Fogadalmak helyett így lendüljünk tényleg formába

Magyarországon az elhízott emberek száma – stabil növekedést mutat a 2019-es éves adatok alapján. Jelenleg a hazai lakosság 29,9 százaléka elhízott, a túlsúlyosak tábora pedig 34,3 százalék, tehát összességében a népesség több mint feléről beszélhetünk. A magyar emberek 24,9 százaléka naponta rágyújt, ami az EU negyedik legmagasabb arányban dohányzó országává tesz minket – bár ez az adat javulást mutat. Nem állunk túl fényesen az alkohollal sem: 5,2 százalék kifejezetten sokat iszik, és több, mint 20 százalék mértékletesen, de rendszeresen fogyaszt alkoholt.

Függőségeink egyik oka a rossz stresszkezelés, vagy annak abszolút hiánya – ami gyakran a túl szoros időbeosztásból és abból fakad, hogy túlhajtjuk magunkat. Az életmódváltás ugyanakkor nem könnyű, és nem is feltétlenül egy nagy újévi fogadalommal érdemes kezdeni, amikor a karácsonyi dőzsölés miatt elfog minket a bűntudat.

Miért irreálisak gyakran az év eleji fogadalmak?

„Rendszeresen járok kondiba”, „lefogyok 10 kilót”, „leteszem a cigit”, „több zöldséget és gyümölcsöt eszem”, nagyjából ezek a legnépszerűbb újévi fogadalmak, melyek egy olyan emelkedett érzelmi állapotban születnek, amikor épp fogadkozni nem feltétlenül kellene. Változtatásra ugyan majdnem mindenkinek szüksége lenne, ugyanakkor jellemző, hogy egy-egy ilyen fogadalommal túlvállaljuk magunkat, mindent meg akarunk változtatni egyszerre, gyorsan, gyakran reális alap nélkül.

Az újévi fogadalmak – ahogy korábbi cikkünkben már kitértünk erre bővebben – jelentős százaléka január közepére hamvába holt státuszba kerül. Sőt, sokan neki sem kezdenek a megvalósításnak, a kitartóbbak nagy része pedig a látványos eredmények hiányában hagy fel az életmódváltással.

Ha az elhatározást semmi sem támogatja, nincsenek megtervezett lépések és jól megfogalmazott célok, nem tudjuk, hogy valójában milyen állapotban vagyunk és hogyan kellene tényleg belekezdeni az életmódváltásba, akkor a bukás nagy eséllyel bele van kódolva a próbálkozásba.

Nem olyan egyszerű, mint szeretnénk

Bármiben is kellene változtatni, az első lépés az, hogy az ember reális képet szerez önmagáról. Például akkor, ha tudjuk, hogy mennyi az ideális testsúlyunk, akkor azzal is tisztába kerülünk, hogy ehhez mennyit is kellene leadni. Ugyanakkor tipikusnak tekinthető, hogy a rossz táplálkozás, a mozgáshiány, a dohányzás és a stressz egyszerre van jelen, ezért lényegesen nehezebb és komplikáltabb a fogyáshoz szükséges életmódváltás.

Aki megszabadulna felesleges kilóitól, annak a fizikai állóképességén és az étkezésén egyaránt változtatnia kell. Mérsékelni szükséges az alkoholfogyasztást (rengeteg cukor) és a dohányzást (alacsonyabb tüdőkapacitás, rossz keringés). Ezért nagy a kihívás, hiszen sok mindenen kellene változtatni a jó eredményért.

Gyakran kevés, ha eldöntjük, hogy kevesebbet eszünk (pl. számoljuk a kalóriákat), hiszen az sem mindegy, mit fogyasztunk vagy éppen mikor. A divatos fogyókúrák követése sem feltétlenül fog eredményeket hozni, hiszen mindenkinek kicsit más tápanyagbevitelre van szüksége. Alapos kivizsgálás nem árt évente egyszer (például terheléses vizsgálat, vérkép), hogy kizárhassuk a hízás, izomvesztés hátterében lévő szervi problémákat. A dohányosoknak pedig keringési, légzőszervi oldalról szükséges ugyanezeket elvégezni.

Stresszevők és a kiégés

Sok esetben az alapprobléma nem is fizikai eredetű, hanem lelki. Felmérések szerint az EU munkavállalóinak fele érzi úgy, hogy túl sok stressz éri a munkahelyén. Ez már a mentálhigiénia területéhez tartozik, így a fogyás vagy leszokás első lépése, hogy ezt valamilyen módon képesek legyünk kezelni. A stressz és a kiégés számos egyéb, akár emésztési, keringési vagy vegetatív idegrendszeri problémához vezethet, amit az esetek egy részében drasztikus életmódváltással lehet csak kezelni. Ilyen esetben a túlzott dohányzás, vagy súlygyarapodás tünetként is értelmezhető.

A stressz leküzdésének kulcsfontosságú lépése ugyanakkor a helyes táplálkozás és testmozgás, valamint a belső nyugalom visszaszerzése (például meditálással, jógával vagy relaxációs technikákkal). Érdemes egészként kezelni tehát az állapotunkat elhízással, függőségekkel – és az életünk minden területét ráncba szedni –, ami persze nem egyszerű.

Kisebb lépésekben, de hosszú távra tervezzünk!

A vizsgálatok és a fő kiváltó probléma megtalálása után az életmódváltáshoz vezető legjobb utat kell felkutatni. Ehhez viszont már sok komplex program létezik, melynek keretében támogató csoporthoz csatlakozhat az ember, akár netes csoportokat, vagy hagyományos közösségeket keres. Fontos ugyanakkor, hogy a közvetlen környezet támogatását is elnyerjük, tűzzünk ki olyan közös célokat, amiket a család tagjai, akár kollégák együtt tudnak végrehajtani.

Például a súlycsökkentés érdekében bizonyos ételek elhagyását összeköthetjük magasabb célokkal is, mint a felesleges fogyasztás visszaszorítása és a tudatosabb életvitel. Így például kevesebb csomagolt, kész ételt fogunk vásárolni, kevesebbet pazarolunk, amitől egyébként is jobban fogjuk érezni magunkat. Az evés, dohányzás iránt érzett elhivatottságot (pótcselekvést) másba is át lehet fordítani, mint a sport vagy a kertészkedés, ami több mozgással jár. A dobjle100at.hu oldalon rengeteg jó tanácsot találunk ebben a témakörben is.

Lényeges a célok megválasztásánál, hogy ne egy külső ok miatt változtassunk, hiszen az sosem annyira erős, mint a belső indíttatás. A közösséget is támogató erőként fogjuk fel, és ne úgy, mint külső kényszerítő körülményt.

A végső célt, például, hogy többet mozogjunk, heti, havi leosztásban érdemes megtervezni lehetőleg olyan szakember bevonásával, aki ért ehhez, legyen szó személyi edzőről vagy egy mobilapplikációról. Amire ügyelni kell, hogy a mozgásforma passzoljon hozzánk és megfelelő mennyiségű kalóriát égessen el.

A dohányzás is csak egy tünet?

Számos oka van annak, hogy az ember káros szenvedéllyel rendelkezik, például dohányzik. A cigarettázás elkezdésének fő mozgatórugója mindenkinél más, viszont a függőség hamar beáll, és nagyon nehéz megszabadulni tőle.

Az egyik ok, amiért fontos külön kitérni a dohányzásra, az az, hogy aki ezt a káros szokást űzi, az nem csak önmagának árt, hanem a közvetlen és tágabb környezetének is a passzív dohányzás, valamint a légszennyezés révén, ezért a dohányzás problémája így vagy úgy szinte mindenkit érint.

A cigarettázás egészségkárosító hatásáért és így a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért ugyanis elsősorban a dohánytermék égése során keletkező füst és kátrány a felelős. Utóbbiak az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal) mérései szerint több ezer vegyületet tartalmaznak, amiből 93-ról megállapították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezek között megtalálható az arzén, a kátrány, az ólom, a cianid és a szén-dioxid, illetve -monoxid, ami közvetlenül és másodlagos dohányzás útján is ártalmas.

Egy biztos: akár év elején, akár máskor, az egészséges életmód felé tett lépések mindig kifizetődőek, legyen szó fogyásról, vagy káros szenvedély elhagyásáról, ártalomcsökkentésről.