Kína az utolsó nagy gazdaság, ami beleszalad a Covid-krízisbe

A kínai propaganda másfél-két éve azt sulykolja az emberek fejébe, hogy a zéró-Covid az egyetlen helyes és felelősségteljes út a világjárvány megfelelő kezelésére, az erről az útról való letérés pedig katasztrófát okoz. A szigorú lezárások, a kontaktkövetés, az intenzív tesztelés az elmúlt években valóban meghozta az eredményét: alacsony maradt a fertőzöttségi és halálozási ráta, ami azonban csak addig tartható, amíg a lezárások is – amint ezeket feloldják, ahogyan tették ezt december elején, szakértők szerint egy teljesen új helyzettel néz szembe az ország, hiszen az átfertőzöttség alacsony, az átoltottság szintén, és az engedélyezett vakcinák jellemzően kevésbé hatékonyak, mint a nyugati mRNS-oltások.

Ez recept a katasztrófára: az esetszámok és a halálozás megugrása mellett senki nem tudja, hogy ha rövid időn belül a bolygó lakosságának nagyjából egytizede megfertőződik a vírussal, az milyen mutációkon fog átesni, milyen új variánsokat produkál.

De miért lazított Kína a szabályokon?

Egész egyszerűen azért, mert muszáj volt: hosszú távon a teljes lezárás mind politikai, mind társadalmi, mind pedig gazdasági szempontból tarthatatlan. A kínaiak „dinamikus zéró-Covid-politika” keretében a helyi terjedést minimálisra próbálták csökkenteni, ezt pedig az emberi kontaktusok drákói korlátozásával akarták elérni. A Covid-19 lokális terjedése esetén gyakran már néhány tucat pozitív eset után vesztegzár alá vonták az illetők háztömbjét, nagyobb esetszámnál egész városrészeket is. Emellett a fertőzöttekkel közeli kapcsolatba kerülő kontaktok és novemberig a kontaktok kontaktjai is tíznapos karanténra voltak ítélve, a járvány terjedése esetén pedig sokmilliós városokat teszteltek végig, a gócpontokban akár néhány naponta ellenőrizték az egész lakosságot.

A külföldi utazás esetén szintén karantént írtak elő (oltottságtól és teszteredménytől függetlenül), a belföldi utazást, de még a boltok és szolgáltatások használatát is mobiltelefonos „egészségügyi kód” felmutatásához kötötték, amely az ember lakhelye/tartózkodási helye, illetve kontaktjai „veszélyessége” alapján jelezte, hogy az illető fertőzésveszélyt jelent-e.

Ez a rendkívüli szigor hosszú távon tarthatatlanná vált, és végül nagymértékű tüntetéshullámba torkollott. Kínában, bármennyire furcsán is hangzik, nem ritkák a tüntetések, a Kínai Kommunista Párt bizonyos kereteken belül meg is tűri őket, csakhogy a Covid-lezárások elleni tüntetéshullám nem kisebb, lokális problémák iránti lokális tüntetések sorozata volt, hanem egy kormánykritikus, széles körű probléma ellen fellépő demonstrációsorozat, ami már kényelmetlen a kormánynak. Ez és a gazdasági növekedés csökkenése lehetett az oka annak, hogy a párt végül elengedte a zéró-Covid-politikát. A politikai-gazdasági háttérről és a tüntetésekről itt írtunk részletesen.

De hogyan is könnyítettek pontosan a szabályokon?

• A lezárások immár inkább épületekre, egységekre vagy emeletekre irányulnak, nem pedig egész környékekre vagy városokra, mint korábban.
• A „magas kockázatú” területeket öt napon belül ki kell nyitni, ha addig nem találnak új eseteket.
• Az iskolák nyitva maradnak, ha nincs kiterjedtebb járvány a diákok vagy a tanárok között.
• A Covid-fertőzötteknek már nem kell központi karanténba vonulniuk.
• A tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, az éttermekbe, edzőtermekbe és középületekbe való belépéshez már nem szükséges negatív PCR-teszt, kivéve az iskolákat, kórházakat és idős otthonokat.
• Antigéngyorstesztek is alkalmasak a PCR-tesztek helyettesítésére.
• Feloldották a tartományok közötti utazási korlátozásokat.
• Megszüntették a nemzeti nyomkövető alkalmazást is.

Mi jöhet most?

A lezárások feloldása után az esetszámok gyorsan emelkedni kezdtek, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez nem a zéró-Covid megszüntetésének eredménye, a fertőzés már azelőtt is gyorsabban terjedt, hogy az ország enyhített volna a korlátozásokon. Kína vezető epidemiológusa szerint viszont a „legrosszabb még csak most jön”: valószínűleg három nagyobb Covid-hullámra kell számítani az országban, a lezárások után érkező pedig közülük csak az első. A szakértő szerint a következő nagy hullám a holdújévi utazások után jöhet, azaz január végén.

Epidemiológusok 800 millió kínai Covid-fertőzöttel számolnak a télre. „Nemrég a kínai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) igazgatóhelyettese, Hsziaofeng Liang, aki jó barátom, a közmédián keresztül bejelentette, hogy az első Covid-hullám a lakosság körülbelül 60 százalékának átfertőződését hozhatja” – mondta Xi Chen, a Yale Egyetem globális egészségügyi kutatója és a kínai egészségügyi rendszer szakértője. (A kínai CDC honlapja szerint egyébként Hsziaofeng Liang már nincs a vezetőségben.) Ez a világ populációjának nagyjából 10 százalékát jelenti. A vírus, érthető módon, sokkal gyorsabban terjed most Kínában, mint bármikor az elmúlt két év során.

Hogy ez mit jelent pontosan? Ahhoz, hogy megértsük, mekkora is a különbség Kínában a korábbi terjedés és a most tapasztalt járvány között, ismernünk kell a reprodukciós számot: ez megmutatja, hogy egy koronavírus-fertőzött átlagosan hány embert fertőz meg. A járvány kezdetén, 2020 elején ez a szám körülbelül 2-3 volt, az Egyesült Államokban tavaly télen az omikron-hullám során körülbelül 10-re vagy 11-re ugrott. Ez persze nem mutatja meg azt, hogy az éppen terjedő variáns által okozott betegség mennyire súlyos, csak azt, hogy hány emberre jelent fertőzésveszélyt egy fertőzött. A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság tudósainak becslése szerint Kínában az R-szám jelenleg 16-os.

Miért jöhetnek komoly hullámok?

Bár a zéró-Covid, amíg tartott, meghozta az elvárt eredményt, több tényező miatt súlyosabb problémát okozhat Kínának, mint ha nem lett volna ennyire szigorú hosszú távon a korlátozás.

• Az emberek jelentős részének szervezete nem találkozott még a koronavírussal, alacsony az átfertőzöttség. Kína egészen a közelmúltig karanténra, tesztelésre és utazási korlátozásokra összpontosított, hogy a vírust távol tartsa az országtól. Így megakadályozta, hogy az emberek jelentős része megfertőződjön az omikron variáns előtti változatokkal. Ez azonban azt jelenti, hogy ma már majdnem mind az 1,4 milliárd ember fogékony a fertőzésre.
• Az omikron sokkal fertőzőképesebb, mint a korábbi variánsok. Bár emellett kevésbé súlyos betegséget is okoz, a kínai egészségügyi rendszerek túlterhelődhetnek a nagyszámú beteg miatt, ez jelenleg az egyik legnagyobb félelem az országban. Kínában épp az omikron néhány erősen fertőző változata terjed, köztük a BF.7.
• Bár a népesség 90 százaléka oltottnak számít, alacsony a teljes átoltottság a 60 éven felüliek esetében, ebben a korcsoportban az emberek egyharmada nem kapta még meg a harmadik oltását. Ez nagyjából 80 millió embert jelent a leginkább veszélyeztetett csoportból. Kína teljes lakosságának csaknem 19 százaléka 60 év feletti. A 80 éven felüliek még nagyobb része, 60 százaléka nem számít teljesen oltottnak.
• A Kínában engedélyezett vakcinák alacsonyabb hatásosságúak, mint például a nyugati mRNS-vakcinák. A Sinopharm itthoni kálváriájáról a Telex már többször írt, de 11 másik vakcina is kapott már vészhelyzeti engedélyt az országban, a hírek szerint azonban egyik sem a legjobb hatásosság szempontjából. Ezek között van öt inaktivált vakcina (amilyen a Sinopharm oltása is), négy rekombináns fehérjés, egy adenovírusos, egy inhalációs rekombináns új koronavírus-vakcina és egy orrspray-vektorvakcina. A leggyakrabban használt kettő a CoronaVac és a Sinopharm oltása, amelyek nem érnek fel az mRNS-oltások eredményességéig – ahogy ezt magyarországi vizsgálatok is bizonyították.

Míg az első két pontot a zéró-Covid-politika hozta, a harmadikat főként a kormány rossz kommunikációja okozta. A kínai egészségügyi rendszer szakértői szerint számos faktor játszott szerepet abban, hogy az idősek átoltottsága ilyen alacsony: a koronavírus-vakcinációs kampányok eleinte inkább a dolgozókra összpontosítottak, ami teljesen ellentétben állt a nyugati megközelítéssel, ahol viszont az egészségügyi dolgozók mellett a veszélyeztetettebb, idősebb réteget oltották először. A kínai logika a gazdasági termelést helyezte előtérbe, illetve azt, hogy azok az emberek kapjanak először oltást, akiknek egyébként is emberek közé kell menniük a munkájuk miatt. A kormány a zéró-Covidra koncentrált, és elhanyagolta az oltással kapcsolatos kommunikációt, sőt, összességében is gyenge volt az üzenet, amit a vakcinákkal kapcsoltak össze.

Kína ezen kívül nem importált külföldi vakcinákat, az összes használatban lévő oltóanyagot az országhatárokon belül gyártják. Ez nem segített azon, hogy a kínaiak sokkal jobbnak látják a nyugati vakcinákat, így ha azokat nem kaphatják, alacsonyabb arányban oltatják be magukat. A kínai vakcinákkal kapcsolatos adatok ráadásul elég ellentmondásosak: márciusban hongkongi tudósok arról számoltak be, hogy a Kínában gyártott Sinovac emlékeztető oltása hatékonyan előzheti meg a súlyos betegséget az idős embereknél, decemberben azonban szingapúri tudósok már arra a következtetésre jutottak, hogy három vagy négy adag mRNS-oltás lényegesen jobb védelmet nyújt a 60 év felettieknek, mint a kínai inaktivált vírusvakcinák.

Mit kellett volna máshogy csinálni?

„A járványügyi és globális egészségügyi szakértők többsége 2020 eleje óta úgy gondolja, hogy a zéró-Covid nem életképes hosszú távú stratégia. Néhány jó helyzetben lévő ország, köztük Ausztrália és Új-Zéland, korlátozott ideig sikeresen vezette be, de végül minden országnak rá kellett jönnie, hogy a koronavírussal együtt kell élni. Kína az utolsó nagy gazdaság, amelynek még át kell esnie ezen” – nyilatkozta Mark Woolhouse, az Edinburgh-i Egyetem fertőző betegségek epidemiológiájával foglalkozó professzora.

A szakértő szerint szerencsésebb útjai is lehettek volna annak, hogy a járvánnyal sikeresen küzdjön meg az ország: először is, koncentrálhatott volna az oltásra, ahogyan Ausztrália és Új-Zéland tette, és nem engedte el a legtöbb korlátozást addig, amíg lakosságuk többségét be nem oltották. Aztán lehetett volna hagyatkozni a természetes immunitásra is: Afrika nagy része így tett, a kontinensen az átoltottság továbbra is alacsony, de az immunitás az ismétlődő hullámok révén javarészt kialakult. (Bár ahogy az afrikai járványhelyzetről nemrég írtuk, az ottani képlet ennél bonyolultabb, és több más tényezőn is múlt, hogy ez a stratégia sikeres lehetett.) A harmadik megközelítés a kettő kombinációja, ahol a kevésbé szigorú korlátozások és a vakcináció ösztönzése egyszerre jelenik meg – ezen az úton jár például Magyarország is. Kína azonban sem a természetes immunitásra, sem a magas átoltottságra nem törekedett.

„Mivel Kína a világjárvány kezdete óta törekedett a zéró-Covid-megközelítésre, a lakosság természetes módon nagyon csekély mértékben fertőződött át. A Coviddal való együttélésnek így az átoltottságon kell alapulnia. Sajnos Kína oltási programja két szempontból is problémás: az átoltottság alacsonyabb, mint például Ausztráliában és Új-Zélandon, különösen a legidősebb és a legsebezhetőbb csoportok körében. Másodszor

a SinoVackal beoltott emberek háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek súlyos betegségben, mint azok, akiket mRNS-vakcinák valamelyikével oltottak be. Tehát még azonos átoltottság mellett is sokkal nagyobb fertőzési és halálozási hullám jöhet, mint Ausztráliában vagy Új-Zélandon”

– mondta Mark Woolhouse.

„A lezárások 2020 előtt egyetlen ország világjárvány-készültségi tervének sem képezték a részét. A megoldást Kína találta ki a Covid-járvány korai szakaszában, a koronavírus felszámolására tett kísérlete során. Majdnem három évvel később az ország tapasztalatai egyértelműen mutatják a zéró-Covid hiábavalóságát és a lezárás mint közegészségügyi beavatkozás eredendő korlátait” – tette hozzá a szakértő. Míg Ausztrália és Új-Zéland tudta, mikor érdemes az – egyébként jól időzítve hatékony – lezárásokat feloldani, addig Kína két évig fenntartotta ezt az ideális esetben csak átmeneti állapotot – valószínűleg éppen ezért fogja súlyosan érinteni a járvány akkor, amikor a világ legtöbb országában már nincs szükség szigorú lezárásokra.

Keith Neal, a Nottinghami Egyetem fertőző betegségek epidemiológiájának emeritus professzora szerint a Kínából jelentett számokat minimumnak kell tekinteni, tudjuk ugyanis, hogy sok eset tünetmentes, a vidéki területeken végzett tesztelés pedig szinte egyáltalán nem ad reális képet, különösen akkor, ha az elszigeteltségi körülmények miatt az emberek nem jelentkeznek tesztelésre.

Paul Hunter, a Kelet-Angliai Egyetem orvostudományi professzora szerint komoly probléma az is, hogy túl sok idő telt el Kína legutóbbi oltási kampánya óta, egy preprint (azaz még lektorálatlan) tanulmány például a fertőzések és a súlyos betegségek elleni immunitás gyengülésének szisztematikus csökkenését mutatja.

A fertőzés elleni immunitás három vakcina után viszonylag rövid életű a jelenleg terjedő variánsok ellen, körülbelül 3 hónapig biztosít 50 százalékos védelmet. Így mára Kínában a legtöbb beoltott ember elvesztette a fertőzés elleni védelmét.

Az igazán erős védelmet az átfertőzöttség és a vakcina által indukált hibrid immunitás adja, Kínában pedig ez elenyészően kevés embernek lehet meg. „Ha én lennék a felelős Kínában, sürgősen elindítanék egy új oltási kampányt, különösen az időseknek, mielőtt lazítanám a korlátozásokat, ahogyan nagyjából a legtöbb nyugati ország is tette. Viszont probléma lehet a vakcinakimerültség. Kíváncsi vagyok, a kínaiak képesek lesznek-e elég embert beoltani, mielőtt a fertőzés széles körben elterjedne” – tette hozzá a szakértő.

Készülnek az újabb hullámra

Ahogyan korábban is írtuk, epidemiológusok 800 millió Covid-fertőzöttre számítanak a télen, ami – hiába lehet kevesebb a súlyos fertőzöttek száma, mint az első hullámban lehetett volna – még így is túlterhelheti az egészségügyi rendszert. Nemcsak az egészségügyi, de a politikai következményei is komolyak lehetnek a nyitásnak: mivel a Kínai Kommunista Párt eddig csak azt kommunikálta, hogy a lezárások védik meg az embereket, ellentétben a nyugati országokban alkalmazott technikákkal, most könnyen lehet, hogy a gazdasági károk mellett a politikai problémákkal is meg kell majd küzdeniük.

Míg a WHO szerint az előző néhány héten megugró esetszámok nem a lezárások feloldásának köszönhetők, december második hetében csökkent is a hivatalosan lejelentett fertőzések száma, ez azonban lehet a megváltozott tesztelési intenzitás miatti különbség is, nem feltétlenül kell készpénznek venni, hogy csökkennek az esetszámok. A lezárások enyhítésével ugyanis Kína leállította a tömeges tesztelést is, és csak azokban a kórházakban és klinikákon regisztrálnak pozitív eseteket, ahol a betegnek Covid-tünetei vannak. A tünetmentes eseteket és az otthoni tesztkészletek pozitív eredményeit nem rögzítik az adatok.

Az országban ugyanakkor készülnek a megemelkedett esetszámra: országszerte átmeneti egészségügyi központokat hoznak létre, ahol intenzív osztályok is rendelkezésre állnak majd. A hírek szerint csak Sanghajban a korábbiakon felül további 230 ezer kórházi ágyat tettek elérhetővé. A gyógyszertárakban a láz elleni szerek iránti nagy keresletről is érkeztek jelentések.

Már most aggasztó hírek érkeznek viszont a kórházakról: a Guardian szerint a hivatalos kínai statisztikák erre a hétre egyelőre 10 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetről számoltak be, ennek azonban ellentmondanak azok az információk, amelyek szerint megugrott a temetkezési vállalkozások forgalma. Pekingben a Reuters jelentése szerint

a hétvégén halottaskocsik hosszú sora állt a Covid-19 miatt kijelölt krematóriumnál, ahova vegyvédelmi ruhás munkások vitték be a halottakat.

Azt persze nem lehetett megállapítani, hogy az oda szállított halottak mind a Covid áldozatai voltak-e.

A Global Times szerint több nagyvárosi kórház lélegeztetőgépeket és más sürgősségi felszereléseket szerzett be. A jelek szerint a kórházakban, különösen az intenzív osztályokon probléma lehet, hogy nincs elég szakképzett személyzet. A múlt héten arról érkeztek hírek, hogy orvosoknak és ápolóknak pozitív Covid-tesztek után is dolgozniuk kellett. Egy jelentés szerint a kórházak igyekeznek minél hamarabb más intézményekből kölcsönvenni dolgozókat, akiket átképeznek a Covid-betegek ápolására.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője ezzel szemben azt mondta, Kínának „intézményi előnyei” vannak a Covid elleni küzdelemben. „Minden bizonnyal zökkenőmentesen átvészeljük a járvány csúcspontját” – mondta egy sajtótájékoztatón John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivőjének kérdésére.

Valószínűleg csak az idő fogja eldönteni, hogy ez valóban így van-e, az viszont már bebizonyosodott, hogy a zéró-Covid hosszú távon nem járható út.