A modernkori társadalmakban egyre gyakrabban fordul elő a felesleges költés és pazarlás, hiszen minden erőforrás azonnal rendelkezésre áll, nem beszélve az alapvető élelmiszerekről vagy más gyorsan fogyó fogyasztási cikkekről. Pedig a túlzott fogyasztással gyakran kockáztatjuk saját egészségünket, pazaroljuk az energiaforrásokat és károsítjuk környezetünket is. Összefoglaltuk, mit lenne érdemes másképp csinálni és miért pont a konyhában kezdjük el.
Egy ideje itthon is hallatszanak a csomagolásmentességre, helyi vásárlásra vagy épp a kevesebb húsfogyasztásra buzdító hangok, gyakran az egyéb káros hétköznapi szokásaink elhagyására felszólító kampányok mintájára. Ezek egyesekből a cselekvést, másokból a kényelemféltést válthatják ki. Pedig a kíméletes étkezés sem jár feltétlenül lemondással, inkább a hozzáállásunkon kell változtatnunk. Inspirációt jelenthet, ha tudjuk, mennyi a személyes károsanyag-kibocsájtásunk – amihez itt található egy remek kalkulátor. Változtatni talán nem könnyű, mégis megéri.
Mondjunk nemet az egyszerhasználatos műanyagra!
Ahogy a konyhai munkát, a kíméletes hozzáállást is kezdjük a bevásárlással. Már az is nagy előrelépés, ha nem nejlonszatyorral megyünk boltba, piacra – vagy veszünk egy újabbat –, hanem rendszeresítünk erre egy-két vászontáskát. Meglepően praktikusak a „banya tankok” is, főleg akkor, ha sok helyre kell ellátogatni, mondjuk egy nagybevásárlás keretében. Ebben a döntésben sokat segít az egyszerhasználatos műanyagok betiltása is, melynek értelmében ezeket a „hopp, elfelejtettem szatyrot hozni” zacskókat eltanácsolták a közértekből.
Rengeteget lehet spórolni akkor is, ha okosan vásárolunk. A jó vásárlás a körültekintő bevásárlólistával kezdődik, több okból is:
- a jó listával elkerülhető az impulzusvásárlás,
- segít megelőzni, hogy valamit kifelejtsünk – ezáltal időt, energiát, pénzt spórolhatunk és nem szorulunk drága, de kétes értékű készételek vásárlására
- tervezhetővé teszi a heti étkezéseket.
Az egyes tételek esetén egyszerű feladat, hogy lehetőleg olyat válasszunk, amelynek nincs csomagolása, ha pedig van, akkor környezetkímélő, például visszaváltható, papírból készült vagy komposztálható, illetve újrafelhasznált. Cél, hogy kevesebb szemetet termeljünk, de az is lényeges, hogy a termék szavatosságával is számoljunk – ne a kukában végezze. A túlvásárlást egy egyszerű kérdéssel akadályozhatjuk meg: biztos, hogy szükségem van erre?
Húsból is megárt a sok
Túlzás lenne azt állítani, hogy késhegyre menő viták zajlanak vegánok és húsevők között, de azért meglehetősen el tud fajulni a helyzet. Természetesen mind a két tábor érveit meg lehet érteni, sokat vitatni is, de az biztos, hogy a húsfogyasztás jelenlegi mértéke rendkívül nagy terhelést jelent a környezetre és az emberi szervezetre egyaránt. Az élelmiszerelőállításból származó összes üvegházhatású gázkibocsátás több, mint fele köthető a húsiparhoz. Ez például azt jelenti, hogy ahhoz, hogy 1 kg marhahúst vásárolhassunk, 70 kg üvegházhatású gázt eresztettek a levegőbe – ebbe beletartozik a szállítás, a takarmány műtrágyázása és az állatok metános szellentése is – írja a Nature.com tanulmánya.
Nem mindenkinek opció a vegán vagy a vegetáriánus étrend, de az sem szükségszerű, hogy minden étkezés része legyen a hús. Már csak azért sem, mert a túlzott hús-, ezen belül is a túlzott vöröshús-fogyasztás okolható számos betegségért kialakulásáért, mint a szívbetegségek, cukorbetegség vagy a stroke. A kulcsszó az ártalomcsökkentés: ha hetente csak 3-4-szer ennénk húst, az nagy megkönnyebbülést jelentene a környezetnek és a szervezetünknek is. A gyorsételek fogyasztását még inkább kerülni kellene, mert ezek minősége, tápanyagértéke és elkészítési módja nem feltétlenül barátja az egészségünknek.
Az ártalomcsökkentést az életvitelünk több pontján is időszerű bevezetni. Nem kötelező például mindenhova autóval menni, sétálhatunk, választhatjuk a tömegközlekedést és a kerékpárt is. Az egészségkárosítás és légszennyezés tekintetében a dohányzás is jelentős, társadalmi jelentőségű tényező. Bár az ma már mindenki számára világos, hogy a dohányzás valamennyi formája káros az egészségre, azt kevesen tudják, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. Az égés során keletkező füst többszáz egészségre is ártalmas anyagot juttat a levegőbe, amik nem csak a dohányosokra fejtik ki káros hatásukat, hanem a környezetükre is. A legjobb természetesen az, ha el sem kezdjük a dohányzást. Ha már dohányzunk, akkor minél előbb tegyük le.
Dohányzás esetén kizárólag a dohányzás teljes abbahagyásával mérsékelhetők a legnagyobb mértékben a dohányzáshoz kapcsolódó megbetegedések kockázatai, már az első dohányzásmentes naptól csökkennek a kockázatok, ezért ha valaki elhatározza hogy leszokik, minden eszközzel támogatni kell ebben. Ha ez valamiért nem történik meg, akkor is csökkenthetjük a dohányzás ártalmait azzal, hogy megbízható forrásból tájékozódunk az ártalomcsökkentés további lehetőségeiről. Hosszú távon csak a leszokással csökkenthetők 100%-ban a dohányzás ártalmai, ugyanakkor léteznek a cigarettánál 70-95%-kal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívák azok számára, akik nem szoknak le.
Azt azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek: ugyanúgy tartalmaznak például nikotint, mint a hagyományos cigaretták, továbbá a károsanyag kibocsátás csökkenés és az egészségkárosító hatás mértéke közötti összefüggést és ezek arányát ezen új technológiák esetében még vizsgálják. Mindannyian tehetünk egy lépést azért, hogy csökkentsük a minket és a környzetünket érő ártalmakat. Ezzel a kalkulátorral kiszámolhatja, mennyi széndioxiddal és károsanyaggal terheli a környezetét, és milyen alternatívák állnak rendelkezésre a kibocsátás csökkentésére
Azt javasolják a szakértők, hogy hús- és készételek, konzervek helyett együnk sokkal több nyers zöldséget és gyümölcsöt, salátákat, illetve gabonaféléket, vásároljunk helyi termelőktől szezonális árut. Ezeknek ugyanis összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a karbonlábnyoma – például kevesebbet utaznak –, ráadásul lényegesen egészségesebbek is a szervezetünk számára. Praktikus tehát néha kilátogatni a piacra, vagy más forrásból friss, helyi termékeket vásárolni.
Több olyan élelmiszer létezik, ami remek fehérjeforrás a hús helyett. Többek között a szejtán, a szója, a csonthéjasok, a különböző magvak, a búzafélék, a bab, a tojás és a halak, de a bátrabbak kipróbálhatják a rovarfehérjét is, ha attól tartanak, hogy a kevesebb fehérje rossz hatással lesz rájuk.
Kevesebb pazarlás, több komposztálás
Sok mindent pazarolhatunk el a konyhában: áramot, ételt, alapanyagot és hulladékot is. Többek között a légkörre is negatív hatással vannak az élelmiszerhulladékok, mert a szerves anyagok bomlása közben nemkívánatos gázok keletkeznek, például metán és széndioxid. Ezért se dobjunk ki ételt, aminek előállítása oly sok energiába került. Ha odafigyelünk a szavatossági időre és megfelelő körülmények között tároljunk az élelmiszert, több marad a zsebünkben is.
Törekedjünk arra, hogy kevés maradék keletkezzen, a hűtést igénylő alapanyagokat ne hagyjuk elöl, időben számoljunk le az olyan nem kívánatos vendégekkel, mint a zsizsik, amely a tartós élelmiszereinket képes végig fertőzni. A biztonságos tároláshoz és a maradékmentéshez felhasználhatjuk a kiürült befőttesüvegeket, vissza nem váltható üvegeket is. A megmaradt ételeket kreatívan lehet hasznosítani egy-egy újabb fogáshoz, akár szendvicshez is.
A konyhai hulladék egy része komposztálható. A FUSIONS európai kutatási projekt 2016-os adatai szerint, ha egy 4 fős család komposztál, akkor tudatosabban is fogyaszt, így hetente körülbelül 7 kilóval kevesebb élelmiszerhulladékot dob ki a kukába. A létrejött komposzttal pedig korábban nem látott sikereket érhetünk el a veteményesben vagy a balkonparadicsomok nevelésében. Komposztálással biztosan a kevesebb hulladékot termelünk, sőt, egy izgalmas hobbivá is kinőheti magát. A komposztba dobhatjuk a zöldség és gyümölcsmaradékokat, héjakat, a kávézaccot (a kapszula nélkül), tojáshéjat, akár a hamut (átszitálva) is. Nem csak kertesházban lehet komposztálni, erről egy összefoglalót itt lehet olvasni.
Jellemzően egyre több árammal működő eszköz kerül a konyhánkba, ami természetesen megkönnyíti a mindennapokat, de közel sem mindegy, mennyit fogyasztanak. A mosogatógép például ma már víztakarékosabb lehet a hagyományos módszernél, de ebből is azt érdemes vásárolni, ami nem eszi az áramot. Árulkodók a háztartási gépek energiacímkéi – a besorolás idén változott meg, az új jelzés szerint az A, B és C osztály az, amiből választani érdemes, a régi A+++ besoroláshoz képest az új kategóriák 20-45 százalékkal takarékosabbak. Napi használatban is lehet spórolni az árammal, például a hűtőt elég 6-7 fok körülire állítani, a sütőt pedig légkeverésen használni.
Kevesebb hússal, több nyers étellel és odafigyeléssel, energiatakarékos fogyasztókkal és komposztálással nagy eredményeket érhetünk el a személyes és közösségi ártalomcsökkentés terén egyaránt. További tippek a Dobj le 100-at oldalán.
A cikk társadalmi célú hirdetés, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
