Rengeteg szemetet termelünk, nem mindegy, mi lesz vele

A körkörös gazdaság nem utópia, egy olyan optimális működését fejezi ki a termelésnek és a felesleg visszaforgatásának, mely lényegesen kisebb terhet ró a környezetre és a természeti energiaforrásokra. A Boston Consulting adatai szerint a körkörös gazdaság jelenleg 9 százaléknyi teret nyert, folyamatosan erősödik, de ennek ütemét több tényező, így a 2020-as koronavírus és az energiaválság is lassítja. A hulladékfeldolgozás esetében kifejezetten erős a szerepe, hiszen miközben rengeteg szemetet termelünk, maga a feldolgozás is energiaigényes feladat.

Az EU becslései szerint, ha a jelenlegi ütemben és irányban zajlik a nyersanyagok kiaknázása és a hulladéktermelés, akkor 2050-re három Földnyi erőforrásra lenne szükség, hogy az igényünket kielégítse. Az új szemléletű gazdasági modell ezért a megújuló energiaforrásokra koncentrál, az egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamának meghosszabbítását tűzte ki célul, az ellátási láncok lerövidítését, valamint a keletkezett hulladék visszaforgatását újrafelhasználás és újrahasznosítás formájában.

A sikeres hulladékgazdálkodás több szempontból is jó minta ehhez a felfogáshoz, például mert hozzájárul a nem természeti erőforrásokra támaszkodó energiatermeléshez biogáz előállításával. Itthon az egyik nagy szereplő a területen az ALTEO, mely a hulladékkezelés teljes folyamatában szerepet vállal. A cég adatai szerint az elektronikai hulladékok közül a képmegjelenítő berendezések esetében jelenleg 9500 tonnás piacról kell beszélni, melyből az ALTEO 2500 tonnát dolgoz fel. Az országban éves szinten kb. 120 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik, melyből az ALTEO leányvállalata, a FE-GROUP 10 százalékos piaci részesedést képvisel. A csomagolási hulladékok közül a PET hulladékok tekintetében, melyből Magyarországon évente 24 ezer tonna keletkezik, 6 ezer tonna feldolgozására képes.

Minél kevesebb a hulladék keletkezik és a meglévőnek minél nagyobb százaléka kerül vissza a gazdaságba – akár új termék, akár biogáz vagy más alapanyag formájában – annál kisebb mértékben kell nem megújuló energiahordozókra, természeti erőforrásokra támaszkodni.

A kör közepén állok, körbevesznek szeméthalmok

A körforgásos gazdálkodás részben a hulladékot állítja szolgálatba, azzal, hogy az újrafelhasználható és hasznosítható hulladék arányát növeljük, a veszélyesnek minősülő vagy egyéb kritérium miatt nem hasznosíthatót pedig csökkentjük.

A kör, vagyis a nyersanyag egy életciklusa a kulcsa a modell leírásának. A termelésbe beáramló nyersanyagokat fenntartható tervezést követően legyártják, értékesítik, majd a fogyasztóhoz kerülnek. A folyamat közben három alternatíva történhet: a terméket elfogyasztják maradék hulladék nélkül (kenyér); elromlik és megjavítják (telefon), így visszakerül a fogyasztóhoz; vagy hulladékká válik részben vagy egészben (csomagolás). A gyártási, értékesítési és kitermelési folyamat közben keletkezett és a végfogyasztót elérő termék esetében keletkezett hulladékot összegyűjtik, szelektálják és a lehető legnagyobb százalékát újrafelhasználják, például szövetet, fémet más termelési folyamatok alapanyagaként, az élelmiszert biogázhoz, gabonapelyvát fűtőanyagként, és így tovább.

A ciklus sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy minden szereplője a lehető legkevesebb pazarlással dolgozzon, a keletkező hulladéknak pedig minél nagyobb százaléka visszakerülhessen a következő ciklusba úgy, hogy csökkentse a kitermelt (új) nyersanyagok arányát. Gondolhatunk itt különösen a csomagolóanyagokra, faanyagra, fémhulladékra, gyártás során felhasznált segédanyagokra is.

Azzal, hogy hasznosítjuk a hulladékban lévő potenciált, hozzájárulunk a klímavédelemhez, rengeteg energiát takaríthatunk meg az ipar- és bányászati szektorokban, visszaszoríthatjuk a keletkező kezeletlen hulladék arányát, ami például az óceánban landolna, kihasználhatjuk az energiatermelő- és fűtőértékét, igazából sokféle mód adódik a kezelhető hulladék felhasználására, újrahasznosítására. Természetesen maradni fog feldolgozatlan hulladék (szemét), erről az EU direktívái alapján kell gondoskodni.

Mi lesz a magyar hulladékkal?

Ha a hazai gyakorlatot nézzük, akkor a hulladéktermelés legkisebb, ugyanakkor legnépesebb eleme a háztartás, melynek feladata az lenne a körforgásban, hogy visszaszorítsa a pazarlást (érintetlenül kidobott, nem javított termékek), szelektíven gyűjtse a hulladékot és lehetőség szerint komposztálja a szerves hulladékot, fenntartható és újrahasznosítható terméket, csomagolást válasszon.

Minél kevesebb a nem újrahasznosítható hulladék a végfelhasználók részéről, annál jobban működik a rendszer, hiszen az EU-ban jelenleg napi 1 kg szemetet termelünk fejenként, ami hatalmas mennyiség. Az olyan rossz gyakorlatok, mint az illegális szemétlerakás is visszaszorítandó, hisz kritikus pluszfeladatot ró az önkormányzatokra, hulladékkezelőkre és nem utolsó sorban szennyezi a környezetet.

2023. július 1-től a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék begyűjtése és kezelése egy egységes hulladékgazdálkodási koncesszió keretében valósul meg, melynek jogait 35 éves időtartamra a MOL Nyrt. nyerte el. Szintén a koncesszió hatáskörébe tartozik az ipari és intézményi hulladék egy része is, így összesen évi 4,5 millió tonna hulladékkal kell valamit kezdeni ebben a rendszerben. Ez a teljes hazai hulladék mennyiségének a 22 százaléka, melybe a termelési- és gyártási hulladékok jelentős része nem tartozik bele.

A koncesszió feladata az eu-s akcióterv és szabályozás alapján többek között, hogy működtesse a gyártói felelősségi rendszert (EPR). Ezek számos hulladékot érintenek, elemek, akkumulátorok, elektronikai berendezések, gumiabroncsok, gépjárművek, csomagolások és csomagolóanyagok, textil és bőr. Fejleszteni és működtetni kell a kötelező visszaváltási rendszert (DRS). A Koncesszor feladata továbbá, hogy a jelenleginél újabb, elkülönített háztartási hulladékáramok gyűjtését kialakítsa (pl. textil, ételhulladék), valamint, hogy létrehozzon új erőmű kapacitásokat és a hulladékokat nyomon követő informatikai rendszert.

Az EU akcióterve, ami a körforgásos szabályozás ösztönzését írja elő, többek között a szelektív hulladékgyűjtést, a gyártói tevékenységek fenntarthatóságát, a terméktervezést és a gyártói folyamatok nagyobb mértékű körforgását határozza meg.

Az ALTEO kapcsolódási pontja kétirányú a hazai hulladékfeldolgozáshoz, hiszen egyrészről a koncesszió hatálya alá tartozó feladatot is végez, például begyűjti a PET palackokat, azokat ledarálja, majd a darálékot átadja további újrahasznosításra. Másrészről a korábban említett elektronikai begyűjtést és feldolgozását végzi, nem utolsó sorban lejárt élelmiszereket gyűjt be hipermarketek, étteremláncok és KKV-k, például éttermek, termelőüzemek hulladékaiból, melyből biogázt állít elő.

Az ipari és kis- és középvállalkozói szereplők tudatossága és felvilágosultsága ezen a területen kiemelkedő jelentőségű, hiszen óriási volumenű és sokféle hulladékról van szó. Kezdve a gyártási selejtektől és ipari fémhulladékoktól az ipari berendezések, gyártósorok, használaton kívüli technológiák bontásán át a keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladékokig.

Ezek szakszerű elszállítása, teljes körű kezelése, hasznosítása vagy ártalmatlanítása kiemelkedő szakértelmet kíván. Az ALTEO tapasztalata szerint a valóban törődő vállalkozások ilyen esetekben már tendereztetik a hulladékkezelő cégeket, ami nem csak példaértékű, de pénzügyileg is gyümölcsöző lehet. Például az elektronikai hulladékok esetében kifejezetten jellemző, hogy értékes alapanyagokat, például nemesfémeket tartalmaznak, melyekkel kiemelten kell foglalkozni, hogy ne a lerakóban végezzék, hanem célirányosan az újrahasznosítás felé induljanak el.

„Vállalati fronton nagyon hatékonyan tudnak működni az anyagi ösztönzők, ami a tudatosságon is sokat lendít. Ráadásul a lerakóba kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése, az anyagában történő hasznosítási arány növelése nem csupán fenntarthatósági szempontból kedvező: a költség- és a bevételi oldalra is kedvezően hat” – tudtuk meg Simon Anitától, az ALTEO Fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesétől.

Mi várható a hulladékgazdálkodás terén?

Érdekes kitérni az alumíniumra, hiszen elméletben végtelenszer újrafelhasználható – még ha nem is ugyanabban a tisztaságban. Ezért az üdítős fémdobozok eddiginél sokkal szélesebb körben történő begyűjtése, válogatása és bálázása, majd kohókban történő újra beolvasztása 2024-től új szintre léphet Magyarországon.

Távlati terv a hulladékhasznosítás terén, hogy olyan, ma még nem jellemző, de a későbbiekben kezelést igénylő hulladékáramok újrahasznosítására és kezelésére is tervet kell kialakítani, mint például a napelem és a lítiumos akkumulátorok, melyek Magyarországon előreláthatóan nagy mennyiségben válnak majd hulladékká.

Az ALTEO értelmezésében ezeknek a feladatoknak már most érdemes nekilátni, hogy koncentráltan rendelkezésre álljanak az ezekhez szükséges feldolgozási kapacitások, így az elkövetkező években át kell alakítani a hulladékgazdálkodást.

„A koncesszión kívüli hulladékáramok esetében mi már most is képesek vagyunk arra, hogy a hulladékká vált ipari berendezések bontását a keletkezés helyén végezzük el és minden hulladékot nagy hatásfokkal, a szükséges szeparációval bontsunk le, kezeljünk, majd juttassuk el a megfelelő véghasznosítás helyére”- teszi hozzá Simon Anita.