El tudjuk fogadni, ha megváltozik körülöttünk a világ?
2022. február 26. – 10:58
Drasztikus változásokra általában nem lehet felkészülni. A járványhelyzet erőteljes stresszfaktort és számos változást hozott magával, az egyéni és társadalmi reakciók teljesen eltérőek voltak. Számos példás és kevésbé jó megoldás született, melyek közül több a mai napig is fennmaradt. Felmerül a kérdés, hogyan tovább?
A 21. században elkerültek minket a valódi globális egészségügyi veszélyhelyzetek. A COVID-19 előtti pandémia, a 2002-2003 között felbukkanó SARS mindössze 8100 fertőzöttet jelentett világszerte. Ezzel szemben a ’80-as években fellángoló HIV/AIDS járvány 25 millió áldozatot követelt az évtizedek alatt. Jelenleg a koronavírus sokadik hulláma előtt járunk, a mérleg 5,75 millió haláleset nagyjából két év alatt, ezt az időszakot nagyon nem nevezhetjük egyszerűnek, dacára annak, hogy kezdünk beleszokni.
Home office: áldás vagy átok?
Míg bizonyos szakmákban szinte lehetetlenné vált a munkavégzés a „maradj otthon” időszakban – így a turizmus-vendéglátásban, szolgáltató- és szórakoztatóiparban –, sokan home office-ra álltak át. A két jelenség között óriási a különbség, ebből is látszik, hogy teljesen más problémákkal kellett megküzdeniük az embereknek. A munkájukat elvesztők kilátástalan helyzetet éltek meg, a home office-ba küldött irodisták viszont sokszor örültek ennek a kialakult helyzetnek (legalábbis eleinte).
A pandémia előtt a munkáltatók Magyarországon gyakran ellenállásukat fejezték ki az otthoni munkavégzéssel szemben, manapság azonban egyre inkább szokványossá válik a home office – akár állandó jelleggel, akár heti néhány nap erejéig. Ahogy Dr. Petke Zsolt addiktológus vázolta a helyzetet: az otthon végzett munka sok pozitívummal jár, például nyugodtabb környezetet teremt, ezáltal csökkenti a munkahelyi stresszt, viszont sokan éppen a munkahelyi közeg hiánya miatt szenvednek.
Akiknek lételemük a személyes kapcsolattartás, nem érzik az online kommunikációt magukénak vagy éppen az otthoni viszonyok elől menekülnének a munkahelyre, kirekesztettséggel, magánnyal, felerősödő szorongással találták szembe magukat. Sok esetben nehezen viselték a beszűkült életteret, az ingeréhséget vagy a túlórákkal, sokasodó egyéb feladatokkal, például a gyerekek otthoni oktatásával gyűlt meg a bajuk. A stresszhelyzettel való megküzdés során sokan menekültek túlfogyasztásba, megnövekedett a kábító és élénkítő szerek fogyasztása, a munka- és vásárlásmánia vagy az online- és játékfüggőség. Az addiktológus szerint ugyanis ezek a stresszes időszakok mindig nagyobb kísértést jelentenek egy-egy függőség kialakulásához.
Az Egyesült Államokban a pandémia alatt például jelentősen megemelkedett a droghasználat, hiszen a szerek „azonnali kielégülést nyújtanak ahhoz, hogy az ember elmenekülhessen ennek a valóságnak a fájdalma elől” – idézi az amerikai Forbes cikke Dr. Ayana Jordan addiktológiai pszichiátert, a Yale Egyetem orvosi karának adjunktusát. Az írás arról is beszámol, hogy a lakosság 13,3 százaléka kezdett szerhasználatba vagy növelte az addigi adagját.
A hosszas bezártságnak és a személyes kapcsolatok drasztikus csökkenésének tudható be az is, hogy sok esetben nőtt a napi elszívott cigaretták száma. Jelenleg 2 millióan dohányoznak hazánkban, világszinten pedig több, mint egymilliárdan. Az otthon töltött hónapok alatt a munkahelyi dohányzás tilalma sem akadályozta káros szenvedélyükben a fogyasztókat.
Azonban a dohányzás nem csak magára a fogyasztóra, annak környezetére is egészségkárosító hatású. Az FDA (az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapította, hogy egyetlen cigaretta füstjében több ezer vegyület található, és ezek között 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Mivel a kifújt, illetve a cigaretta égésekor távozó füst a környezetbe jut, a dohányossal egy légtérben élőkre ugyanúgy negatív hatást képes gyakorolni, ezt nevezzük passzív dohányzásnak. A dohányzással kapcsolatos megbetegedéseket a tudomány jelenlegi állása szerint elsősorban az égés során keletkező füst és kátrány okozza, nem pedig a nikotin. Ugyanakkor a nikotin erős függőséget okoz és fogyasztása során megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.
Mindezek miatt is fontos, hogy lehetőleg semmiképp ne szokjunk rá a dohányzásra, illetve, ha már dohányzunk, akkor önmaguk és a környezetünk érdekében mielőbb szokjunk le róla. Aki viszont nem tud leszokni, annak érdemes tájékozódnia, ugyanis az úgynevezett füstmentes technológiákkal – amelyek égés nélkül működnek, és így a cigarettánál kevesebb káros anyagot bocsátanak ki – csökkenthetők a dohányzás ártalmai. Természetesen ezen alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint.
Ilyen ismert füstmentes technológia az e-cigaretta, mely dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, illetve a dohányhevítéses technológia, ami működése közben olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön. Ezenfelül megemlíthetjük még a nikotinpárnát, mely dohány és e-liquid helyett nikotinsót tartalmaz.
Kóros fesztiválhiány, avagy mit lehet kezdeni a szabadidővel?
A változások másik aspektusa az eddigi szabadidős lehetőségek teljes átalakulása. Nem csak arról van szó, hogy a karantén alatt akár hónapokig elmaradtak a szülinapi bulik, sőt lagzik is, de a tágabb értelemben vett szocializációs lehetőségek köre is beszűkült; a munkahely mellett a kedvenc étterembe, moziba, vagy akár edzőterembe is korlátozottan juthatunk el, amikor eljuthatunk egyáltalán.
Fesztiválokból, vagy az olyan nagyobb rendezvényekből, mint a konferenciák, az utóbbi két évben folyamatosan elmaradt rengeteg, ami különösen nagy csapás egy alapvetően társaságot, pörgést vagy az éjszakai életet kedvelő ember számára. Ugyan elszaporodtak az úgynevezett illegál partik, házibulik, családiasabb rendezvények, mégis rengetegen gubóztak be otthon, az internet és streaming csatornák bűvöletébe menekülve. Az inaktivitás, társtalanság és céltalanság újfent megnövelte a pánikrohamok, függőségek, a szerhasználat kockázatát.
Pozitív változásokat is hozott ez az időszak: sokan újra felfedezték a természetet, a mozgást, rengetegen kezdtek el kerékpározni, futni, túrázni. A mozgást, mint stresszoldást sikeresen alkalmazók körében ez nem csak az általános jobb közérzetet hozta magával, de például a Semmelweis Egyetem lapja beszámolt arról is, hogy kardiovaszkuláris megbetegedésektől a cukorbetegségen át a depresszióig számos esetben szolgálja a megelőzést is, ha többet mozgunk.
Azok viszont, akikre inkább az inaktivitás, például a hosszas ülőhelyzet jellemző, magasabb eséllyel kaphatták el a betegségeket is, hiszen rosszabb állapotba került az immunrendszerük. Az ok gyakran a hatványozott online aktivitás, hiszen a korábbi „elmenős” tevékenységek helyett előadásokat, koncerteket, meetingeket is a világhálón keresztül intéztük és intézzük sokszor még ma is.
Ami jó hír, hogy a Sziget fesztivál, vagy a legendás Tomorrowland Belgiumban, úgy több más külföldi és hazai fesztivál is úgy döntött, hogy 2022-ben meg fogják tartani a szokásos rendezvényeiket. Igaz, azt nem lehet kizárni, hogy a helyszínen maszkot és oltási bizonyítványt fognak kérni a belépéshez.
Bejött, tehát megtartottuk
Több, a pandémia alatt felvett szokást a mai napig őrzünk. Így a home office intézményét, mely a szakértők szerint valóban számtalan pozitív következménnyel is jár, például az otthon maradók csökkentik a közlekedéssel járó szén-dioxid-kibocsátást, vagy nyugodtabb munkanapokat tudhatnak maguk mögött a be- és hazajutás problémái nélkül. Ugyanakkor a közvetlen személyes kommunikáció erősítése is fontos, tehát ideális a benti és otthoni munkanapok 3-2 arányú felosztása lenne a Barco 900 vállalatot érintő, átfogó felmérése szerint.
A jó példák megjelenése – így az online előadások, Youtube jóga – mellett azonban tagadhatatlan a rossz szokások, függőségek felerősödése is. A változtatás, ártalomcsökkentés és leszokás minden esetben a mentális egészségmegőrzés és az immunrendszer támogatásának szempontjából is fontos.
A cikk társadalmi célú hirdetés, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
