Az autós cég vezetője, aki szerint kevesebb autó kell a városokba

Mi változott azzal, hogy a Share Now-ból wigo lett?

Az új applikáció bevezetésén és a márkaváltáson kívül alapvetően semmi nem változott. A váltás tudatos döntés eredménye, szerettünk volna a lokális igényekre fókuszálni, saját fejlesztésekkel a piacra lépni és gyorsítani az új funkciók megjelenését, hiszen látszik, hogy fokozódik az igény a szolgáltatásunkra. A felhasználói számok robbanásszerűen folyamatosan nőnek, amire szerettünk volna lokálisan választ adni, saját márkanév alatt saját portfólióval. Egyébként ugyanez a cég és csapat, a Wallis autómegosztó Zrt. volt eddig is az üzemeltető, mint ezután. Sok ötletünk van, már akár idén is szeretnénk új szolgáltatással érkezni, a flottánkat is folyamatosan a felhasználói igényekhez igazítjuk.

Aminek örülünk, hogy felpezsdült a szabályozói környezet is, ami talán annak is köszönhető, hogy minden döntéshozót próbálunk támogatni a mobilitási stratégiájában. Hiszünk abban, hogy ennek szimbiotikus kapcsolatnak kell lennie, úgy tűnik, hogy a döntéshozók számára az összesen mintegy 200 ezer hazai carsharing felhasználó elérte a kritikus tömeget. Ennek jele, hogy januártól, ha a parlament is megszavazza, a lakossági parkolókba a carsharing autók is beállhatnak. Azt gondoljuk, hogy ez logikus lépés, hiszen a helyi lakosok is használják az autóinkat. Ugyanígy látunk nyitottságot és jó kezdeményezéseket a Főváros, a kerületek és a BKK/BKV oldaláról is.

Mivel tudják a döntéshozókat meggyőzni?

Közös érdek, hogy a ritkán használt saját autók, melyek 8-10 négyzetméternyi területet elfoglalnak, folyamatosan csökkenő számban legyenek jelen. Ha kevesebb a parkoló autó, akkor több helye van a közlekedő tömegnek, így mindenki jól jár. Az önkormányzat is, hiszen terasz nyílhat a felszabaduló parkolóhelyen, amiből bevétele származhat. Külföldön arra is látunk megoldást, hogy vannak dedikált parkolók a megosztott autóknak, a különböző mobilitási szolgáltatásokat összeszervezik, és arra is van példa, hogy aki visszaadja a parkolóhelyét vagy az autóját, mobilitási kreditet kap. Az látszik mindenhol, hogy változik a közlekedéssel kapcsolatos gondolkodásmód és attitűd. Ezt az ösztönzők tudják előremozdítani. Én is sokat közlekedem biciklivel és gyalog is, hiszek abban, hogy ezek egymást kiegészítik és nem kizárják. A megosztott és közösségi közlekedés tud élhető alternatívát adni a saját tulajdonú autós mobilitási igényekre és az élhetőbb város kialakítására.

És ön hogyan lett carsharing használó?

Akkor kezdtem autómegosztót használni, amikor eladtam a saját autómat, mert rájöttem hogy nem éri meg fenntartani. Volt, hogy a testvéremet hívtam fel, hogy álljon át máshová, fel ne tűnjön a tolvajoknak, hogy mindig ugyanott parkolok – mert olyan keveset használtam. Leültem egy excel tábla elé, hogy mennyibe kerül az autó, akkori viszonyok mellett ez havi 120 ezer forintra jött ki. Nagyon sokat kell ahhoz carsharingelnem, hogy ekkora költséget elérjek. Akkor még nem itt dolgoztam, csodálkozott is az elődöm a felvételi beszélgetéskor, hogy diamond ügyfél vagyok a cégnél. Azóta tudom, hogy a szakmai konszenzus szerint évi 9-12 ezer megtett kilométer alatt nem éri meg a saját autó – hozzátéve, hogy persze van olyan élethelyzet, amikor szükséges.

Mások is ilyen racionálisan döntenek, vagy más a jellemző motiváció?

Sokan abban az élethelyzetben regisztrálnak, amikor hosszabb időszakra kiesik a saját autó – pl. mert javíttatni kell – és rájönnek, hogy a bérautónál sokkal jobb és egyszerűbb megoldás. A fiatalabb felhasználóknál jellemző az is, hogy egyszerűen nincs pénzük saját autóra, vagy ha van, öreg járművet tudnának venni. Ilyenkor már a biztonság mellett a környezet védelme is felmerül szempontként – nem biztos, hogy egy öreg dízellel jót teszünk a bolygónak. Olyan is van, hogy valaki elektromos autó vásárlásán gondolkodik, és kipróbálná, hogy milyen a mindennapi használat közben. Ugyanakkor látjuk a pénzügyi megfontolást is a felhasználóink között.

Ez azt is jelenti, hogy az elektromos hajtás népszerűbb?

Nem feltétlenül. Az a tapasztalatunk, hogy elsősorban praktikus szempontok alapján döntenek a felhasználók. Városban kisautót használnak, hétvégi hosszabb utakra a nagyobbakat viszik, élményautózni pedig a kabriót használják.

Flottaüzemeltetőként bevállt az elektromos hajtás?

Vannak előnyei, ugyanakkor nehézségei is. Az e-autózásnak a környezetvédelem a legnagyobb pozitívuma a köztudatban, de a carsharing már önmagában is környezetkímélő megoldás. Én sokkal inkább egyértelműnek látom azt az előnyt, hogy a megosztott autó CO2 kibocsátása teljes életútra vetítve kb 40%-al alacsonyabb, mint az átlag magántulajdonú autóé. Ehhez jön hozzá, hogy a jármű kihasználtságát 2-5 százalékról jóval nagyobb arányúra tudjuk kimozdítani, amivel még inkább védjük a környzetet és szabadítunk fel helyeket a városban. Azt se felejtsük el, hogy az átlagos magyar autó több mint 15 éves, a mi flottánk ezzel szemben átlag 1,5 éves – hatékonyabb, korszerűbb, biztonságosabb autók ezek.

Akkor az elektromos autó a jövő vagy sem?

Ebben nem szeretnék állást foglalni, a különböző hajtások versenyben vannak, azt viszont be kell látnunk, hogy már mindenki látja az e-mobilitás jelenlegi korlátait is. Ami szerintem biztos, hogy a mobilitási szokásainkon változtatni kell, a közösségi közlekedés ökoszisztémáját fejleszteni kell, az autóval megtett kilométerek számát pedig csökkenteni szükséges. Így azt is támogathatónak gondolom, ha a város vagy a kormányzat tompítani akarja az autós forgalmat, ami talán furcsán hangozhat az én pozíciómban.

Milyen a tipikus carsharing felhasználó?

25-35 éves, főként férfi. Ennek a korosztálynak tagjai jellemzően nem rendelkeznek saját autóval, nem is feltétlenül vágynak rá, ugyanakkor digitálisan affinisek és nem félnek beülni ismeretlen volán mögé – a nők ebben egyelőre óvatosabbak. Abban, hogy mennyit vezet, nagyon nagy a szórás, nyilván nem az a jellemző, hogy valaki 35 ezer kilométert megy az autóinkkal egy évben, de ilyen is van. Ahogy arra is van példa, hogy egy wigo-s 1290 alkalommal használta a szolgáltatásunkat egy év alatt. Inkább a városi kis utak a jellemzők, miközben egyre inkább rájönnek a felhasználók, hogy másra is jó a megosztott autó.

A Carsharing akkor jó, ha minél több élethelyzetre tud jó választ adni. A kisautóval jó a városban közlekedni, jobban tudsz pakolni, a nagyobbal akár hosszabb útra is érdemes elindulni. Karácsony környékén látszik, hogy sokan mennek hosszabb útra, családot látogatni, de nyáron egyre több autó indul a Balatonra, vagy kirándulóhelyekre.

A Telexnél munka céllal is használjuk a wigo-t, ez mennyire jellemző?

Az utóbbi időben látjuk, hogy a cégautós felhasználás is nőtt, hiszen még drágább lett a hagyományos konstrukcióban sokat parkoló flottát fenntartani. Miközben jó opció cafeteriaként, adómentesen carsharing szolgáltatást jutatásként kínálni. Ma nem feltétlenül az a jó céges ajánlat, hogy nagy autót adunk, hanem az, ha mobilitást kínálunk.