Kiderült, hogy tudatos vásárlók vagy igazi Black Friday-őrültek vagyunk

A fast fashion árnyoldalairól egyre több információ érhető el. A textilipar számít az egyik legnagyobb szennyezőnek, és ahogy arról korábban már a Telex is írt a magyar varrónők és az egész könnyűipart feltérképező háromrészes cikksorozatában, a helyzet itthon, valamint a régióban sem túl fényes, ami a munkaerőt, illetve a munkakörülményeket illeti.

Mindez a Black Friday hónapjában különösen fontos téma, hiszen ilyenkor a legtöbb üzlet jelentős kedvezményekkel ösztönzi a vásárlókat arra, hogy minél több mindent vegyenek meg, még akkor is, ha esetleg nincs is szükségünk az adott termékre. A Mountex megbízásából készült korábbi kérdőívünkben éppen erre kérdeztünk rá: milyen gyakran vásárolunk ruhákat, mennyire használjuk a teljes ruhatárunkat és mit gondolunk a Black Friday akcióiról.

Tudatosság előnyben

A házi közvélemény-kutatásunk alapján a válaszadók 29 százaléka kifejezetten tudatos vásárlónak tartja magát, 40 százalék pedig saját bevallása szerint jobban figyel erre az átlagnál, és mindössze 4 százalék ikszelte be, hogy egyáltalán nem tudatos vásárló. Mindezzel összhangban van, hogy a mintegy kétezerötszáz kitöltő 28 százaléka két-három havonta vesz magának új ruhadarabokat, 52 százalék pedig ennél is ritkábban teszi ezt. Sokan ráadásul használtan (a válaszadók 57 százaléka) is szereznek be ruhákat: a legtöbben az ár miatt (25 százalék), mások a fenntarthatósági szempontok miatt (20 százalék) és van, akit a second-hand-ruhák egyedisége győz meg (12 százalék). Mindehhez hozzátartozik azonban, hogy az olvasók 43 százaléka csak újonnan vásárol ruházati cikkeket.

Az ugyancsak érdekes, hogy az okoseszközök világában a kérdőívet kitöltők majdnem fele (49 százalék) még mindig inkább személyesen látogat el az üzletekbe, míg 29 százalék nagyjából egyenlő arányban vásárol online és személyesen és 22 százalék inkább csak az interneten válogat.

A fast fashion egyik legvonzóbb előnye, hogy elérhető árú termékeket kínál, ami könnyebben hozzáférhető a többségnek. A hátrányok közé sorolható viszont, hogy gyakran silányabb minőségűek, és elképzelhető, hogy bár olcsóbban jutunk hozzájuk, hamarabb is cserélhetjük a ruhatárunkat. A Telex felmérése ezen a téren azt mutatja, hogy csupán csak 7 százalék nézi kizárólag az árat, majdnem 71 százalék a minél jobb ár-érték arányt keresi és 22 százaléknál a minőség, illetve a javíthatóság az első.

Mi lesz a megunt kedvenceinkkel?

Ahogy az sem mindegy, hogy milyen gyakran veszünk magunknak új ruhákat, úgy az sem, hogy a gardróbunk mekkora része fogja csak a port a szekrényünkben, és mekkora részét használjuk valóban napi szinten. Előfordul, hogy valaki olyan komoly szabályokat állít fel magának, hogy csak akkor jöhet haza egy új darabbal, ha egytől elbúcsúzik, mások azonban gyűjtögetik a ruhákat. A felmérésünk alapján a kitöltők csaknem 65 százaléka a szekrényének túlnyomó részét rendszeresen használja, mintegy 15 százalék szinte minden elemét hordja, és 20 százalék az, aki a ruhatára nagyobb részét szinte sohasem veszi fel.

Időről időre érdemes átnézni, hogy mi az, amire már nincs szükségünk, mert ilyenkor derülhet ki, hogy igazából mennyi fölösleget halmoztunk fel az évek során. Ami nekünk már nem kell, másnak még szerezhet örömet, éppen ezért számít, hogy mi lesz a kiválogatott, még jó állapotú ruháinkkal. A válaszadók 38 százaléka eladja a megunt darabokat, 55 százalék viszi adományboltokba vagy gyűjtőpontokra őket, és csak 7 százalék választja ilyenkor a kukát.

Ha november, akkor Black Friday

A kifejezést a hatvanas évek közepétől Amerikában a hálaadást követő péntekre kezdték használni, amikor rendszerint közlekedési káosz és hatalmas dugók alakultak ki a boltokba siető vásárlók miatt. Gyakorlatilag ez a nap jelentette a karácsonyi bevásárlószezon kezdetét, és az USA-ból induló hagyomány szerint egyre több üzlet kezdett minél nagyobb akciókkal készülni a tömegre. Voltak olyan évek, amikor ez a nap számított a tengerentúlon az egyik legforgalmasabb napnak az évben, ugyanakkor ma már a vásárlók jó része online intézi ilyenkor a karácsonyi ajándékok megvételét, illetve általában már közel sem csak egy napra korlátozódik a Black Friday, hanem gyakorlatilag egész hónapban számíthatunk kedvezményekre.

Noha a közvélemény-kutatásunk közel sem fedi le az ország egészére vonatkoztatható vásárlási szokásokat, a legtöbb kérdésre mintegy kétezerötszázan válaszoltak, ami érdekes képet ad a fekete péntek körüli őrületről. Mindezek alapján a kitöltők túlnyomó része (59 százalék) egyáltalán nem tervez vásárolni ezeken a napokon, 24 százalék majd az akciók alapján dönt, 14 százalék egy-egy előre kinézett terméket fog megvenni és csak 3 százalék választotta azt az opciót, hogy több mindent is fog venni.

A legtöbben az elektronikai cikkekre pályáznak (56 százalék) és közel 17 százalék a ruházati cikkekre vonatkozó akciókkal szeretne élni. A többség (56 százalék) viszont maximum 15 ezer forintot szeretne költeni, 14 százalék 15 és 30 ezer forint között határozta meg a Black Friday-re szánt összeget, mintegy 10 százalék 30 és 50 ezer forint között akar költeni, 8 százalék maximum 100 ezer forintot és 12 százalék szán ennél is magasabb összeget az ilyenkor esedékes akciókra.

Mi számít jó akciónak?

A legtöbben (52 százalék) azért használják ki a Black Friday esetleges előnyeit, mert szükségük van az adott termékre és 28 százalék ikszelte be azt a lehetőséget, hogy inkább az akciók miatt vesznek ilyenkor valamit. Az, hogy Black Friday időszakában mi számít jó ajánlatnak, nagyban függ az egyes darabok (tényleges) eredeti árától, hiszen egy drága elektronikai cikknél már 10 százalék kedvezmény is sokat számíthat. Ezzel szemben a válaszadók 45 százaléka a 40-50 százalékos akciókat tartja jó ajánlatnak, 30 százalék a 30-40 százalékos kedvezményt, 21 százalék a 20-30 százalékosat, és pusztán 4 százalék az, akinek csábító egy mínusz 10 százalékos kedvezmény.

Alapvetően látszik, hogy a kitöltők többsége törekszik arra, hogy ne vegyen felesleges termékeket, és az szintén kiderült, hogy a Black Friday körüli őrület nem mindenkit csábít el, ami egy kimondottan pozitív eredmény. Tegyük hozzá, hogy attól még, hogy veszünk ilyenkor valamit, még lehetünk tudatosak! A lényeg, hogy ne dőljünk be minden leárazásnak, és járjuk körbe, valóban jól járunk-e egy akcióval, tényleg hiányzik-e az életünkből az adott tárgy.

Lehet a kevesebb több, érdemes az ár mellett a minőséget nézni, hiszen hosszú távon a vásárló és a bolygó is nyer azzal, ha a minőségi és javítható tárgyakat, ruhákat részesítjük előnyben.