2022. január 8. – 10:01
A klímaváltozás nem segített, a koronavírus viszont alaposan betett a magyarok által látogatott alsó-ausztriai síközpontoknak. A szinte „magyar síterepként” említhető, magyar tulajdonú szállodákkal teli Lackenhof majdnem végleg be is zárt a szezon elején. A helyi vállalkozások szerint a síbiznisz rendkívül rizikós lett az elmúlt években, amibe idén jelentősen belejátszhatott az is, hogy az osztrák szabályozások miatt sok, hagyományosan ezeken a terepeken síelő magyar vendég elmaradt. Helyszíni riport.
Szomorúan szemerkélő eső, 8-9 fok meleg, a kissé kásás aljú sípályákon elszánt síelők siklanak, a hegyi felvonó (Ötscherlift) ki sem nyit: igazán apokaliptikus nap egy síparadicsomnak. Az elmúlt évtizedben szinte magyar sítereppé vált alsó-ausztriai Lackenhofban vagyunk, 850 méter magasan, január 4-én délelőtt, 11 nappal a sokadik osztrák újranyitás után.
A helyiek elmondása szerint január 4. nem egy átlagos nap volt, december végén hideg és nagy hó volt, azóta megint lehűlt, és szépen esett, de egy síszezonban ma már simán bele lehet futni itt ilyen időjárási ablakokba. Ehhez jöttek még a járvány miatti korlátozások, így a magyarok egyik kedvenc ausztriai síterepe tavaly november végén majdnem véglegesen bezárt.
A másik „magyar” síterepen, a 40 kilométerrel arrébb, és 600 méterrel magasabban fekvő Hochkaron jobb a helyzet, bár a január eleji őszies időt ott is érezni valamennyire. A pályákon aránylag sok a síző, főleg osztrákok, ami két dolognak köszönhető: az országban december 24-én volt járványügyi nyitás: egy hosszabb szigorítás után kinyithattak a vendéglők, vendégházak, síbüfék, ráadásul Ausztriában az iskolai téli szünetnek január 10-én lesz vége, így sok család kihasználja még a lehetőséget a síelésre. A pálya- és felvonórendszer teljes egészében üzemel, a hó jól síelhető.
Naponta körülbelül 1300 vendég van a hegyen január első napjaiban – mondja lapunknak Johannes Putz (Joschi), a Hochkar sírégió egyik legnagyobb vállalkozója, több gasthof, szálloda, kölcsönző és síoktató-központ üzemeltetője. Ez nem rossz, a szálláshelyek 80-90 százalékos kihasználtsággal futnak, a vendégek főleg osztrákok, most mintegy 15 százaléknyi csak a magyar a látogatók között.
Keleti vakcinával nyugati út?
Johannes Putz szerint a karácsonyi járványügyi nyitás óta nagyot javult a helyzet, viszont még jelentős – a magyarokat kellemetlenül érintő – korlátozásokat tartanak életben az osztrák hatóságok. Sokan felhívják őket Magyarországról, érdeklődnek, hogy a keleti vakcinákkal oltva, akár három oltással lehet-e jönni, de sokan nem léphetnek be az országba, mert Ausztria nem fogadja el az orosz vakcinát. Összességében az egész téli szezonra 30 százalékos visszaesésre számítanak, de minden bizonytalan. Már most azt beszélik, hogy január 10-től ismét lockdown lesz (azaz lehet, hogy a sífelvonók nyitva lesznek, de minden más újra zárva), egyelőre azonban ezt nem támasztja alá semmilyen hivatalos nyilatkozat. (Frissítés: nem rendeltek el lezárásokat.)
A tavalyi katasztrofális tél után, amikor egész szezonban zárva volt minden a régióban, csak a sífelvonók működtek, Johannes Putz a 85 dolgozójából 40-et kénytelen volt elbocsátani. Legnagyobb létesítményében, a Joschi Sporthausban most szinte csak magyarok dolgoznak, a házat pedig Nagy Judit vezeti, aki 15 éve dolgozik a sírégió vendéglátásában.
10–15 éve, az „aranykorban” a mostanihoz képest is négyszeres volt a forgalom, parkoló autók álltak a hegyen mindenütt, emlékszik vissza Nagy Judit. A Hochkar elég hóbiztos helyen van, kevésbé sújtja a klímaváltozás miatti változékony időjárás, mint a lentebbi régiókat, teszi hozzá. Azért mostanában ott is előfordulnak melegebb napok, csakúgy, mint az ellenkezője. Négy éve például akkora hó esett le, hogy egy hónapig be kellett zárni, mert a kocsik egyszerűen nem tudtak felmenni a szerpentinen a sípályákig.
Mostanában a járvány miatt kell hosszabb időszakokra bezárni. Nagy Judit szerint általános tapasztalat egész Ausztriában, hogy a „tömeges” sípályák helyett egyre többen a járványbiztosabb magányos, kiscsoportos sítúrák, hótalpas túrák felé kezdenek fordulni. Az alacsonyabban fekvő sírégiókban pedig inkább kezdenek a nyári-őszi outdoor szabadidős tevékenységekre koncentrálni. A Hochkaron azonban a váltás nehézkes, mert a síelők helyét tavasztól a tehenek veszik át, a mintegy 250 helyi gazdálkodó pedig nem nézné jó szemmel a vadul száguldozó hegyi kerékpárosokat.
Az alsó-ausztriai sípályák – összesen kilenc sírégió van a tartományban – ingatlanai ugyanis a közeli települések gazdáinak a kezében vannak. Ők adták ki hosszabb távra bérbe, téli üzemeltetésbe először az önkormányzatoknak, majd amikor azok majdnem tönkrementek, a tartományi-nagyvállalkozói befektetőknek. A Hochkart például a csődtől mentette meg 2012-ben a tartomány és a Schröcksnadel-csoport, amikor 3,2 millió euróért megvásárolták a síterepet.
A síbiznisz egyre rizikósabb Ausztriában, mondja Johannes Putz. A járvány miatt nehéz tervezni, a jövő bizonytalan, a munkaerő elszivárog. Szerencse, hogy a kormány támogatásokkal segítette az osztrák vállalkozásokat a talpon maradásban, de a kormány sem segíthet örökké, teszi hozzá.
Lackenhof, a „magyar síterep”
Az, hogy mekkora a baj, a szomszédos, korábban említett Lackenhof sírégió esete mutatja. November végén az itt is meghatározó tulajdonos Schröcksnadel-csoport bejelentette, hogy a pályákat nem tudják gazdaságosan üzemeltetni, ezért végleg bezárják a síterepet, a lifteket tavasszal leszerelik. Egyeztetések kezdődtek, a turisztikai szektor már teljes átpozicionálásról beszélt.
A helyiek viszont aláírásgyűjtésbe kezdtek, azt követelve Alsó-Ausztria tartománytól, hogy mentse meg a síterepet. Végül elérték a céljukat, mert Alsó-Ausztria tavaly év végén 10 millió euró alatti összegért kivásárolta a Schröcksnadel-csoportot, Lackenhofon a következő két évben még biztosan üzembe helyezik a sílifteket.
Lackenhof a magyarok elmaradása miatt ebben a szezonban félgőzzel üzemel – ezt már egy helyi kölcsönző vezetőjétől tudjuk meg, ahova hótalpat bérelni térünk be január 2-án. A téli vendégek 50-60 százaléka hagyományosan Magyarországról szokott jönni, ugyanis a településen öt magyar kézben levő szálloda van, és számos magyar tulajdonú vendégház is működik.
Sikerült beszélni az egyik szállodát üzemeltető magyar tulajdonossal, aki elmondta, hogy ebben a szezonban elmaradtak a magyar, a szlovák és cseh vendégek is a belépési korlátozások miatt. A magyaroknál nagyon nagy a visszaesés, a keleti vakcinák miatt sokan nem felelnek meg a szabályozásoknak.
A településen mintegy 800 fős kapacitással működnek magyar szálláshelyek. Jellemzően sok a magyar munkavállaló is, de az utóbbi időkben a járvány miatt sokan elhagyják a vendéglátást, és más munkát vállalnak. Érződik a klímaváltozás hatása is Lackenhofban, egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, de azért még „működik a tél”.
A településen nagyon számítanak a tartományra, ami most megmentette a síközpontot, de alapvetően azon indult el az ötletelés a helyiek között, hogyan lehetne a nyári turizmust még jobban erősíteni, például bobpályákkal, felvonós hegyi kerékpáros pályákkal. (A Lackenhof fölötti Ötscher hegy nyáron népszerű túracélpontnak számít, az Ötscher-körről tavaly túraajánlót is írtunk.) A magyar szállodás megerősíti, hogy télen egyre többen keresik a túrasít és a hótalpazást, ami amellett, hogy járványbiztosabb, még költséghatékonyabb is az egész napos síelésnél.
Nem Lackenhof lenne az első bezárt síterep Ausztriában. A Bécshez közelibb Wechsel nevű hegyen fekvő St. Corona üdülőhely klasszikus síterepét 50 év működés után 2014-ben zárták be gazdaságtalan működés miatt. Az ülőlifteket leszerelték, viszont megmaradt a síiskola, amit továbbfejlesztettek, bob- és szánkópályát építettek. Nyáron lehetőség van mászásra, túrázásra, nyári bobozásra, hegyi kerékpározásra vagy SUP-ozásra a sípályák helyén létesült szabadidőközpontban.
Ez utóbbit mi is kipróbáltuk. Az alap hótalpas útvonal a sípályák mellett kanyarogva visz fel a 850 méter magasan fekvő kiindulóponttól a Hüttenkogel 1500 méteres nyergébe (az út jelentős része kiváltható az Ötscherlift felvonóval), majd onnan a bátrabbak elindulhatnak a hegy gerincén az Ötscher 1893 méter magas csúcsa felé. A hegygerincen váltakoznak a sziklás, jeges, mélyhavas részek, szükség van a hótalpra, de erős szélre is fel kell készülni. Az útvonal felső szakaszán több sítúrázóval és hótalpazóval is lehet találkozni.
A magyarok inkább Szlovéniába mentek
Hiába indult meg az október, amikor a szigorú korlátozásokat bejelentette az osztrák kormány, nagyon visszaesett az ausztriai foglalások száma, mondta lapunknak Wesselényi Andrea, a síutak hirdetésével, szállásközvetítéssel is foglalkozó sielok.hu főszerkesztője. Nagyon sokan átfoglaltak a szlovén síterepekre (Bohinj, Maribor, Kranjska Gora, Bovec), Szlovéniában ugyanis elég egy egyszerű magyar oltási igazolvány is a beutazáshoz és a szolgáltatások igénybevételéhez. A szlovákiai síterepek nagyon sokáig nullán voltak, szintén a nagyon szigorú intézkedések miatt, de a december 25-i enyhítések után kezdenek feljönni, tette hozzá Wesselényi Andrea.
A foglalások szerint, ha kevesebben is de azért mennek magyarok Ausztriába is, a távolabbi tartományokban fekvő síterepekre, Schladmingba, Nassfeldre. Sokan bepróbálkoznak az orosz vakcinára harmadik oltásként Pfizert kapó magyarok közül is, az oltási papíron ugyanis csak az utolsó oltás típusát tüntetik fel. Wesselényi Andrea szerint még nem kaptak egy visszajelzést sem, hogy ilyen esetekben visszafordítottak volna valakit az osztrák hatóságok. Azaz a biznisz az biznisz alapon működhet ez a megoldás, de egy drága családi nyaralást kockázatos lenne erre bazírozni.
(A cikk elkészítéséhez elfogadtuk a Mostviertel Tourismus felajánlását, a szervezet fizette újságírónk kinn tartózkodásának költségeit. A teljes egészében szerkesztőségi tartalom készítésére a szervezet semmilyen befolyással nem bírt.)