Novemberben szembenézünk a függőségeinkkel

2021. november 25. – 12:45

Novemberben szembenézünk a függőségeinkkel
Fotó: Shutterstock

Másolás

Vágólapra másolva

Az ember elég sok mindentől függővé tud válni, azonban van néhány szenvedély, ami kiemelten káros lehet egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Ilyen a legális szerek közül az alkohol és a cigaretta. Novemberben mind a kettő előtérbe kerül a Füstmentes világnap és a Száraz november kapcsán. Hogyan segítenek ezek a kezdeményezések annak, aki szembenézne saját kisebb-nagyobb függőségeivel?

Legnagyobb függőségünk az oxigén – szokták mondani viccesen.
Az addikció eredeti jelentése a szerfogyasztáshoz kötődik – például drog, alkohol, cigaretta vagy akár a koffein –, később más értelemben is használatos lett, például a szerencsejáték-, vagy adrenalin-függőséget is érthetnek ezalatt. Addikció kialakulhat pszichés és fizikai (testi) értelemben is.

A függő ember nem tudja kontrollálni bizonyos szer, tevékenység használatát, kényszeresen műveli és képtelen abbahagyni. A köznyelvben előszeretettel használjuk a „nem tudja letenni” kifejezést, ami meglepően jó hasonlat, hiszen a függőség tárgyával folyamatosan foglalkoznia kell, személyes érdeklődését és akár kulturális, szociális közegét is meghatározhatja.

Mi a gond a sörrel és a cigivel?

A két legelterjedtebb szerhasználat a dohányzás és az alkoholfogyasztás, mely a legtöbb országban legális. A túlfogyasztás, függőség jellemző, és a túlzásba vitt, hosszú éveken át fogyasztott alkohol és cigaretta rengeteg megbetegedés forrása. Az alkohol tönkreteszi a májat, a cigaretta a tüdőt; mindkettő erőteljesen hozzájárul a szív- és érrendszeri problémákhoz, daganatos megbetegedésekhez.

A függőséget okozó szerek top 10-es listája élén a dohányzás áll. A világon körülbelül 1 milliárd ember dohányzik, Magyarországon körülbelül 2 millió ember, ez az EU-ban a negyedik legtöbbet dohányzó országként jelentős egészségügyi problémák forrása.

Szintén a toplista élén áll az alkohol, bár az alkoholfogyasztók számát lehetetlen lenne megbecsülni, hiszen a legtöbb felnőtt alkalmanként fogyaszt alkoholt. Világszinten a halálozások 1,6 százalékáért teszik felelőssé, amiben feltételezhetően a részegséggel összefüggő balesetek is szerepet játszanak. A megbetegedések majdnem egytizede írható az alkohol számlájára, a májzsugorodás, a májkárosodás és az öngyilkosság az alkoholisták legfőbb haláloka.

Érdekes módon az alkoholizmus inkább a fejlett országok problémája, a húsz legtöbbet fogyasztó ország közül több Európában található. 14 jellemzően borivó és 12 sörivó ország, míg az égetett szeszeket előnyben részesítő országok közül 8 került fel a listára.

Lehet füstmentes is

Először az Egyesült Államokban tettek lépéseket a dohányzás visszaszorítására. 1971-ben Arthur P. Mullaney, aki Massachusetts állam kormányzója volt akkoriban, azt kérte a polgároktól, hogy egy napig ne dohányozzanak, hanem az erre költött összeget adományozzák el. Felhívása hatalmas siker volt, és néhány évvel később Mullaney ötletét az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) karolta fel. A Smokeout Day vagy Füstmentes nap elterjedt USA-szerte, majd 1977-ben az Egészségügyi Világszervezet általános világnappá nyilvánította november 18-át.

Az utóbbi évtizedekben a dohányzás visszaszorítására különösen a fejlett országokban több lépés is született. Például betiltották a dohánytermékek reklámozását, korhatárossá tették a fogyasztást, adókkal sújtották és rendszerszinten drágították a dohánytermékeket. A legmeghatározóbb intézkedés az Európai Unióban a köztéri korlátozás volt, 2011 óta a szórakozó- és vendéglátóipari helyeken, szállodákban is tilos beltérben dohányozni.

Fotó: Shutterstock
Fotó: Shutterstock

A cigarettafüst a környezetre is fokozottan egészségkárosító hatású. A hiedelemmel ellentétben elsősorban nem a nikotin a felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért, annál inkább az égés során keletkező füst és kátrány. A dohányfüst több ezer vegyianyagot tartalmaz, közülük 93-ról állapította meg az FDA (az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala), hogy egészségkárosító hatású. A dohányos környezetében lévők és a cigarettafüstöt passzív módon beszívók is részesülnek a káros vegyületek hatásából, így a megbetegedések kockázata a dohányzók környezetében tartózkodókat is érinti.

Elengedhetetlen tehát tudni, hogy a dohányzás minden formája káros az egészségre, és csak a leszokás szüntetheti meg 100%-ban a dohányzás ártalmait. Ezért is fontos, hogy ne szokjunk rá, ha már megtörtént, akkor a dohányos mielőbb letegye a cigarettát. Aki pedig valamiért nem szokik le, az az ártalomcsökkentés jegyében tájékozódjon a füstmentes alternatívákról. Ezek az alternatívák azonban kizárólag azoknak a felnőtt dohányzóknak jelenthetnek alternatívát a cigaretta használatához képest, akik valamilyen okból nem szoknak le. Azonban ezek a technológiák sem kockázatmentesek, nikotintartalmuk miatt erős függősgéget okoznak, emellett megemelik a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.

A tudomány régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel, és több út is született az úgynevezett füstmentes technológiát alkalmazó ártalomcsökkentett alternatívák megvalósítására. Az e-cigaretta egy vape-típusú technológiát használ, mely nem dohány, hanem nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát. A nikotinpárna szintén nem tartalmaz dohányt. Ezekkel szemben a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön.

A dohányosok száma az utóbbi évtizedben Magyarországon évről évre csökkent, a COVID alatt sem nőtt, sőt az eladási adatok szerint a dohányosok sem fogyasztottak többet, mint a megelőző években. Jelenleg a népesség körülbelül 28 százaléka dohányzik rendszeresen, számuk az elmúlt 15 év távlatában majdnem egytizedével csökkent.

Mitől száraz a november?

Az alkoholizmus aggasztó jelenség az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt, hiszen az alkohol-addikció súlyos testi és szellemi leromláshoz vezet, csökkenti a munkaképességet. A KSH adatai szerint Magyarországon körülbelül 1400 baleset történik azért, mert a sofőr ittas volt.

A józanságra felhívó kampány, a Száraz november egy brit kezdeményezés, a Sober October mintájára jött létre, melynek célja, hogy egy hónapig egyáltalán ne fogyasszunk alkoholt, ne ázzunk el. Magyarországon a Kék Pont drogprevenciós szervezet 2016-ban rukkolt elő a „Merj kevesebbet!” kampánnyal, melyet egész hónapon át tartó, egyfajta alkohol-böjtként lehet felfogni. Két évvel később kapcsolódott a kampányhoz az ELTE PPK, hogy edukatív jellegű, tematikus hónapokat szervezzen – többek között a nők és a felsőoktatásban tanulók alkoholizmusáról is.

A Száraz november egyhónapos alkoholmegvonása alatt több pozitívummal is találkozhatnak a kampányban résztvevők, így például csökkenhet a testsúlyuk, jobban alszanak, magasabbá válhat az energiaszintjük és még spórolhatnak is. Sokan egyéb függőségeikkel is szembenéznek a száraz november alkalmából, teljes lemondással vagy kontrollált használattal.

Mivel a decemberi ünnepi időszak jellemzően a hedonizmus jegyében zajlik, a november tökéletes alkalom arra, hogy egy hosszabb szünetet tartsunk és megtapasztaljuk, mit nyerünk, ha lemondunk káros szenvedélyeinkről, szembenézünk függőségeinkkel. Fontos azonban, hogy rossz szokásainktól ne csupán az ünnepek apropóján, hanem akár már előbb is és hosszútávon megszabaduljunk! Mert minél előbb változtatunk a hozzáállásunkon és teret engedünk a pozitív átalakulásnak, annál többet tehetünk saját magunk, sőt szeretteink testi-lelki harmóniájáért is.

A cikk társadalmi célú hirdetés, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!