Fact-check: Afrikában alig kaptak oltást az emberek, hogyhogy nem haltak meg így milliók Covidban?

A neten terjedő cikk szerint 2021. november végéig az afrikai kontinens mindössze 6 százalékát oltották be, ennek ellenére nagyon alacsony a fertőzöttségi és a halálozási ráta is. Ráadásul csak azokban az országokban aránylag magasak ezek a számok, amelyekben a kormányok „erőltették” a vakcinációt. Bár az alapfeltevés igaz (tényleg alacsonyak az afrikai Covid-számok, főleg a várakozásokhoz képest), a cikk súlyos ferdítéseket tartalmaz, és manipulációval dolgozik, így érdemes kicsit jobban átnézni az állításait.

A cikket publikáló Newstarget nevű weboldal a Politifact szerint egy szenzációhajhász történeteket népszerűsítő webhely, eddig egyetlen tényellenőrzést végeztek velük kapcsolatban, ennek pedig az lett az eredménye, hogy az általuk lehozott sztori inkább hamis volt, mint igaz. A Health Feedback egy másik írásukat ellenőrizte korábban, ez már a vakcinációval kapcsolatos cikk volt, és abszolút hamis állításokat tartalmazott. A Health Feedback amúgy kifejezetten hiteles oldal: tudósok olyan hálózata szerkeszti, amelynek tagjai szétválasztják a tényeket az álhírektől az egészségügyi és orvostudományi írásokban, a WHO által vezetett Vaccine Safety Net (VSN) projekt tagja. A Newstargeten tetten érhetők mind az egészségügyi, mind a politikai dezinformációs narratívák, de persze ahhoz, hogy ezeket hitelesen megcáfolhatók legyenek, egyenként kellene őket tényellenőrizni. Most az afrikai koronavírus-vakcinákkal foglalkozó cikknél maradunk.

A szóban forgó írást a weboldal szerint Ethan Huff jegyzi, akinek szerzői oldalára 404-es hibakódot ír ki az oldal. Egy rövid Google-keresés után kiderül, hogy Huff a Natural News weboldalon is gyakran publikál, ami nem is csoda, ha tudjuk, hogy a Natural News eredetileg Newstarget néven futott, majd ebből kivált, és testvéroldallá alakult. A Wikipédia szerint egy szélsőjobboldali, oltásellenes összeesküvésekkel és álhírekkel foglalkozó webhelyről beszélünk, amely az alternatív gyógyászat, az áltudományok, a félretájékoztatás és a szélsőjobboldal népszerűsítéséről ismert. Az Institute of Strategic Dialogue nonprofit által készített kutatás feltárja a Natural News dezinformációi mögötti hálózatot, illetve egy, a Zürichi Egyetem kutatói által készített tanulmány is szól erről. A Health Feedback három tényellenőrzést végzett Huff cikkeiről, mindegyiket hamisnak találta. Egyes híroldalak azt is pedzegetik, hogy a szerző tulajdonképpen nem is létezik.

Ami a cikket illeti, már a stílusában is hozza az álhírek és a dezinformáció tipikus jegyeit: kutatások kimutatták, hogy az álhírek jellemzően a túlzó, szenzációhajhász címmel, a figyelemfelhívó, bulvárszerű szöveggel, a hibás terminushasználattal, a szövegek gyatra nyelvi minőségével (nagybetűs írás, túlzó írásjelhasználat, helyesírási hibák) járnak együtt. A manipuláló szóhasználat is megjelenik: a teljesség igénye nélkül a szerző kínai vírusnak és Fauci-influenzának vagy -náthának hívja a koronavírust, „plandemic”-nek a pandémiát, amivel az előre eltervezettségre utal.

A tartalom is hagy kívánnivalót maga után. A felvetés az, hogy 2021. november 22-én, amikor a cikk íródott, az afrikai kontinens mindössze 6 százaléka volt beoltva koronavírus ellen. A szám nem tér el nagyon a valóságtól: az Our World in Data adatai alapján teljesen beoltottnak ekkor több, mint 7 százalék számított, legalább egy oltást a népesség 11 százaléka kapott meg. 2021. november 21-ig összesen 226 millió beadott dózist jegyeztek fel a kontinensen.

A Newstarget cikke az AP egy korábbi riportjára hivatkozik, ami valóban azt boncolgatja, vajon miért ilyen alacsony a fertőzöttség és a halálozás Afrikában, ha a vakcinációs ráta ilyen csekély, és – helyszíni beszámolók alapján – a védelmi intézkedéseket sem veszik túl komolyan.

Az afrikai fertőzöttségi és halálozási adatok valóban eltérnek az előre jósoltaktól. Az UNICEF 2020. augusztusi cikke szerint a kontinens akkor 1,5 millió fertőzöttnél járt, és 37 ezer halálozással kellett megküzdenie. Ehhez képest ugyanebben az időszakban Amerika 580 ezer, Európa 230 ezer, Ázsia pedig 205 ezer halálozásnál járt.

A mostani adatok azt mutatják, hogy Afrikában 12 705 979 fertőzöttet regisztráltak, közülük 258 076-an hunytak el. Európában ehhez képest 237 891 660 fő fertőződött meg a járvány alatt, 1 960 570-en hunytak el. Észak-Amerikában ez az arány 119 077 973 az 1 564 217-hez, Ázsiában pedig 198 966 876 az 1 497 711-hez. Egymillió főre levetítve a halálozási statisztikák így néznek ki:

Egyértelmű tehát, hogy Afrikában valóban alacsony mind a fertőzöttség, mind a halálozás aránya a népességhez képest. Ez azonban egyáltalán nem bizonyítja azt, hogy a vakcinák nem működnek, hiszen rengeteg más faktort figyelembe kell venni, ami miatt így nézhetnek ki a számok. Szerencsére több kutató meg is tette már ezt, így számos tudományos tanulmány született az afrikai helyzet elemzéséről.

Az UNICEF idézett weboldala összefoglalja az eddigi megalapozott elméleteket:

1. Gyors reagálás: a kontinensen először Egyiptomban regisztráltak koronavírusos beteget 2020. február 14-én. Mivel a szakértők aggódtak, hogy a vírus miatt gyorsan túltelítődhetnek az országok egyébként is labilis egészségügyi intézményei, a legtöbb afrikai kormány a kezdetektől fogva drasztikus intézkedéseket tett a vírus terjedésének lassítására. Több ország azelőtt reagált, hogy regisztráltak volna egyáltalán esetet a határain belül.
2. Nyilvános támogatottság: a PERC által augusztusban 18 országban végzett felmérés szerint a lakosság nagymértékben támogatta a biztonsági intézkedéseket – a válaszadók 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy maszkot viselt az előző héten. „A szigorú közegészségügyi és szociális intézkedésekkel az Afrikai Unió tagállamai március és május között meg tudták fékezni a vírust – áll a jelentésben. – A [korlátozások] lazítása júniusban és júliusban egybeesett a bejelentett esetek számának növekedésével az egész kontinensen.” Persze a korlátozások súlyos áldozatokkal jártak Afrikában is: Dél-Afrikában – ahol a világ egyik legszigorúbb karanténját rendelték el – 2,2 millió munkahely szűnt meg az év első felében.
3. Fiatal populáció, kevés az idősotthon: világviszonylatban az elhunytak többsége 80 év feletti, míg Afrikában él a világ legfiatalabb lakossága, az átlagéletkor jelenleg 19 év az ENSZ adatai szerint. A szubszaharai Afrikában a Covid–19-fertőzések körülbelül 91 százaléka 60 év alattiakat érint, és több mint 80 százalékuk tünetmentes, közölte az Egészségügyi Világszervezet. Afrikában nagyjából a populáció 3 százaléka 65 év feletti. Ehhez képest Európa, Ázsia és Észak-Amerika lakossága is sokkal öregebb. Ezen kívül sok afrikai országban bevett szokás, hogy az emberek a városokból visszatérnek vidéki otthonaikba, amikor nyugdíjba vonulnak. A vidéki területeken alacsonyabb a népsűrűség, így sokkal könnyebb a távolságtartás.
4. Megfelelő klíma: korábbi kutatások is találtak összefüggéseket a hőmérséklet és a páratartalom, illetve a Covid–19 terjedése között. A vírus könnyebben terjed alacsonyabb hőmérsékleten és alacsony páratartalom mellett. A trópusoktól távol eső afrikai országok rosszabb helyzetben vannak e tekintetben, jól látszik például, hogy a vírus terjedése felgyorsult Dél-Afrikában, ahogy a déli féltekén beállt a tél, de ahogy melegebb lett, az esetek száma jelentősen csökkent. Ez hatással volt az egész kontinens statisztikájára, mivel a dél-afrikai esetek az összes megbetegedés és halálozás csaknem felét teszik ki.
5. Jó közösségi egészségügyi rendszerek: a világjárvány akkor érkezett Afrikába, amikor a Kongói Demokratikus Köztársaság az eddigi legnagyobb ebolajárványával küszködött. A szomszédos államok fokozott készültségben voltak, és az utazók egészségügyi szűrését kiterjesztették a Covid–19-re is. Ezen kívül számos nyugat-afrikai állam, amelyek szintén ebolajárvánnyal bajlódtak 2013 és 2016 között, a koronavírus-fertőzés megelőzésére alkalmazott közegészségügyi intézkedéseket már elsajátította, így nem volt újdonság számukra a fertőzöttek elkülönítése, a kontaktkutatás, a tesztelés és a karantén.

A kutatások hasonló eredményekre jutottak: a Public Health in Practice szaklapban 2020 novemberében megjelent cikk szerint például az is hozzájárulhat a mutatókhoz, hogy Afrikában a többi kontinenshez képest keveset tesztelnek, illetve hogy a kontinensnek van már tapasztalata a fertőző betegségek kezelésében. A széles körben elterjedt HIV- és tuberkulózistesztekre szánt forrásokat a Covid–19 elleni küzdelemben is hasznosították, az országok kormányai gyorsan elrendelték a bezárásokat, korlátozták a mozgást, és munkacsoportokat hoztak létre az erőfeszítések összehangolására. Ez az elemzés is megemlíti az időjárást, illetve az alacsony átlagéletkort, és azt is megjegyzi, hogy a légi közlekedés adatai alapján alacsonyabb volt a vírus behozatalának kockázata Kínából. A szakértők azt is megjegyzik, hogy bár biztosan kevésbé jelentik a betegséget és a halálozást a hatóságok, ez a különbség egyáltalán nem jelentős, és az alacsonyabb adatokat nem okozhatja csak ez.

Az International Journal of Environmental Research and Public Health szaklapban 2021 augusztusában megjelent összesítő tanulmány szerint is fontos faktor a kormányok korai és határozott válasza a járványveszélyre, a népességeloszlás, a társadalmi kapcsolatok és az emberi lakhatás természete Afrikában. „Míg a szeroprevalencia-vizsgálatokból származó friss adatok a vírus szélesebb elterjedéséről tanúskodnak, a továbbra is alacsony Covid–19-terhelés a demográfiai piramisokkal, az alapbetegségek előfordulási gyakoriságával, az erős immunitással, a genetikával és a szélesebb szociokulturális dinamikával magyarázható. Noha mindezek hozzájárulnak a Covid–19 megfigyelt profiljához Afrikában, egyesek erősebb bizonyítékot szolgáltatnak, mint mások” – írják a szakértők.

Megkérdeztük a témában Oyewale Tomori nigériai virológust, a Global Virome Project vezetőségének tagját. A virológus korábban kifejtette a véleményét arról, hogy ha az újabb koronavírus-variánsokat sikerül távol tartani Afrikától, a kontinensnek talán nem lesz szüksége olyan mértékű átoltottságra, mint Európának. „Megvizsgáltuk az afrikai esetek és halálozások Európához képest alacsonyabb számainak okait, és úgy találtuk, hogy ha nem a gyógyszerészeti beavatkozásokra összpontosítunk, az több életet menthet meg, mintha várnánk az elérhetetlen oltásokra” – mondta.

A virológus szerint szintén a legfontosabb faktorok közé tartozik az, hogy az afrikai populáció fiatal. „Az afrikai populáció 40-50 százaléka 30-40 év alatti, és kevesebb mint 10 százalékuk esik bele az erősen veszélyeztetett életkori csoportba. A legtöbb halálozás a 60 év feletti, idősebb embereknél történt, akiknek alapbetegségük is volt. A nem túl optimális megfigyelési rendszer és laboratóriumi tesztelés miatt kevesebb esetet és halálozást is jelentettek a kontinensen, mint amennyi valójában lehetett.”

Tomori ugyanakkor úgy gondolja, hogy a nyugati mintára bevezetett járványkezelési intézkedések nem voltak célszerűek. „Elkövettük azt a hibát, hogy lemásoltuk a nyugati-európai reakciót. Az intézkedéseinket arra alapoztuk, amit a Nyugat és a WHO ajánlott. Nem elemeztük a betegség epidemiológiai adatait az országainkban. Ha így tettünk volna, nem követtük volna vakon az európai lezárásokat és megszorításokat. A korlátozások emiatt kudarcot vallottak, nagyon kevesen tartották be a szabályokat. A lezárások alatt megugrott az esetek száma. Legközelebb tanulmányoznunk kell a saját adatainkat, hogy megfelelően reagáljunk ahelyett, hogy az eltérő járványtannal jellemezhető országok iránymutatására várnánk. Afrikának meg kell tanulnia bízni a szakértőiben, és ki kell használnia a tudásukat.”