Visszatért az Age of Empires, látványos törikönyv lett a negyedik részből

2021. október 27. – 23:28

frissítve

Visszatért az Age of Empires, látványos törikönyv lett a negyedik részből
Forrás: Microsoft

Másolás

Vágólapra másolva

Tizenhat év után megérkezett az Age of Empires-sorozat legújabb része, ami ismét a középkorba repíti vissza a játékosokat. Eget rengető újításokat nem kell várni az Age of Empires IV-től, de a változatos kampánymód és a remek körítés jól idézi vissza az etalonnak tartott második rész hangulatát. Ha nem is lesz akkora klasszikus, mint az elődje, jó pár óra szórakozást és múltidéző hangulatot így is fog adni a nosztalgikus rajongóknak.

Az Age of Empires legelső, 1997-ben megjelent része igazi mérföldkő volt a valós idejű stratégiai játékok (RTS) műfajában, annak idején több helyről is elnyerte „az év játéka” vagy „az év stratégiai játéka” címet, nem véletlenül. Az ezredforduló környékén szájtátva bámultam a részletes, már-már festőinek tűnő grafikát, és azt, ahogy a kis ókori ólomkatonák egymást püfölték, miközben elefántok törtek-zúztak a porcelánboltban városban.

Néhány évvel később az Ensemble Studios elkészítette a sorozat következő részét, ami jó pár centit emelt az amúgy sem alacsonyan lévő lécen. Az AoE II grafikája még élethűbb lett, a változatos pályák a Szentföldtől a Brit-szigetekig terjedtek, a rengeteg választható civilizációnak köszönhetően szinte megunhatatlan játék lett, aminek a főcímzenéje generációknak okozott a mai napig tartó dallamtapadást. Nem csoda, hogy még 2019-ben is érkezett hozzá egy újabb kiegészítő.

Törvényszerű volt, hogy a Microsoft nem fog abbahagyni egy ilyen sikersorozatot, és 2005-ben kiadták az Age of Empires III-at, ami Amerika meghódításáról és kolonizációjáról szólt. A játék fogadtatása elég vegyes volt, már maga a látványvilág is kicsit furcsára sikerült, a megszokott kampányokat pedig felváltotta egy bugyuta, a történelmi hűségtől teljesen elrugaszkodott családi történet. A sorozat ezután jó pár évig parkolópályára került, a Microsoft 2009-ben meg is szüntette az Ensemble Studiost, ami az Age of Empires mellett olyan stratégia játékokat adott a világnak, mint az Age of Mythology és a Halo Wars. Ekkoriban úgy tűnt, leáldozott a stratégiai játékok világának, és az RTS valódi rétegműfaj lett, amire nem érdemes sok pénzt költeni.

Forrás: Microsoft
Forrás: Microsoft

A helyzet akkor változott meg, amikor a Microsoft a 20. évfordulóra kiadta az első rész felújított, kicsinosított változatát, ami után a második és a harmadik rész is kapott egy kis ráncfelvarrást. Az Age of Empires III: Definitive Editionről tavaly ősszel ebben a cikkben írtunk részletesen. Ekkor már tudni lehetett, hogy a felújított változatokkal egy új, önálló résznek ágyaznak meg. Az Age of Empires IV fejlesztését arra a Relic Entertainment stúdióra bízták, aminek a nevéhez a Warhammer 40 000 és a Company of Heroes sorozatok kötődnek, így joggal lehetett abban bízni, hogy értő kézzel nyúlnak az Age of Empires örökségéhez.

Vissza a középkorba

Ez szerencsére így is történt, a fejlesztők a sorozat második részét vették alapul. A helyszín ismét a középkori Ázsia és Európa, és nyolc játszható civilizáció (angolok, franciák, Német-római Birodalom, ruszok, mongolok, Abbászida Kalifátus, Delhi Szultanátus és a kínaiak) közül választhatunk. Minden civilizációnak megvannak az egyedi tulajdonságai és előnyei. Például a mongolok vándorló életmódját azzal szemlélteti a játék, hogy nem tudnak farmokat építeni, ezért a legfőbb élelmiszerforrásukat a juhok jelentik.

A klasszikus kampánymódnál is visszatértek a harmadik rész előtti időkhöz, így az egyjátékos mód nem egy kincskeresésbe csomagolt mese, hanem valódi történelmi fordulópontok és csaták újrajátszásáról szól. Az alapjátékban négy kampány kapott helyett, mindegyik egy-egy nép sorsának alakulását mutatja be:

  • Az első az Angliát meghódító normannok 1066-os hastingsi győzelmétől az 1217-es második lincolni csatáig tart, ahol III. Henrik angol király erői a franciákkal csaptak össze.
  • A második a százéves háború időszakát eleveníti fel, ahol a franciákkal kell elűzni a kontinenst megszálló angolokat.
  • A harmadik a mongol Arany Horda hódításiról, vagy ahogy ezt a magyar történetírás nevezi: a tatárjárásról szól. Az egyik küldetés nem más, mint az 1241-es muhi csata, ahol a mongolok elég nagy vereséget mértek IV. Béla magyar király seregeire.
  • A negyedik a Moszkvai Nagyfejedelemség felemelkedésének lépéseit veszi sorra a mongol portyák visszaverésétől a szomszédos szláv népek leigázásáig.

Ebből is látszik, hogy az AoE IV térben és időben is elég szerteágazó történeteket mesél el, és nem lenne meglepő, ha a közeljövőben néhány kiegészítővel még tovább nőne a játék univerzuma. A kampányok küldetései is igen változatosak, a fejlesztők kreatív kihívásokat találtak ki, hol fosztogatnunk kell, máskor a túlerővel szemben kell kitartanunk, így még több órányi játék után sincs az az érzése az embernek, hogy újra és újra ugyanaz ismétlődne. A játékélményen a felbukkanó valós történelmi személyiségek is sokat dobnak, akik különféle extra képességeket adnak a seregeinknek.

Itt érünk el az egész játék legjobb részéhez: a kampányok küldetéseit összekötő rövid videókhoz, amiktől az Age of Empires IV egy Wikipedia-szerű, színes-szagos történelemkönyvvé válik.

A fejlesztők jól érezték, hogy megéri a játékot egy picit mélyebb történelmi kontextusba helyezni, amivel valódi tétet adtak egy-egy virtuális ütközetnek, és még átélhetőbbé tették a konfliktusokat. Animációs bejátszókban mesélik el, hogy egy-egy kampány két eseménye között miként alakult a történelem, hogy a következő küldetésben kiket és miért kell legyőznünk, és még az ellenfelünk motivációját is megismerhetjük. És ha ennyi történelemlecke még nem lett volna elé, akkor élőszereplős, dokumentumfilmekre hajazó videókat is kapunk arról, hogy az adott korban milyen fegyverekkel gyilkolták egymást a népek, vagy hogy hogyan tartották a lovaikat.

Forrás: Microsoft
Forrás: Microsoft

Még a könnyű szinten is lehet izzadni

A játékmenet az első rész óta jóformán változatlan: a városok és a seregek felépítéséhez különféle nyersanyagokat kell gyűjtögetni, teljesíteni kell az apróbb részküldetéseket, majd a végén le kell győzni a fő ellenfelet. Bevált recept, amin kár lett volna változtatni.

Néhány apró újítást azért eszközöltek a játékban. Például az íjászok és a lándzsások már a várfalon is tudnak mozogni, ami egy újabb dimenziót ad a felfrissített harcrendszerhez. Szembetűnő újítás még, hogy kiküszöbölték az előző részek idegesítő jelenségét, hogy a farmokat egy idő után mindig újra kellett vetni. Ezzel most már nincs gondunk, a földeken dolgozó parasztok ezt maguktól is megteszik.

Az ilyen kis könnyebbségek ellenére az AoE IV mikromenedzselése még így sem egyszerű, pláne, ha valaki hozzám hasonlóan évek óta nem játszott az Age of Empiresszel vagy más stratégiai játékkal. A kampányokat négy nehézségi szinten lehet végigjátszani, van az úgynevezett „story” mód, ami azoknak is élvezetessé teszi a játékot, akik még sosem láttak Age of Empirest. A következő szint az „easy”, ami a leírása alapján könnyű kihívásokat ígér, bár ez nekem nem tűnt föl.

A játék nehézségével már a százéves háborúról szóló kampány első küldetésében találkoztam, amit annak rendje és módja szerint el is buktam. Pedig igazán nem tűnt nehéz feladatnak néhány francia lovag összegyűjtése és a maréknyi angol harcos legyőzése, elsőre mégis kudarcot vallottam. Ugyanígy az 1360-as párizsi csatát felidéző küldetésnél, aminek vagy hatszor vágtam neki, mire sikerült megvédenem a francia fővárost a minden irányból támadó angoloktól. A mesterséges intelligencia már ezen a szinten is feladja a leckét, hiába a számbeli fölényünk, ha rossz taktikát választunk, akkor vereségre vagyunk ítélve. Ezen felül van még egy közepes nehézségi szint, a legnehezebbet pedig egyszerűen csak „A háború művészetének” hívják.

A látványvilágra sem lehet különösebb panasz, még egy gyengébb videókártyával is jobban néz ki, mint A pozsonyi csata bármelyik jelente. Ugyanakkor a játék külseje néhány helyen azért megbicsaklik, az ostromeszközök még mindig elég esetlenül forgolódnak, és az összeomló épületek textúrája sem az a mesés látvány, ezen a területen még lehetne mit javítani a játékmotoron. A hangdizájnra viszont egyáltalán nem lehet panasz, a jó aláfestőzenék, a kardok csörömpölése, a harci kiállítások vagy a várfalba csapódó golyók döreje olyan atmoszférát teremt, amit egyszerűen jó hallgatni.

Mindent egybevetve, az Age of Empires IV méltó folytatása a sorozatnak. A fejlesztők biztosra mentek: megtartották a második rész összes jó tulajdonságát, és 2021-es köntösbe csomagolták. A végeredmény egy tisztességesen összerakott RTS lett, de semmi több.

(Az Age of Empires IV október 28-án jelenik meg a Steamen és az Xbox Game Passon PC-re. A játékot a Microsoft által biztosított tesztkód felhasználásával próbáltuk ki egy MSI GS65 Stealth gamer laptopon.)

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!