A kriptovilág messiása nem egyensúlyt hozott, hanem káoszt és sötétséget

Az idei Super Bowl több szempontból is érdekes volt magán a meccsen túl is: voltak kötelező Los Angeles-i show-elemek, volt falunapra hajazó félidei show, a szüneteket pedig úgy uralták a kriptovalutákat népszerűsítő reklámok, hogy a sajtóban sokan Crypto Bowlként hivatkoztak az NFL idei döntőjére. Az általános üzenet nagyjából az volt, hogy a kripto a jövő.

Aztán eltelt bő fél év, jött a tőzsdei mélyrepülés és a globális recesszió, ami eléggé lehűtötte a kedélyeket a kriptopiacon. Általános katasztrófáról talán nincs szó, de a korábbi hurráoptimizmusnak nyoma sincs, és a befektetők sem pakolják már őrült lelkesedéssel kriptóba a pénzüket.

Elég furcsa visszanézni a februári videókat, különösen azt a kriptotőzsdés reklámot, ami rosszabbul öregedett, mint egy nyári szünet előtt az iskolatáskában felejtett tojásos szendvics. Ez volt az FTX, amelynek reklámjában Larry David, a Seinfeld egyik atyja fanyalgott olyan forradalmi eredményeken, mint a kerék, a holdra szállás és persze az FTX, ami saját magát szerényen csak a következő nagy dolognak nevezte, még ha David nem hitt is benne. Kilenc hónappal később, elég ironikus módon neki lett igaza: az FTX néhány viharos nap után csődöt jelentett, és azóta is egyre hihetetlenebb dolgok derülnek ki a cégről, illetve annak alapítójáról, Sam Bankman-Friedről. A kriptovilág megváltójáról kiderült, hogy ő minden idők egyik legnagyobb szélhámosa.

Ha egy üzlet beindul

Mielőtt rátérnénk arra, hogy mindez miért fontos és/vagy érdekes, először érdemes visszamenni oda, ahol az egész történet elkezdődött, ennek ugyanis kulcsszerepe volt abban, hogy a helyzet végül idáig fajult. 2017-et írtunk, amikor Sam Bankman-Fried megalapította az Alameda Research nevű, kriptovaluták kvantitatív elemzéseken alapuló kereskedésével foglalkozó cégét. Ez egyébként abszolút profilba vágó lépés volt tőle, ugyanis az MIT-n szerzett fizikus–matematikus diplomát, és már az egyetemi évei alatt kereskedett befektetési alapokkal a Jane Street Capitalnél, és már ekkor is a kriptovaluták (na meg a bennük rejlő óriási pénzcsinálási potenciál) iránt érdeklődött.

Az Alameda első nagy dobására nem kellett sokáig várni. Amíg a kriptokereskedők nagy része azzal volt elfoglalva, hogy pénzt csináljon a koreai kriptotőzsdéken 30 százalékkal drágábban eladható bitcoinból, Bankman-Fried és társai a japán bitcoinra fordították a figyelmüket. Ez csak 10 százalékkal volt drágább, mint az amerikai tőzsdéken, de kevésbé volt macerás pénzt csinálni belőle.

Az Alameda rövid idő után már napi 25 millió dollárnyi bitcoint mozgatott át a piacok között. Bankman-Fried ezt a hullámot meglovagolva hamar óriási vagyonra tett szert, de menet közben arra is rájött, hogy

a legnépszerűbb kriptotőzsdék nem túl megbízhatók, mert lényegében semmilyen védőháló nem garantálja az ügyfelek pénzének biztonságát.

Bankman-Fried és társai többször is tettek javaslatot arra, hogy ezt hogy lehetne javítani, amikor viszont 2018 végén közelről nézte végig, ahogy a bitcoin cash (BCH) nevű kriptovaluta kettéosztása utáni káoszban több tízmillió dollár tűnt el különféle kriptotőzsdéken, arra jutott, hogy ő ennél jobbra is képes lenne. A gondolatot hamarosan tett is követte: az ekkor éppen Hongkongban tartózkodó Bankman-Fried odahívta régi barátját, az Alameda alapításában is kulcsszerepet játszó Gary Wanget, és már másnap munkához is láttak.

Így született meg 2019 tavaszán az FTX kriptotőzsde, ez azonban már az első pillanatban számos kérdést vetett fel. Egyfelől felmerült az, hogy megéri-e a jól menő, de már ekkor is túl kevés embert foglalkoztató Alamedának az, hogy a legjobb kereskedője és a legjobb informatikusa egy nagyon kockázatos projekttel foglalkozik. Másfelől pedig fontos aggály volt, hogy a két, eleinte pénzügyileg is nagyon szorosan összefonódó, azonos többségi tulajdonossal és alapítóval bíró cég kölcsönösen előnyben fogja részesíteni egymást. Bankman-Fried ugyanakkor állította, hogy két teljesen különböző entitásról van szó, bár maga is beismerte, hogy a kezdeti felállás hosszú távon nem fenntartható. Ám mint kiderült, erre pénzügyi szempontból nem is volt szükség.

A kriptomessiás

A techvilág szó szerint öntötte a pénzt az FTX-re, amely tavaly nyáron rekordot jelentő, 900 millió dolláros közösségi gyűjtést bonyolított le, ami után már 18 milliárd dollárra taksálták az értékét. Összességében több milliárd dollárt toltak bele kívülről a platformba befektetők. A nagy presztízsű befektetők bevonzásában persze alighanem az is szerepet játszott, hogy az FTX-nek fantasztikus volt a marketingje. A már emlegetett Larry David-es reklám mellett volt szerződésük az amerikai profi baseballbajnoksággal (MLB), olyan amerikai sztársportolókkal mint Tom Brady és Steph Curry, a logójuk ott virított a Forma–1-es Mercedeseken, a Miami Heat kosárcsapat pedig FTX Arenára nevezte át a stadionját. Az FTX hivatalos YouTube-csatornájáról időközben minden videó eltűnt, de az interneten azért meg lehet találni például azt a reklámot is, amelyben Brady és (azóta már ex-) felesége, Gisele Bündchen arról győzködnek mindenkit, hogy mondjon fel, és fektessen kriptóba.

Az FTX néhány év alatt egészen elképesztő utat járt be, és hamar elért odáig, hogy már ott lihegett az első számú kriptotőzsde, a Binance nyakán. Az indulás után a Binance lett az FTX egyik első fajsúlyosabb befektetője, de hamar kiderült, hogy a vezérigazgató Csang-peng Csao (Changpeng Zhao) az első számú riválisa felépítésében segédkezett ezzel. Bankman-Fried ráadásul nemcsak hírességekkel népszerűsítette az FTX-et, hanem a szektorban némileg szokatlan altruizmusával is, aminek óriási szerepe volt abban, hogy a média az egyik legszerényebb, legnagyvonalúbb milliárdosként tekintett rá.

Bankman-Fried még az egyetemen találkozott a hatékony altruizmus nevű filozófiai irányzattal, amely arra buzdítja az embereket, hogy az idejüket és az erőforrásaikat fordítsák olyan ügyekre, amellyel a lehető leghatékonyabban lehet segíteni a lehető legtöbb emberen. Már a Jane Street Capitalnél megkeresett pénzének több mint felét is eladományozta, az Alameda megalapítása előtt pedig rövid ideig dolgozott a Hatékony Altruizmus Központnál is. Így egyáltalán nem állt tőle távol az adakozás, nem is élt fényűző életet, nem hordott drága ruhákat, nem vásárolt luxusvillákat, sőt általában az FTX irodájában aludt egy babzsákon.

Az amerikai sajtóban azzal is nagy hírverést csinált magának, hogy az előző ciklusban Soros György mögött ő volt a Demokrata Párt második legbőkezűbb adományozója, idén pedig a kriptovilág megváltójának is kikiáltották, miután sorra jelentkezett be a kriptopiac idei beszakadása után bedőlő cégekért. A BlockFinak állítólag 400, a Voyagernek pedig 500 millió dollárt fizetett az FTX, és a Celsiust is megkörnyékezte, Bankman-Fried elmondása szerint a közjó érdekében, vagyis azért, hogy a cserben hagyott ügyfelek hozzájussanak a pénzükhöz. November elején viszont néhány nap leforgása alatt egyértelművé vált, hogy a Celsius ügyfelei helyett kénytelenek lesznek a sajátjaik kimentésére koncentrálni, mert Sam Bankman-Fried kártyavára elkezdett összeomlani.

A vég kezdete

A történtek katalizátora a Coindesk november másodikán megjelent cikke volt, amelyben röviden összefoglalva arról volt szó, hogy az Alamedának június 30-án 14,6 milliárd dollárnyi kriptovalutája volt ugyan, ám ennek legnagyobb részét az FTX saját tokenje, az FTT teszi ki. Miután pedig az Alameda és az FTX sokak szerint a kezdetektől fogva kényelmetlenül szoros kapcsolatban álltak egymással, minimum furcsa volt, hogy Bankman-Fried egyik cége nem dollárban, vagy egy stabil kriptovalutában tárolja a vagyonát, hanem egy olyan tokenben, amelyet Bankman-Fried másik cége bocsát ki.

Egy rakás más olyan token is feltűnt a dokumentumban, ami mögött valamilyen módon Bankman-Fried állt, készpénzben pedig június végén az Alamedának mindössze 134 millió dollárja volt – vagyis a vagyonának kevesebb mint 1 százaléka.

Ez semmiképpen sem festett jó képet a cégről, így nem volt meglepő, hogy többek közt a Celsius összeomlását megjósoló Dirty Bubble Media is feltette a kérdést, hogy vajon fizetésképtelen-e az Alameda. Mellesleg azt is megpedzegette, hogy az FTT token csak papíron képvisel értéket, valódi pénzt nagy mennyiségben nem lehet belőle csinálni. Ez azért volt fontos, mert a Celsius pontosan ugyanígy járt a saját tokenjével, a CEL-lel – hiába voltak vele tele vele, ha elkezdték volna nagy mennyiségben eladni, hogy fedezzék a kiadásaikat, az értéke rövid úton nullára csökkent volna. Ez pedig nemcsak az Alameda, hanem az FTX számára is igencsak nagy kockázatnak tűnt.

Caroline Ellison, az Alameda vezérigazgatója a cikk megjelenése után azzal védekezett, hogy ebben a dokumentumban nincs benne több mint tízmilliárd dollárnyi vagyontárgy, és mindenkit biztosított arról, hogy az Alameda pénzügyei rendben vannak. A piacon viszont láthatóan nem hitték el a dolgot, sokan elkezdték kivenni a pénzüket az FTX-ről.

De ennél sokkal fontosabb volt az, hogy Csang-peng Csao november 6-án bejelentette, a Binance eladja az összes FTT-jét. Csao hangsúlyozta, hogy ez nem támadás az FTX ellen, de egy másik tweetben azért egyértelművé tette, hogy nincs túl jó véleménnyel az első számú riválisáról. Az pedig egyértelmű volt, hogy nekik mindenképpen kapóra jött a dolog.

A Binance bejelentése természetesen azonnal földbe állította a token árfolyamát, emellett még erősebb menekülési hullámhoz vezetett az FTX-ről, ahonnan két nap alatt hétmilliárd dollárnyi kriptovalutát vettek ki. Ez nagyságrendekkel több volt, mint amire a platform fel volt készülve, sokan várólistára kerültek, ami csak még tovább növelte a pánikhangulatot. Ez pedig olyan pénzügyi krízishez vezetett, hogy november 8-án Csao közölte, az FTX megkeresése nyomán a Binance aláírt egy nem kötelező erejű szerződést a kriptotőzsde megvásárlásáról. Egy nappal később hűtlen kezelésre és állítólagos vizsgálatokra hivatkozva visszaléptek az üzlettől, Bankman-Fried pedig két nap múlva távozott a saját maga ellen csődeljárást kezdeményező cég éléről.

Nem egy sima hiba

Azt talán a Binance indoklásából is kitalálhatta már az olvasó, hogy az igazi izgalmak csak itt kezdődtek, ahogy azt a Wall Street Journal is megírta egy, az ügyre rálátó forrás alapján, az FTX több milliárd dollárt adott kölcsön az ügyfelei pénzéből az Alameda Researchnek, hogy finanszírozza a kereskedőcég tevékenységét. Ez nem festett túl jó képet Bankman-Friedről, aki néhány nappal korábban egy tweetben arról írt, hogy semmilyen módon nem fektetik be az ügyfeleik pénzét. Pláne mert ezt több okból sem volt értelme kiemelni:

• egyrészt mert ez explicit módon, több helyen és formában is szerepel az FTX felhasználási feltételeiben;
• másrészt pedig mert egy kriptotőzsde bevétele abból származik, hogy fizetnek neki a tranzakciókért; tehát normális esetben egyébként is magától értetődő, hogy a tároláson kívül semmit nem csinálnak, nem is csinálhatnak a kriptovalutákkal.

Bankman-Fried később elismerte, hogy „többször is elbaszta”, azt pedig, hogy az ügyfeleik tokenjeiből az Alameda ügyleteit fedezték, „rossz döntésnek” nevezte. Egy négymilliárd dolláros kölcsönt is folyósított az Alamedának, amiért többek közt FTT-t és Robinhood-részvényeket kapott cserébe – ahogy Matt Levine írta a Bloombergen, előbbi olyan, mintha egy bank a saját részvényeivel biztosítaná a kölcsöneit. Bankman-Fried tehát beismerte, hogy hibázott, de állította, hogy nem szándékos csalásról van szó, csak túl nagyot akart markolni, és elszámolta magát. Ebben a tweetben például arról írt, hogy azt hitte, az FTX-nek nincs tőkeáttétele, és az átlagos napi pénzkivétel huszonnégyszeresét fedező készpénzük van, a valóságban viszont 1,7-szeres tőkeáttételről volt szó, a vasárnapi ötmilliárdos pénzkivételt pedig nem tudták teljes egészében fedezni.

Ha ön szerint is elképzelhetetlen, hogy egy vezérigazgató ennyire ne legyen képben a saját cégének pénzügyeivel, akkor nincs egyedül, a következő napokban pedig sorra érkeztek az olyan fejlemények, amelyek szintén nem támasztották alá ezt a forgatókönyvet. A Reuters előbb azt írta meg, hogy Bankman-Fried titokban tízmilliárd dollárt mozgathatott át az FTX-től az Alamedához, aztán azt is, hogy menet közben legalább egymilliárd dollár egyszerűen eltűnt valahova.

Bankman-Fried utóbbit érdemben nem kommentálta, előbbiről pedig a Reutersnek azt mondta, hogy könyvelési hiba miatt vándorolhatott át az összeg a kereskedőcéghez. A helyzetet bonyolította, hogy a lapnak több belső forrás is azt mondta, hogy Gary Wang, az FTX technológiai vezetője Bankman-Fried kérésére olyan kiskaput épített be az FTX könyvelési rendszerébe, amellyel úgy lehetett pénzeket mozgatni, hogy arról senki nem értesült. Beleértve ebbe a külső könyvvizsgáló cégeket is, amelyek egyike, a Prager Metis azzal került be a hírekbe, hogy ők az első könyvvizsgáló cég, amelyik a metaverzumban nyitott irodát – bár a rend kedvéért le kell szögezni, hogy amúgy egy rakás hagyományos irodájuk is van.

Bankman-Fried pár napja egy, a Wall Street Journalnek adott interjúban lényegében beismerte, hogy a korai összefonódásnak mégiscsak volt hosszú távú következménye. Röviden összefoglalva az a történet, hogy a korai időszakban, amikor az FTX-nek még nem lehetett közvetlenül pénzt küldeni, az ügyfelek az Alamedának küldték a pénzt, és onnan írták jóvá az FTX ügyfeleinek. Mindez viszont a könyvelésben nem jelent meg, és maga Bankman-Fried is bevallotta, hogy fogalma sincs, hogy valójában mi történt a pénzzel. Arra, hogy ez hogy történhetett meg, ki a felelős érte, mit csináltak ott a pénzzel vagy, hogy megsértették-e ezzel a fentebb emlegetett felhasználási feltételeket, megint csak annyi volt a válasz az alapítótól, hogy nem tudja, vagy legalábbis nem biztos benne, hogy miről van szó.

Az állítólag az ő kérésére létrehozott kiskapura is rákérdezett a riporter, Bankman-Fried azonban továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy nem tudja, hogy mire utalhatnak ezzel.

A fentiek fényében nem volt meglepő hogy többen rögtön Bankman-Friedre gondoltak akkor is, amikor kiderült, hogy az FTX-et mindennek tetejébe még meg is hekkelték, és alsó hangon 470 millió dollárnyi kriptovalutát loptak el onnan. Az így lenyúlt pénzt azóta már el is kezdték tisztára mosni, de azt még nem tudni, hogy ki állt a hekkelés mögött. Menet közben az is kiderült, hogy míg az Alameda lényegében mindenre rálátott, ami az FTX-nél zajlott – például arra, hogy milyen tokeneket fognak elérhetővé tenni a kriptotőzsdén, így előre be tudtak vásárolni a menetrendszerű áremelkedés előtt –, addig az FTX-alkalmazottakat hideg zuhanyként érte a botrány.

Sosem látott kudarc

Így jutottunk el odáig, ahol nagyjából most tart a sztori. A helyzetről sokat elárul, hogy az FTX élén a bukott vezért váltó John J. Ray III, aki korábban többek közt a világ egyik legnagyobb könyvelési csalásába belebukó Enron csődeljárását is végigvitte, az első jelentésében azt írta, hogy a karrierje alatt soha nem találkozott még olyan céggel, amelynél ilyen szinten kudarcot vallott volna a vállalati irányítás. Azt is leszögezte, hogy semmiben nem biztos, amit Bankman-Fried elmondott neki. Ez amúgy érthető is, nemcsak a korábbi látszólagos csúsztatásai miatt,

hanem azért is, mert nemrég egy interjúban beismerte, hogy ugyanannyi pénzt adott republikánus jelölteknek is, mint demokratáknak, csak ezt a média miatt nem verte nagy dobra.

Ray konkrétan úgy fogalmazott, hogy ez a helyzet példa nélküli, többek közt azért, mert a hatalom egy olyan kis csoport kezében összpontosult, amelynek tagjai totálisan alkalmatlanok voltak egy ilyen cég irányítására. Ennek amúgy érdemes pár sort szentelni, mert az már önmagában is bizarr, hogy Bankman-Fried a gyerekkori haverjaival irányít egy több tízmilliárdos céget egy, a Bahamákon található luxusvillából, a tízfős csapat tagjai pedig nyílt kapcsolatban vannak egymással. Beleértve ebbe az Alameda vezérigazgatóját, Caroline Ellisont is, aki többször kavart Bankman-Frieddel.

A jelentésre visszatérve Ray leírása alapján az FTX könyvelésében óriási szakadékok tátonganak, és több nap alatt sem derült ki, hogy pontosan kik dolgoznak a cégnél. Olyan hajmeresztő dolgokról is írt, mint hogy közösen használt, nem biztonságos emailfiókokon küldözgettek privát kulcsokat, hogy a kifizetési igényeket egy online csetfelületen nyújtották be, ahol aztán valaki emojikkal hagyta jóvá őket, vagy hogy Bankman-Fried eltűnő üzenetekkel kommunikált, és mindenki mást is erre buzdított. Ja, és az is kiderült, hogy a belső kör tagjai a céges vagyonból vásárolgattak mindenféle dolgokat a Bahamákon, de ezen a ponton ez talán a legkevésbé meglepő fejlemény.

És még ezt is lehet fokozni, bár ehhez vissza kell menni kicsit az időben, egészen odáig, amikor Sam Bankman-Fried bő fél éve a Bloomberg podcastjában úgy írt le egy, a pénzpiaci közvetítőket okosszerződésekkel kiváltó decentralizált pénzügyi (decentralized finance, DeFi) szektorban népszerű, az Alameda által is használt pénzkereseti forrást, a yield farmingot, mint egy Ponzi-rendszert, más néven pilótajátékot. Ennek lényege alapvetően az, hogy az ember kölcsönadja, vagy máshogy mondva befekteti a kriptovalutáját egy DeFi-projektbe, és ebből szerez pénzt, Bankman-Fried viszont lényegében arról beszélt, hogy ennek a projektnek nem is kell semmit csinálnia, a lényeg az, hogy elég ember higgyen benne, és máris egyre többen fogják beletolni a pénzüket.

Senki sem nyer, mindenki veszít

Azt, hogy pontosan mi zajlott Sam Bankman-Fried birodalmában, és mi lesz ennek az egésznek a vége, valószínűleg csak jóval később fogjuk megtudni. Többek közt azért is, mert még egy egészen friss interjúban is ragaszkodott ahhoz, hogy csak hibázott, nem szándékosan verte át az ügyfeleit – aminek ellenkezőjét megcáfolhatatlanul az eddigi információmorzsák, valamint Bankman-Fried sokszor rendkívül cinikus nyilatkozatai és törölt tweetjei alapján sem lehet kijelenteni. Akármi lesz is Bankman-Friednek, a belső kör többi tagjának, az FTX-nek és az Alamedának a sorsa, az nyilvánvaló, hogy az összeomlásnak már most súlyos következményei voltak, és még egy jó darabig lesznek is.

A legszembetűnőbb nyilván az, hogy az FTX bukásával több mint egymillió ember vesztette el a pénzét, és egyelőre nem garantálja semmi, hogy akár egy kis részét visszakapják majd. Egy ekkora szereplő eltűnése magára a piacra is katasztrofális hatással volt: egyrészt szakadékba lökte még a legnagyobb kriptovalutákat is – három nap alatt több mint 150 milliárd dollárt törölt le a tizenöt legnagyobb token értékéből –, másrészt bizonytalanságba taszított egy rakás piaci szereplőt. Utóbbi orvoslására a Binance már bejelentett egy helyreállítási alapot, de a korábban pont az FTX által kisegített BlockFi a napokban így is kénytelen volt csődöt jelenteni.

Az FTX korábbi támogatói és szponzorai sem jártak jól, és nem is csak azért, mert a nagy részüknek valószínűleg volt portfóliója a kriptotőzsdén. A cég ellen már nyújtottak be keresetet a befektetők átverése miatt, ebben pedig Sam Bankman-Fried mellett többek közt a már emlegetett Tom Brady, Larry David és Stephen Curry neve is a vádlottak között szerepel.

Ennél egyébként jóval hosszabb a lista, hiszen, ahogy korábban már említettük, a sportolóktól celebeken át influenszerekig rengetegen népszerűsítették az FTX-et. A különféle szponzori megállapodásokat is itt lehet kiemelni,

• a Mercedesnek például közvetlenül a Brazil Nagydíj előtt kellett megszabadulnia az autókra biggyesztett logóktól;
• Miamiban pedig most is azon dolgoznak, hogy valahogy eltüntessék a hatalmas FTX feliratot a Heat stadionjáról.

Emellett a Bahamákon is nagyon megszívták a történtek miatt, mert itt hivatalosan is a kripto volt az ország gazdasági fellendülésének egyik motorja, ebben a törekvésben pedig jókora szerepe volt az itt bejegyzett FTX-nek, illetve az itt élő Bankman-Friednek, aki sorra rendezte a hírességekkel és expolitikusokkal teletűzdelt konferenciákat a fővárosban. Annak ellenére, hogy a legfőbb ügyész ezt nem pont így látja, eléggé rontja az ország hitelét, hogy a szabályozó szerveik nem vették észre az FTX ordító hibáit.

Hosszú távon viszont legalább lehet, hogy pozitívumai is lesznek majd a sztorinak: a befektetési bankoknál piacvezető JPMorgan elemzése, illetve az elmúlt hetek fejleményei alapján valószínűnek tűnik, hogy a kriptovalutákat és az ezekkel foglalkozó platformokat a jövőben sokkal jobban fogják szabályozni, a piac pedig alighanem már a közeljövőben is a decentralizált, vagy a már szabályozott platformok felé tolódik majd el. Így pedig nagyobb lesz az esély arra, hogy a befektetők elkerülhessék az olyan helyzeteket, amibe most az FTX-szel kerültek.