Elégedett vagy az életeddel vagy inkább váltanál?
2023. június 21. – 10:55
Bár fogalmunk sincs, mi a tökéletes (új) élet receptje – mert mindenkinek más –, annak kapcsán viszont megpróbáltuk összegyűjteni a legszükségesebbeket, miként lehet a jelenlegit kiegyensúlyozottabbá és boldogabbá tenni. Például azzal, hogy másképp gondolkodunk néhány berögzült szokásunkról és átértékeljük azt is, mitől érezzük magunkat jól – vagy épp rosszul.
Az sem egyszerű, hogy az ember egyáltalán rájöjjön, mitől érzi magát kevésbé jól a bőrében. Talán félrement valami, amitől kibillent az egyébként megnyugtató egyensúlyból? És, ha igen, mikor történt mindez?
Ha folyamatosan fáradtnak érzi magát valaki, képtelen megbirkózni a stresszel és emiatt káros szenvedélyei lesznek, gyakran ingerült vagy elfogja a sírás, nehéz bármit is csinálnia vagy ellenkezőleg, állandóan kapkod, képtelen aludni vagy éppenséggel folyton csak aludna – ezek mind intő jelek lehetnek. Ha nincsenek már céljai, se hosszú, se rövidtávú, a személyes kapcsolatai megromlanak vagy eltűnnek, csapdában, megrekedve érzi magát, esetleg testi tünetei is vannak (például hízás-fogyás, állandó nyakfájdalom, gyomorpanaszok, légzési nehézségek, pánik), akkor érdemes leülnie és őszintén elgondolkodnia azon, hogy mi nem stimmelhet.
Hogyan mehetnek félre a dolgok ennyire?
Az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak túlkényelmesedtünk, vagy szimpla tavaszi fáradtság, alvás- és vitaminhiány, az odafigyelés hiánya, stresszesebb életszakasz miatt belecsúszik az ember egy kellemetlen spirálba, amitől egyre csak csökken az energiaszintje. Elkezd rosszul étkezni, felhagyni a testmozgással. Felmerülhet ülőmunka miatti mozgásszervi panasz is, ami miatt a stresszlevezetés nehezebb és állandó diszkomfort érzés kísér. Az okoktól függetlenül a végeredmény közel azonos, az ember nincs egyensúlyban.
Akár súlyos problémák is adódhatnak a kiégésből, aminek rövid meghatározása: fizikai-érzelmi-mentális kimerülés, amelyet a tartós stressz okoz. Bár nem csak a munkahelyen léphet fel ez a jelenség, hanem akár más területen is, mondjuk családi kapcsolatok, egyéb közösségi tevékenységek esetében, viszont definíció szerint a munkahelyhez kötődik.
Rengeteg összetevő és ezeknek kombinációja okozhatja a kiégés-szindrómát; összeállhat a szoros határidőkből, túlterhelésből, a megbecsülés érzésének hiányából – akár anyagi, akár érzelmi oldalról –, a munka-magánélet egyensúlyának megbillenéséből, lehetetlen környezeti körülmények vagy nyomasztó általános vállalati kultúra miatt, de elbocsájtástól való folyamatos félelem, illetve túlzott felelősség is hozzájárulhat.
Maga a stressz nem feltétlenül kerülendő. Egy általános fiziológiai válasz egy olyan helyzetre, amikor cselekedni kell, avagy a „fuss vagy üss” ösztön, amitől az ember harckészültségi üzemmódba kerül. A stresszhelyzet átmenetileg sok plusz energiát képes adni azáltal, hogy megemeli az adrenalinszintet és a vérnyomást, plusz glükózt pumpál. Azonban az, amikor állandósul és a stresszállapot következtében felgyűlt hormonok miatt a glükóz nem tud kiürülni és az izmok feszülésben maradnak, fizikailag is problémákhoz vezethet.
Legyengülhet az immunrendszer, az ember alapvetően betegesebbnek, gyengébbnek érzi magát, és erre még rájön a lelki teher, a folyamatos küzdelem súlya, majd az elérzéktelenedés (ez maga a kiégés). Akár még pszichoszomatikus betegségeket, depressziót, elszigeteltséget, túlsúlyt, káros szenvedélyeket – mint amilyen a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás –, idegi kimerültséget, pánikbetegségeket szenvedhetünk el a folyamatos, le nem vezetett stresszállapot következtében.
Nem csak az állandó stressz okozhat kiégést, kisebb-nagyobb válságot az ember életében, hanem például a szerepkonfliktusok (természetszerető vagyok, de olajcégnél dolgozom), folyamatos kudarcélmények (egzisztenciális vagy párkapcsolati téren), munkamánia, magány, rossz vagy bántalmazó kapcsolatok és súlyosabb formákban kezeletlen traumák, gyász és veszteség megélése is.
Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk fellépni a probléma ellen, érdemes megtalálni a kiváltó okot és aszerint kezelni. Mivel ez nem mindig egyszerű, nem mindenki lát rá egyáltalán a saját „működéseire”, indokolt esetben nem árt szakemberhez fordulni, coach-hoz, pszichológushoz, más mentálhigiénés szakemberhez. A legtöbb esetben azzal érdemes kezdeni, hogy alaposan és tabuk nélkül elbeszélgetünk a hozzánk közel állókkal, a családdal és a barátokkal, valamint a munkatársakkal, akár a cég HR-esével és a főnökkel.
De mégis milyen a jó élet?
Mivel mindenkinek más, nem érdemes konkrét leírásba belebonyolódni, helyette vegyük szemügyre a jól bevált Maslow-piramist:
Nézzük meg, hol tartunk most, mi hiányzik az életünkből, hol kell takarítani, változtatni vagy fejleszteni, illetve hová szeretnénk elérni.
Aki jól érzi magát, az egyensúlyban van a magánéletében és a munkahelyén, képes megküzdeni a stresszel, helyén kezelni a problémákat és rendelkezik egy fontos tulajdonsággal, az úgynevezett rezilienciával avagy a lélek rugalmasságával. Aki rugalmas, annak ellenére is képes talpra állni, hogy komolyabb ütéseket kap, ezt egyfajta alkalmazkodásként is felfoghatjuk, amely szerencsére fejleszthető.
A belső erő, kiegyensúlyozottság és tudatosság elnyerése közben apróbb lépéseket, célokat érhetünk el. Ilyen például az, hogy megszabaduljunk egy rossz szokásunktól, függőségtől, mint tünettől. Ez lehet egy káros szenvedély, például a dohányzás is, amit sok esetben, nagyon helytelenül akár stresszlevezetésre, pótcselekvésre is használnak.
A túlzott alkoholfogyasztás, a drogok (kábítószerek, nyugtatók egyaránt) és a dohányzás számos plusz betegség kialakulásához vezethet. Bár a cigarettában található nikotin is – amely függőséget okoz, hiszen dopamint szabadít fel a szervezetben, ezenkívül megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is –, azonban nem ez a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozója, hanem az égés során keletkező füst és kátrány. Az FDA, vagyis az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatalának kutatásai szerint egy cigaretta füstjében több ezer vegyület található, amelyek közül 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A füst a légtérbe jut, így a dohányossal együtt a környezete is kitett az olyan anyagoknak (mint a kátrány, acetaldehid, ammónia, arzén, kumarin), amelyek súlyos szív- és érrendszeri, légzési-, valamint daganatos megbetegedések kialakulását eredményezhetik. Önmagunk és környezetünk érdekében a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már dohányzunk, minél hamarabb leszokunk róla. A dohányzás súlyos társadalmi probléma, ma Magyarországon több, mint kétmillióan élnek ezzel a káros szenvedéllyel, közös érdekünk, hogy ők mielőbb abbahagyják a dohányzást. Ezért aki elhatározza, hogy leszokik, ebben minden eszközzel támogatni kell, ugyanis csak a leszokással csökkenthetők a legeredményesebben a dohányzáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok.
Azon felnőtt dohányosok számára, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le, lehetőség van tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Léteznek olyan technológiák, amelyek használata füstmentes módon történik. Ezek az úgynevezett füstmentes technológiák égés nélkül működnek, vagyis sem füst, sem hamu nem keletkezik, ezért a cigarettánál jóval kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így csökkenthető a dohányzás környezetre és a fogyasztóra mért egészségkárosító hatása. Meg kell azonban említeni, hogy ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához pedig még további, hosszú távú kutatások szükségesek.
Füst- és dohánymentes technológia például az e-cigaretta, ami nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, illetve a nikotinpárna, amely nikotinsót tartalmaz. A dohányhevítéses technológia pedig egy olyan elven alapul, mely működése közben a dohányt olyan hőmérsékletre hevíti, amely elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, így füst, valamint hamu se keletkezzen.
Milyen életvezetési módszereket kövessünk?
Az egészséges(ebb), vitaminokban és nyomelemekben, rostokban gazdag étkezés, a pihentető alvás és a rendszeres testmozgás bevezetése a mindennapokba az a hármas, ami kellő energiát és alapot szolgáltathat ahhoz, hogy sikeresen kezelje az ember a felmerülő problémákat – legyenek azok akár apróbbak vagy nagyobbak.
Ahhoz, hogy a napi stresszt jól kezeljük és levezessük, két párhuzamos irányt követhetünk fizikailag és mentálisan. Az egyik az ellazítás, elcsendesedés. A szervezetünk számára ez valamilyen nyújtó, energizáló, lassú mozgásforma, mint például a jóga, a thai chi vagy a csikung. Az is sokat számít, ha csak óránként felállunk, sétálunk egyet, lefekszünk a padlóra, hogy az izmok ki tudjanak egyenesedni. Mentálisan ugyancsak ki kell „nyújtózni”: meditálhatunk, relaxálhatunk, követhetünk modernebb irányokat is, mint az autogén tréning vagy a mindfullness. A másik irány a gyorsabb mozgás, ami kiüríti a felesleges adrenalint; ez lehet bármely választott mozgásforma, egyéni vagy csapatsport – mondjuk a sakkon és a pecázáson kívül –, bármilyen sportág megfelelhet ennek, a lényeg, hogy rendszeresen, heti szinten űzzük. Használjuk ki bátran az edzésprogramokat, a lépésszámlálót, a pulzusmérőt, ezek sokat fognak segíteni abban, hogy motivációt nyerjünk.
Kritikus kérdés a táplálkozás, főleg, hogy sok irányzat hirdeti magáról, hogy az az egyetlen, ami követendő. Annyi biztos, hogy a feldolgozott ételek, a túl sok cukor vagy az alkohol, a gyorsételek nem tesznek jót senkinek. Próbáljunk kezdésnek egy-egy táplálékcsoportot kivezetni (édességek, chipszek és társaik) és bevezetni helyette egy másikat, például több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. Már a legkisebb, szerény változás is hatékony eredményhez vezethet. A csúcson a táplálkozási tanácsadó áll, aki profi étrendet képes összeállítani, és elküld a megfelelő szűrővizsgálatokra.
Végül, de nem utolsó sorban, nem szabad megfeledkezni az önfejlesztő módszerekről sem, mert ha magunkat ismerjük, akkor tudatában leszünk annak, hogy milyen igényeink is vannak valójában, honnan erednek a konfliktusaink és milyen irányban érdemes fejlődni. Az önismeret fejlesztésében egy szakértő, például pszichológus is segíthet.
A cikk társadalmi célú hirdetés, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
