Mesterséges intelligenciával érné el a Microsoft, hogy bingezzünk a google-özés helyett

Magyarországon talán nem annyira népszerű kifejezés a guglizás, de az angol nyelvben a to google gyakorlatilag egyet jelent az internetes kereséssel. A Google keresőmotorja több mint húsz éve az internet egyik legfontosabb kiindulópontja, amit a 90 százalékos piaci részesedése is jól mutat, és sokat elmond az is, hogy teljesen hihetőnek tűnt, amikor a cég két éve azt állította, hogy a 3 százalékkal a második helyen álló Bingen arra keresnek rá leggyakrabban, hogy Google.

Az utóbbi időszakban viszont az ez utóbbi mögött álló Microsoft alaposan ráfeküdt nemcsak a felzárkózásra, hanem a ma ismert keresés forradalmasítására is.

A cég tavaly októberben bejelentette, hogy beépítené a DALL-E 2 nevű képgenerátort a keresőmotorba, január elején pedig kiderült, hogy a mesterséges intelligencián alapuló chatbottal, a ChatGPT-vel is szeretnék felturbózni azt. Ez utóbbi pedig most meg is történt, egy szűk egyórás bemutatón rántották le a leplet az MI-vel megtámogatott új Bingről. A végeredmény elsőre egészen hihetetlennek tűnik, de az alapján, hogy a Microsoft Edge teljes (és abszolút sikeres) újragondolása sem változtatott az erőviszonyokon böngészőfronton, egyáltalán nem biztos, hogy ez elég lesz a sikerhez.

Bing chilling

A Microsoft keddi bemutatóját Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója nyitotta, aki egy korábbi interjúja után ismét két példát szedett elő annak alátámasztására, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg az életünket. Az egyik a független MI-fejlesztő, Andrej Karpathy januári tweetje volt, amelyben arról írt, hogy ezen a ponton a Microsofttal szorosan összefonódó OpenAI által fejlesztett GitHub Copilot írja a kódjai durván 80 százalékát. A másik pedig az, hogy nemrég végignézte, ahogy egy MI-modell és egy beszédfelismerő program segítségével úgy tudtak segíteni egy vidéki farmernek jelentkezni egy kormányzati programba, hogy semmit nem kellett csinálnia, csak hindiül elmondania, hogy mit akar.

Nadella szerint ez a két dolog egyértelműen jelzi, hogy ezzel a technológiával érdemes komolyan foglalkozni, ők pedig az OpenAI-jal közösen pontosan ezt is teszik. Azt is hozzátette, hogy egyértelműen az embereket helyezik ennek a középpontjába, a parancsokat nekik kell adniuk és az MI által kiköpött modelleket is az embereknek kell véglegesítenie. Nadella úgy fogalmazott, hogy ez a technológia minden szoftveres kategóriát teljesen át fog formálni, beleértve ebbe a webes keresést is, amelyre rá is fér az innováció. A Microsoft nem titkoltan az éllovasa akar lenni ennek a folyamatnak, Yusuf Mehdi, a cég alelnöke pedig ezen a vonalon be is mutatta az új Binget, ami a hagyományos keresést házasítja össze az elmúlt időszakban népszerű MI-modellekkel. Ez a gyakorlatban több dolgot is jelent:

• Ha most rákeresünk a legismertebb mexikói festőkre és a legfontosabb műveikre, egy rakás linket fogunk kapni, az új Bing viszont ezek mellett egy rövid, hivatkozásokkal ellátott összefoglalót is képes írni, vagyis ahelyett, hogy külön oldalakról szednénk össze az infókat, egyetlen kattintás nélkül elolvashatjuk, amire kíváncsiak voltunk.
• A Bingbe integrált GPT-modell kifejezetten a keresésre lett optimalizálva, és erősebb is a sokak által ismert ChatGPT-nél, többek közt például azért, mert hozzáfér az internethez, és így teljesen aktuális infókat is ki lehet szedni belőle. Azt is meg tudja például válaszolni, hogy milyen események lesznek majd a jövő hétfői Super Bowl alatt az arizonai Glendale-ben.
• Az összehasonlítások és összevetések is jól mennek neki, meg tudja például mondani, hogy egy kanapé befér-e egy autóba különböző oldalakon bogarászás vagy manuális méricskélés nélkül, és azt is készséggel kilistázza nekünk, hogy egy kategórián belül milyen porszívót vagy tévét érdemes venni.

Itt jött be a képletbe az igazi mágia. Ha kicsit konkrétabb elképzelései vannak az embernek annál, hogy 65 colos tévét akar, akkor bemehet egy ChatGPT-hez hasonló felületbe, és megbeszélheti a problémát az MI-vel. Ha videójátékokhoz kell tévé, akkor leszűkíti neki arra, ha csak az olcsóbb modellek érdeklik, akkor azokat is ki tudja listáztatni, méghozzá a legfontosabb részletekkel és a hivatkozásokkal együtt. Az új Bing azt is simán megmondja, hogy mit csináljunk egy ötnapos kiruccanáson Mexikóban, levelet ír, fordít, kvízt rak össze és elmagyarázza, hogy hogyan kell megoldani egy egyenletrendszert.

Persze a ChatGPT után teljesen egyértelmű, hogy az OpenAI modelljében nem lehet vakon megbízni, mert hajlamos a bullshitelésre és arra, hogy hosszú körmondatokban magyarázza a semmit, és a prezentáció után is okkal lehet szkeptikus az ember. Ide kattintva nemcsak a várólistára lehet felkerülni, hanem ki is lehet próbálni, hogy mit tud az új Bing, de ez még mindig csak egy demó, nem a teljes verzió. Több techújságíró viszont már azt is nyúzhatta kicsit, a beszámolók alapján pedig tényleg lenyűgöző az egész. A Wall Street Journal újságírójának a Bing gond nélkül összefoglalta az idei Grammy-díjátadó nyerteseit, aztán megmondta, azt is, hogy Beyoncé éppen turnézik, de gyorsan fogynak a jegyek. Ahogy azt Nadella is kiemelte a lapnak, ez nem alapjaiban más, mint a ma ismert keresés, inkább annak a továbbfejlesztett változata – ami amúgy a ChatGPT-vel főzős cikkünk alapján nem is meglepő, ott mi is valami ilyesmit írtunk –,

de ránézésre annyival érthetőbb, logikusabb és hatékonyabb, hogy nem nehéz elhinni, hogy pár éven belül tényleg forradalmat fog csinálni.

Mindehhez jön hozzá ráadásul az is, hogy a Binget a szintén megújuló Edge-be is szorosabban fogják integrálni, ebben a formájában pedig képes lesz például egy tizenöt oldalas PDF tartalmának összefoglalására, sőt, arra is, hogy az abban szereplő adatokat összehasonlítsa egy teljesen másik fájlban találhatóakkal, amit az ember meg sem nyitott. Szövegeket is tud írni bármiről változatos terjedelemben és stílusban, az emailektől a blogposztokig, és abból kiindulva, hogy már a ChatGPT-t is rengetegen használják például egyetemi beadandók megírására, nem nehéz elképzelni, hogy ez is állatira népszerű fícsör lesz majd. Vázlatok készítésére legalábbis biztosan.

Az izgalmak csak most kezdődnek

Kérdőjelek persze vannak bőven, rögtön felmerül például az, hogy milyen hatással lesz a híroldalakra, vagy igazából bármilyen oldalra, ha az emberek nem kattintanak rá többé a linkekre, mert a keresőbe ágyazott mesterséges intelligencia összefoglalja nekik a lényeget az azokban fellelhető információk alapján. A Bing persze kilistázza az összes forrást, de a bemutató alapján is érződött, hogy a cél az lenne, hogy ezekre végső soron ne kelljen rákattintani.

Itt érdemes kiemelni azt is, hogy a már emlegetett GitHub Copilot miatt jelenleg is perben áll a Microsoft, a GitHub és az OpenAI, mert az amúgy tényleg hasznos eszköz egyesek szerint minden óvintézkedés ellenére szereti lenyúlni a felhasználók kódját, és a digitális művészek is tudnának mesélni arról, hogy milyen potenciális problémák vannak az MI-modellek adatgyűjtésével.

Talán ennél is fontosabb kérdés, hogy a különféle algoritmusok által eddig is csúcsra járatott fake news korában mi a garancia arra, hogy a Bing nem kezd el nem megbízható forrásokból dolgozni. Ezt a problémát a Microsoft ránézésre azzal igyekszik tompítani, hogy maga az MI is hangsúlyozza, hogy az általa közölt információk nem mindig helytállóak. Az azonban borítékolható, hogy még a mostaninál is sokkal nehezebb lesz a forráskritika, ha válogatni sem kell majd a linkek között, mert az MI teljesen koherens választ adott a feltett kérdésre, ami ráadásul stilisztikailag is teljesen rendben van.

Persze azt egyelőre semmi sem garantálja, hogy a Bing a közeljövőben eljut odáig, hogy ez problémát jelentsen. A Google-lel szemben még a láthatóan meggyőző MI-vel felvértezve is iszonyatosan nehéz lesz felvenni a versenyt, hiába szúrtak oda többször is a riválisuknak a prezentációban. Pláne mert hiába vannak egyértelmű hiányosságai a Google keresőmotorjának, ott legalább mindenhol lehet a közzététel ideje, meg a tartalom nyelve alapján szűrni, a Bingben viszont csak a híreknél.

Arra egyébként, hogy mennyire nehéz lesz a Microsoft dolga, az Edge a tökéletes példa: ugyan évek óta legalább olyan jó, mint a Chrome, ha nem jobb, a piaci részesedése továbbra is 4,5 százalékos, míg a Google böngészője 65 százalékkal áll az élen. A Microsoft az Internet Explorerrel túlzás nélkül olyan mélyre ásta magát, hogy szó szerint csodát kellene tennie ahhoz, hogy az emberek megint a cég böngészőjét használják,

a keresőmotoroknál pedig még nagyobb a különbség, és ezen a ponton még az MI bevezetése után is elképzelhetetlennek tűnik, hogy az átlagemberek Bingre váltsanak.

Előbb-utóbb viszont nagyon valószínű, hogy át fogja venni az MI az uralmat a kereséseink fölött, a Microsoftot megelőzve ugyanis a Google kedden bejelentette a saját mesterséges intelligencián alapuló chatbotját, a Bardot. Ez a cég LaMDA nevű nyelvi modelljén alapul, melyről az egyik fejlesztő tavaly azt írta, hogy öntudatra ébredt, mire a felettesei előbb fizetés nélküli szabadságra küldték, majd nem sokkal később ki is rúgták. A Google nem szervezett nagy bejelentést és egyáltalán nem tette elérhetővé a chatbotot – ami ráadásul a LaMDA-nak csak egy lebutított változata, ellentétben az új Binggel, ami még erősebb is annál, amit eddig láthattunk –, úgyhogy az első csatát egyértelműen a Microsoft nyerte meg, de az biztos, hogy a Google-nek bőven lesz még ideje visszatámadni.