járt ember a Holdon, ahogy az sem, hogy Amerikának arra is több mint 50 év kellett, hogy bármilyen – jelen esetben most egy privát – űreszközzel visszatérjen az égitestre.

Csakhogy a nagy visszatérés egyből bizonyította a Holdra szállás nehézségét, ugyanis nem sokkal azután, hogy a Japán Űrügynökség szondája a feje tetején landolt a Holdon, most az Intuitive Machines telefonfülke méretű űreszköze is bajba került, merthogy a sikeres landolás után felborult. Jelenleg is az oldalára borulva fekszik, és ez így is marad, ugyanis az űreszköz képtelen a mozgásra.

Az űreszközt építő Intuitive Machines elnök-vezérigazgatója, Steve Altemus közlése szerint az Odüsszeusz egyik lába az ereszkedés közben végzett vízszintes mozgás közben akadhatott bele egy sziklába, emiatt borulhatott fel, vagyis lényegében megbotlott. Ugyanakkor a NASA és az Intuitive Machines továbbra is kap adatokat a leszállóegységtől, és úgy vélik, hogy a rajta lévő tudományos műszerek többsége működőképes. Eredetileg azért gondolták, hogy az űreszköz a megfelelő, függőleges állásban van, mert a napelemek megfelelő mennyiségű áramot termelnek.

A tervek szerint a leszállóegység és a rakománya a következő hét földi napon fog tevékenykedni a Holdon, a küldetés pedig véget ér majd, amint lemegy a nap a Malapert nevű holdkráternél, ahol az Odüsszeusz landolt. Ennek oka, hogy az űreszköz nem arra lett kitalálva, hogy túlélje a meglehetősen rideg holdi éjszakát.

Az utóbbi időszakban a már említett, problémás japán misszió mellett is viszonylag sok küldetés indult el a Holdra, de a leszállással többször is akadtak gondok. Az ugyancsak amerikai Peregrine nevű szonda lehetett volna az első privát űreszköz amely eljut a Holdra, de technikai hibák sorozata miatt nem jutott el odáig. A japán szonda pedig ugyan leszállt – méghozzá precízen oda, ahova tervezték, ami eddig még senkinek sem sikerült –, de fejre is állt, így a napelemei nem működtek az áramellátása pedig leállt. Tavaly az indiai Csandraján–3-nak jött össze a leszállás, rögtön érzékelt is egy holdrengést, de később kiderült, hogy ember alkotta szerkezet állhatott a háttérben.