Rossz szokástól a függőségig: hogyan szabadulhatunk?

2022. április 18. – 11:21

Rossz szokástól a függőségig: hogyan szabadulhatunk?
Fotó: Shutterstock

Másolás

Vágólapra másolva

Vajon miért alakulnak ki a függőségek, mitől lesz valaki szerfüggő és hogyan lehet ezt az állapotot kezelni? Cikkünkben Dr. Petke Zsolt addiktológus is megszólal, aki többek között beszél arról is, hogy hogyan előzhetjük meg, illetve kezelhetjük a szenvedélyeinkhez kötődő viszonyunkat.

A függőségek kutatásában előremutató munkát végez Wim van den Brink, az Amszterdami Egyetem Orvosi Központjának addiktológus pszichiátria professzora, aki az ELTE PPK doktoranduszának adott interjújában elmondta, a függőségekkel kapcsolatos általános nézet a 19. század óta rengeteget változott. Míg az 1800-as években úgy tekintettek erre a témára, mint egyfajta jellemhibára vagy gyengeségre, addig a 20. században magát a szert hibáztatták a függőség okozásáért, és ennek a koncepciónak a nyomán alakult ki például az alkoholtilalom vagy a drogháború.

A professzor álláspontja szerint a „sóvárgás” a függőség egyik központi eleme, amit a kognitív (megismerésen, gondolkodáson alapuló) kontroll hiányaként azonosít, és inkább a függőség első szakaszában jellemző. Ha az addikció már kialakult, akkor ennek a szerepét átveszi a szokás, illetve a kényszer.

Miért függünk attól, ami után sóvárgunk?

„A függőségre való hajlamot a személyiségfejlődésnek » köszönhetjük« – tudtuk meg Dr. Petke Zsolt addiktológustól. ”Genetika, család, környezet: ez a három tényező határozza meg, mennyire válunk felnőttként alkalmazkodóvá vagy merevvé a változásokkal szemben. Nem véletlenül emelem ki ezt a változást, mint tényezőt, ez a függőségre való hajlam szempontjából kulcsfontosságú. A függők ugyanis szorongással válaszolnak a váratlan helyzetekre, nehezen adaptálódnak, veszélyeztető körülmények között gyakran lefagynak, ilyenkor a szer az egyetlen oldószer. Az addikcióinkat tehát mi választjuk, vigaszt nyújtanak, feszültséget csökkentenek, javítják az alvást nehéz helyzetben.„

A sóvárgás egy olyan hiányérzetet betöltő szer vagy cselekvés irányába mozdít el, amihez könnyen vagy viszonylag kevés befektetéssel hozzá tudunk férni, és megadja azt az érzelmi, tudati szükségletet, ”boldogságérzetet„, amire éppen szükségünk van. Szerencsés esetben ez lehet ártatlanabb ”függőség„ is, mint a futás, ami természetes hormonlöketet biztosít. Ezzel szemben mesterségesen generált és gyakran tragikus kimenetelű addikció a kábítószer, az alkohol vagy akár a cigaretta iránti sóvárgás.

Fotó: Shutterstock
Fotó: Shutterstock

Bár a függőség sosem szerencsés, a valódi probléma akkor kezdődik, ha már valaki képtelen egy szer nélkül működni. Ennek talán a legrosszabb forgatókönyve megvalósulása esetén már nem csak magát veszélyezteti az ember, hanem a környezetét is – itt beszélhetünk többek között arról, hogy a függő elhanyagolja szeretteit (például gyermeke gondozását) vagy nem teljes kapacitással végzi a feladatait (például autóvezetés során), változatos módokon családokat, vállalkozásokat veszélyeztet, adott esetben mások személyes, illetve anyagi biztonságát is.

Nem csak átvitt értelemben káros a környezetre a dohányzás. Bár a cigarettában nikotin található – amely függőséget okoz, hiszen dopamint szabadít fel a szervezetben, ezenkívül megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is –, azonban a hagyományos dohányzás fő veszélye magában a cigarettában vagy akár a pipadohányban, szivarban keresendő, mely elsősorban nem is összetevői révén, hanem égése során válik igazán veszélyessé. Az FDA, vagyis az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatalának kutatásai szerint egy cigaretta füstjében több ezer vegyület található, melyek között 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A füst a légtérbe jut, így a dohányossal együtt a környezete is kitett az olyan anyagoknak (mint a kátrány, acetaldehid, ammónia, arzén, kumarin), melyek súlyos szív- és érrendszeri, légzési-, valamint daganatos megbetegedések kialakulását eredményezhetik. Önmagunk és környezetünk érdekében a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már dohányzunk, minél hamarabb leszokunk róla. A dohányzás súlyos társadalmi probléma, ma Magyarországon több, mint kétmillióan élnek ezzel a káros szenvedéllyel, közös érdekünk, hogy ők mielőbb abbahagyják a dohányzást. Ezért aki elhatározza, hogy leszokik, ebben minden eszközzel támogatni kell, ugyanis csak a leszokással csökkenthetők a legeredményesebben a dohányzáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok.

Azok felnőtt dohányosok számára, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le, lehetőség van tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Léteznek olyan technológiák, amelyek használata füstmentes módon történik. Ezek az úgynevezett füstmentes alternatívák égés nélkül működnek, vagyis füst sem képződik a használatukkor, ezért a cigarettánál jóval kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így csökkenthető a dohányzás környezetre és a fogyasztóra mért egészségkárosító hatása. Meg kell említeni, hogy ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához pedig még további, hosszú távú kutatások szükségesek

Füst- és dohánymentes technológia az e-cigaretta, ami nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, illetve a nikotinpárna, amelynek bizonyos változata nikotinsót tartalmaz. A dohányhevítéses technológia egy olyan elven alapul, mely működése közben a dohányt alacsonyabb hőmérsékletre hevíti, mely elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, így füst, valamint hamu se keletkezzen.

Mikor válik valaki függővé?

Sokszor az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy meddig képesek kontrollálni valamit – legyen az netezés, evés vagy alkoholfogyasztás –, és ennek nyomán hamar túlbecsülik az erejüket. Olyannyira, hogy már nem tudnak, vagy nem is akarnak kiutat találni.

”A függőség először a kapcsolatainkat kezdi el leépíteni: ritkább a kommunikáció, kevesebb az érdeklődés, borúsak a kilátások. Ilyenkor »a jó is rossz, de ha nem, gyorsan rosszra fordulhat« – fejti ki Dr. Petke Zsolt arra a kérdésre, hogy mikor gyanakodjunk arra, hogy közeli rokonunk, barátunk, esetleg mi magunk valaminek a rabjává válthattunk.

A függőség kialakulásának sokszor egy olyan élethelyzet a „triggere”, amiből az ember nem találja a kiutat, így akár ez lehet veszteség, magány, bántalmazás és akár a túl magas stressz is. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos változások miatt kialakuló függőségekről előző cikkünkben már beszámoltunk, a témával kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a függőség kezelhető és visszafordítható.

Van kiút a függőségből?

Bár sokszor a magányra, elkeseredésre vagy kilátástalanságra adott válasz a függőség, ugyanakkor a már meglévő kapcsolatokat is szétzilálja, az eredeti problémát pedig minden bizonnyal tovább fogja mélyíteni. A helyzet azért sem rózsás, mert a függőségből vezető kiutat, az élet feletti kontroll visszaszerzését éppen a kapcsolatok jelentik. „A közeli barátokkal folytatott meghitt beszélgetések, általában azok a helyzetek, amikor figyelmünket mások megértésére, elfogadására irányítjuk. Nem véletlen, hogy a függőségből csak csoportban, közösségben lehet felépülni, ott, ahol elfogadnak bennünket és kíváncsiak ránk” – mondja az addiktológus.

Fotó: Shutterstock
Fotó: Shutterstock

Az, hogy az addikció a kapcsolatokon keresztül „gyógyul”, jelentheti a családok és barátok támogatásán túl természetesen a hivatalos csoportterápiákat vagy önkéntes támogató csoportokat – mint amilyen például az Anonim Alkoholistáké –, akár online szerveződött beszélgetőtársakat is. Ha a dohányzást vesszük példának, egy munkahelyi csapat együttes erővel hamarabb képes letenni a cigarettát, mintha egyébként az egyén körül mindenki füstölögne.

„Nincs ebben túl sok újdonság: mi emberek alkalmatlanok vagyunk magányban boldogok lenni, szükségünk van szeretetre, figyelemre, kapcsolódásra. Ezt az érzést ideig-óráig a függőséget okozó szerek is megadják, azonban a számla végösszege ilyenkor a még kínzóbb magány, reményvesztettség, üresség-érzés lesz.”

A cikk társadalmi célú hirdetés, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!