Másfél milliárdot kapott egy magyar startup, hogy beteljesítse a kriptovilág legnagyobb ígéreteit

Több mint egy éve már annak, hogy lezajlott a Merge, vagyis az Egyesülés a második legnagyobb blokkláncalapú platformon, az Ethereumon, ami egy protokollváltással jóval fenntarthatóbb és észszerűbb alapokra helyezte a platformot. Ennek a jelentőségét nehéz lenne alábecsülni, ám azóta kevesebb szó esik a korábban a hírekben szinte mindennap feltűnő, a piacról az összes gémer-videokártyát felszipkázó platformról.

Ennek persze csak az egyik oka volt az, hogy az alkalmi bányászok kiszálltak a buliból, legalább ilyen fontos volt a kriptopiac régóta tartó mélyrepülése, amelynek az FTX tőzsde összeomlása sem tett jót. És persze ott van a mesterséges intelligencia is, amely az elmúlt bő egy évben a techvilág legnépszerűbb trendje lett a földbe álló metaverzum után. Persze attól még, hogy a blokklánc és az Ethereum nincs annyira szem előtt, még mindig zajlik az élet a szektorban. Az olyan nagy múltú kockázatitőke-befektetők, mint az Andreessen Horowitz (vagy a16z), pedig továbbra is hatalmas összegeket tolnak bele a technológiát előremozdítani próbáló startupokba.

Ilyen a londoni Pimlico is, amely nemrég 4,2 millió dolláros tőkeinjekciót kapott, és amelyet a magyar Gazsó Kristóf alapított, aki bármiféle előképzettség nélkül, közgazdászi tanulmányokból nyergelt át a kriptóra, és még most is csak 23 éves. A startup négy éve Londonban élő magyar alapítójával a befektetés apropóján beszélgettünk a céljaikról, az Ethereum helyzetéről és jövőjéről, illetve arról, hogy hogyan lett az Ethereumot megalkotó Vitalik Buterin mellett társalkotó a platform egyik legfontosabb problémáját megoldani hivatott ERC-4337-es szabványban.

Az Ethereum ígéreteinek beteljesítése

Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes röviden összefoglalni, hogy mi is ez az egész, amiről szó lesz. Az Ethereum a második legnagyobb blokkláncalapú platform, az orosz származású Vitalik Buterin találta ki, 2015 óta létezik, a hozzá tartozó kriptovalutát pedig ethernek (ETH) hívják. A már említett Merge óta egy olyan protokollon alapszik, amellyel a kriptovaluták kibányászása nem igényel óriási számítási kapacitást, így a károsanyag-kibocsátása sem annyi, mint egy közepes méretű országé (ellentétben például a Bitcoinnal). Erről egyébként itt írtunk bővebben.

A platform legfontosabb erősségei az úgynevezett okosszerződések, amelyek rendkívül sokoldalúvá teszik az Ethereumot, és megteremtik a lehetőségét annak, hogy a blokkláncalapú alkalmazásokat ugyanolyan egyszerű legyen használni, mint a jelenlegieket, és ugyanolyan hasznosak is lehessenek. Közben viszont az átlagember valószínűleg csak az egész internetet felháborító NFT-kkel és a pénzpiaci közvetítőket kiváltó decentralizált pénzügyi (decentralized finance, DeFi) szektor kriptolopásaival összefüggésben hallhatott róluk, szóval a hasznosságuk ellenére egyelőre annyira nem tettek jó benyomást a világra.

Azt is fontos kiemelni, hogy a lehetőség ellenére sokáig nem létezett olyan számlaabsztrakciós szabvány, sőt, még szabványjavaslat sem, amelynek ne kellett volna átmennie a protokollfejlesztői konszenzuson is. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a közösség egyetértésére lett volna szükség a bevezetésükhöz, majd minden protokollfejlesztőnek be kellett volna ezeket építenie a kliensébe. Ez nagyon hosszú, több évig tartó procedúra, hiszen egy új szabványt visszavonni már nagyon nehéz, így részletekbe menően le kell tesztelni. Ezt a gordiuszi csomót oldotta fel a 2021-ben felvetett és idén implementált ERC-4337, amely teljesen kikerüli ezt a procedúrát,

és itt jön be a képbe Gazsó Kristóf is, aki Vitalik Buterin mellett az új szabvány egyik társalkotója.

„Volt pár ilyen lehetőség már, de egyiknek sem volt semmilyen momentuma, még mindig ott tartottunk, mint az Ethereum elején, hogy vannak ezek a privát kulcsok, és a privát kulccsal aláírsz tranzakciókat, de ezzel nagyon sok probléma volt. Kellett ether a tranzakciókhoz, és nem lehetett megmenteni a számládat, ha valami történt vele, mert csak ez az egy privát kulcs állt rendelkezésre. Azon gondolkoztam, hogy most komolyan azt várjuk el, hogy az átlagember ezt a 12-24 szót elmentse valahol?” – mondta Gazsó, aki ezen felbuzdulva sokat olvasott a témáról, és sokakkal beszélt is róla.

Kiépíteni az infrastruktúrát

Gazsó eközben más fejlesztők mellett magával Buterinnel is találkozott, és kiderült, hogy akkoriban ő is pont azon agyalt, hogy hogyan lehetne ezt a problémát megoldani a konszenzus megbolygatása nélkül. Innen pedig egyenes út vezetett oda, hogy összeüljenek, és létrehozzák az ERC-4337-et, amelyet aztán ki is tettek a fejlesztők és az egész közösség elé 2021 őszén. Gazsó az elejétől tevékenyen részt vett a szabvány megírásában, ezért is lett társszerző. Buterinről pedig azt mondta, nagyon kevés ember van, aki olyan gyorsan talál ki új dolgokat, mint ahogy megérti őket, de ő ilyen. „Mondhatsz neki egy ötletet, amelyen hat hónapja gondolkodtál, és ott helyben ki fog rá találni egy megoldást vagy valamit, amitől az még jobb lesz.”

Mindez egyáltalán nem volt magától értetődő, mert Gazsó négy éve azért ment ki Londonba, hogy közgázt tanuljon az egyetemen, és nemhogy kriptós, de programozói háttere sem volt. Mint mondta, az első év után a szaktársai mind befektetési bankárok meg McKinsey-tanácsadók akartak lenni, és ő is kipróbálta ezt az irányt, de hamar rájött, hogy ez egyáltalán nem érdekli. Körülnézett, hogy milyen új területen mélyedhetne el, és így jött a blokklánc, amely annyira lenyűgözte, hogy hat hónap alatt – többnyire az egyetem kárára, mert ott sem volt ilyen modulja – autodidakta módon megtanult programozni.

Végül annyira beleásta magát a témába, hogy felvették gyakornoknak a Nethermind nevű protokollfejlesztő céghez, ahol három hónap után protokollfejlesztő, majd kutató lett, és foglalkozott többek közt a Merge-dzsel is, mielőtt kikötött volna annál a problémánál, hogy az Ethereumot egyszerűen nem jó élmény használni – aminek megoldásába az ERC-4337-tel hamar bele is vágott. Az ezt követő hat hónapban főként előadásokat tartott, és fejlesztőket győzködött arról, hogy használják a szabványt, de hiába használták egyre többen, és hiába volt ez a felhasználókra nézve is pozitív, az is kiderült, hogy a fejlesztőknek nem álltak rendelkezésükre a megfelelő eszközök az implementálásához. Ezért döntött úgy, hogy kutatás helyett inkább ennek az infrastruktúrának a kiépítésével fog foglalkozni.

Így született meg idén tavasszal a Pimlico, amelybe az a16z egy ekkora méretű startuphoz képest egészen nagy összeget, 4,2 millió dollárt, azaz közel másfél milliárd forintot fektetett november elején.

Ha ez sikerül, jöhet a tömeges terjedés

A cég tevékenységét konyhanyelven úgy lehet leírni, hogy olyan okosfiókok megalkotásához biztosít eszközöket, amelyeket a privát kulcs helyett okosszerződésekkel lehet menedzselni. A számlaabsztrakciós szabvány implementálása pedig csak a kezdet, hosszú távon az a cél, hogy az Ethereumon alapuló alkalmazások gyakorlatilag ugyanúgy működjenek, mint mondjuk a Revolut – beleértve ebbe a biometrikus azonosítást, a tranzakciós díjak eltörlését, az összegtől is függően változó hitelesítést és a rugalmasabb munkameneteket is.

Gazsó röviden úgy foglalta össze, hogy azt szeretnék, hogy az Ethereum használata gördülékeny legyen, és hozzátette, hogy szerintük ennek a hiánya a platform legnagyobb problémája, és ez a legnagyobb gátja annak, hogy az internet átálljon a blokkláncalapú infrastruktúrára. Mint mondta, ha ezt sikerül megoldani, akkor a legtöbb applikáció a világon szabadon hozzáférhető, decentralizált módon fog felépülni. „Nem gondoljuk, hogy ezt megoldjuk, és kész, hanem ha ezt megoldjuk, akkor elgördül a legfontosabb akadály a tömeges elterjedés elől, és a hagyományos, web 2-es fejlesztőket is meggyőzhetjük arról, hogy Ethereumon alapuló alkalmazásokat csináljanak. Nemcsak azért, mert decentralizált, hanem mert egyszerűen jobb felhasználói élményt tud nyújtani.

Szerintem az Ethereum eddig azért nem lett olyan sikeres, mint amennyire lehetett volna, mert azt várjuk a felhasználóktól, hogy ők is éljék bele magukat a decentralizációba. Miközben őket elsősorban nem ez érdekli, hanem az, hogy mennyire könnyű használni valamit. Ha viszont sikerrel járunk, akkor a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad”

– mondta Gazsó.

Arra a felvetésre, hogy a blokkláncalapú technológiák rivaldafényből való kikerülésével és azzal, hogy mostanában inkább a mesterséges intelligencia a gyors meggazdagodás és soha be nem teljesülő ígéretek hívószava, a Pimlico alapítója azt mondta, hogy a mostani piacon már sokkal kevesebb a zaj, mint korábban volt. Ha egy konferencián találkozik egy fejlesztővel, biztos lehet abban, hogy azért van ott, mert tényleg érdekli ez az egész, nem pedig azért, mert gyorsan meg akar gazdagodni. Szerinte az online diskurzus is sokkal egészségesebb, és a toborzás is egyszerűbb, mert ha valaki most is hajlandó együtt dolgozni veled, biztos lehetsz benne, hogy van egy küldetéstudata, nem csak a pénz érdekli.