A megtalált déli Eurovelo nyomában

2021. április 10. – 08:59

A megtalált déli Eurovelo nyomában
Az érdi gáton – Kép: Tenczer Gábor / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kellemes, kalandos, néhol alig ismert, néha alig bicikliút. Felfedeztük az Eurovelo 6-os nemzetközi kerékpárút Clark Ádám tértől Százhalombatta óvárosáig vezető, helyenként épphogy létező útvonalát. Biciklis túraajánló.

Budapest a töredezett kerékpárút-hálózatok városa, ennek megfelelően lehet ugyan kerékpártúrázni, de sehol sem egyszerű. Mivel a bringatúra szinte kötelező, de legalábbis ajánlatos eleme a közeli víztükör, a Duna-part mentén húzódó Eurovelo 6 nemzetközi kerékpáros útvonal adja magát erre. A legtöbben észak felé, Szentendre irányába bringatúráznak, ami most már, a hiányzó, Lupa-tó melletti szakasz átadásával elég kényelmessé vált, bár a belső kerékpárút-szakaszait még csak most tervezik. Az új szakasszal azonban ez az irány már szinte már túl népszerű lett, néha zavaróan sokan kerekeznek rajta.

A pesti oldal északi (váci) iránya is hamarosan kiépül a Dunakeszi kerékpárút átadásával, de addig az a rész is élvezhetetlen. A pesti partszakasz déli részén is óriási lyukak vannak, a budai oldal gátjai viszont hosszú szakaszokon kényelmesen kerékpározhatók. Ezért erre indulunk el, a terv szerint Százhalombatta-Óváros kompkikötőjéig. Az Eurovelo 6 nyomvonal itt is ki van jelölve már a térképeken, de jó pár terra incognita jellegű részen visz keresztül. A latin kifejezés nem véletlen, ezt az útvonalat a római korban valószínűleg inkább kihasználták, mint most, a jelenben.

Bringás a gáton

A startpont jelképesen a Clark Ádám téri 0 kilométerkő. Innen a Kopaszi-gátig tartó parti kerékpárút elég ismert, aránylag jól járható. A kijelölt út átvisz a zajvédőfal takarásában bújó Szerémi úti bringaútra, sokan azonban áttekernek a Kopaszi-gát mellett a vízparton és a Budafoki útról térnek vissza a part menti gátra a Kondorosi útnál.

A teljes kerékpártúra térképe ide kattintva követhető >>

A budafoki gáton – Kép: Tenczer Gábor / Telex

A gáton aránylag jó minőségű aszfalton surrog a gumi, és messze magunk mögött hagyjuk a belvárosi tömeget. Az utóbbi időkben egyre többen kezdik felfedezni ezt az utat is, csendben hízik a londoni emeletes busz belsejében megnyitott Dunaparty Megálló terasza, ami mára közkedvelt bringás célpont lett. Ha újabb Római-part nem is lesz itt, egyre nyílnak a parton a palacsintázók, vagy kicsit délebbre a pofásan kialakított Dunafok szabadidőparkban a hamburgeres. Vagy még délebbre a parti kerékpárút mellett a romkocsmás jellegű Kompház bisztró és a fenszibb Vasmacska terasz. Valamelyikbe biztos érdemes beülni túra közben egy frissítőre. (Majd ha a járvány lehetővé teszi.)

Már csak azért is, mert egy viszonylag kellemetlenebb szakasz következik. Először a parti fák és az ipari negyed kerítése közötti füves réten át, ahol a fű illatába gyanús szagok érkeznek a kerítésen túli élesztőgyárból és papírfeldolgozóból, de ezen részen a sima aszfaltnak köszönhetően gyorsan át lehet libbenni. A volt papírgyári vízmű romos épülete mellett viszont a töredezett, köves járda viszont lerázza a vesekövet. Szerencsére ez sem hosszú, a Háros úton a 6-os út mellett begurulunk a kiskertes Horgásztelepre, ahol minden utca egy halról lett elnevezve, és a nyolcvanas évekből zárványként itt maradt Csutak sörözőben lehet pihenni egy rövidet egy sör társaságában. (Persze szintén csak a járványkorlátozások feloldása után.)

A jó minőségű kerékpárút a sörözőtől az M0-ás hídig vezet, amin akár át lehet bringázni Csepelre, de mi maradjunk a part mellett és egy földúton gördüljünk be a nagytétényi kastélymúzeum mellé. A túraútvonal eddig inkább a vendéglátóhelyekben dúskált, innen viszont átveszi a szerepet a kultúra.

A nagytétényi kastély – Kép: Fiantok Dániel

A kastélyt és a kastélykertet egyelőre csak kívülről lehet megnézni, mert felújítják éppen. Ha majd megnyit, iparművészeti (bútorok, szőnyegek, kerámiák) kiállítások lesznek benne. De kívülről is jól néz ki a volt Rudnyánszky-kastély, ami az egyik legismertebb magyar barokk műemlék. Az épület 1750 körül épült egy 1500 évvel régebbi római villa alapjaira, egykori hatalmas, barokkos parkja mára összement, fácános kertje, különleges növényeinek zöme is már a múlté.

Római táborok török minarettel

Az ókori római villa mellett katonai tábor is állt, aminek nevét a közeli bevásárlóközpont is felvette. A Campona Castrum az Aquincumot és a délebbi Matricát is tartalmazó erődlánc tagja volt, és a Duna mentén haladó római út mellett feküdt. Traianus császár után építették, aztán a szarmaták felégették, majd megint felépítették, aztán megint lerombolták – így ment ez a 4. századig. Romjaiból ma még mindig látszik néhány falcsonk.

A tábortól a Nagytétényi út kerékpárján a Campona utcáig megyünk, ami belefut a forgalmas 6-os útba. Az úton a kerékpározás nem biztonságos, a nyomvonal viszont be van rajzolva a túloldalára, ezért átkelünk, és az elkerített sittlerakat mellett elkezdjük nyomozni, merre lehet.

Túravideót is csináltunk 2020 őszén a meglelt déli Eurovelóról:

A fenti videóból kiderül, hogy a szalagkorlát mellé szorított kis ösvényt nem egyszerű megtalálni, de ez a 800 méteres szakasz nemcsak a szó szoros értelmében, hanem átvitt értelemben is a túra legszűkebb keresztmetszete. De aki nem adja fel, és átvergődik rajta, azt hamarosan egy szélesebb földút, majd egy szép, aszfaltozott kerékpárút várja az érdi gáton. A túra egyik legszebb, legnyugodtabb része ez. Kétoldalt füves rétek, fasorok, mögöttük a Duna széles tükre, szinte elveszik a bringás a nagy térben.

Jobbkéz felől furcsa magas, csúcsos épület tűnik fel: egy minaret. Kevesen tudják, hogy Érden van Pécs és Eger után az ország harmadik legnagyobb minaretje. Az 1600-as években építették a törökök a 23 méter magas, sokszög-alapú tornyot. Sajnos jelenleg zárva, de amúgy fel lehet menni a tetejére, ahonnan az érdi Ófalura, a Duna felé pedig az egykori Beliczay-szigetre látni.

Az érdi minaret – Kép: Fiantok Dániel

A volt szigetet már nem választja el folyó a parttól, de nagy zöldfelülete még mindig szigetszerűvé teszi. Ha nem sietős a túra, a szigeten kanyarog a Tőzike-tanösvény, ami az éppen mostanában virágba boruló nyáritőzike-mezőkhöz vezet. A kihelyezett tájékoztató tábla szerint a sziget az 1800-as évekig volt sziget, ám mellékága a folyószabályozás következtében elmocsarasodott, feltöltődött. Nevét egyébként egy híres pesti mézeskalácsos családról kapta, a két világháború között ők voltak a sziget tulajdonosai.

A sziget bejáratától a térképen is Római útnak nevezett utca visz tovább Százhalombatta felé, csakúgy, mint kétezer éve. Az utca folytatásában meg is őriztek az állítólagos római kövezetből széles csíkokat, ám Rómer Flóris régész szerint a római limes út érdi szakasza régebben már úgy megrongálódott, hogy azt valójában „az újkorban lerakott lapos kövek borítják”.

Római út – Kép: Tenczer Gábor / Telex

A Római útról elég meredek emelkedőn küzdheti fel magát a kerékpáros, még szerencse, hogy az utat kétoldalt borospincék szegélyezik, ahol hűs fröccscsel doppingolható a teljesítmény. Érd Kakukkhegy nevű üdülőkertes külső része mellett egy hosszú murvaúton tekerünk tovább a battai Óváros felé, de az út közepénél muszáj beiktatni egy kitérőt a Duna felé.

Az ország legjobb Dunanéző-helye

Itt magasodik a Duna fölé 40 méterrel az Érdi magaspart függőleges fala. A magaspart hosszában három kilátópont is van, a legszebb valószínűleg a Sánc-hegyi. Hosszan el lehet üldögélni a magasban, a Dunát kevés helyen lehet ilyen szép szögből látni. A kilátóponthoz már közel van a battai Óváros, aminek határán szinte beleütközünk a Matrica Múzeum és régészeti park kapujába.

A Duna az érdi magaspartról – Kép: Fiantok Dániel

A múzeumban nem donaldkacsás vagy autópályamatricákat állítanak ki, névadója Matrica (ejtsd: mátrika), a római korban Százhalombatta területén elhelyezkedő település. Az állandó kiállítás egy nagy térben kalauzolja végig a látogatókat a jégkorszaktól egészen a XIX. századig – a helyben talált tárgyakon keresztül. A régészeti park területén pedig öt halomsír van, az egyik (a régészeti feltárást követően) eredeti állapotába visszaállítva. Százhalombatta város nevét ezeknek a 2700 éves vaskori halmoknak köszönheti, amiket az úgynevezett Hallstatti kultúra emelt.

Innen a lejtőn pár perc alatt a ligetes-kavicsos parton van a kerékpáros, és a kompkikötőben várhatja mostanában nem közlekedő kompot. Ez lenne a végállomási fordulópont, de aki még kulturálódna egy kicsit, a közeli Pali Csárdában megteheti egy sör mellett, amelynek elmélyültségét – ha szerencséje van – a közeli futballpályán edző focisták kiáltozása festi alá.

A visszaút ugyanezen az útvonalon halad, de ha van még erő és idő, át lehet tekerni az M0-ás hídon Csepelre, és Szigetszentmiklós felé téve egy nagy kerülőt, a teljesen más hangulatú Ráckevei-Duna mentén visszatérni Budapestre. Az is egy szép útvonal, hasonlóan hiányos, mint a budai szakasz. De ha azt nézzük, hogy legalább kalandos, akkor végül még jól is járunk vele.

Százhalombatta, Óváros, Duna-part – Kép: Tenczer Gábor / Telex

Túraadatok: A kerékpártúra teljes hossza odavissza 57,5 kilométer, amiben összesen 196 méter szintemelkedés és 203 méternyi lejtő van. Kényelmes tempóban ezt a távolságot 4 óra 10 perc alatt le lehet tekerni, de ha beleszámítjuk a megállásokat, nézelődést, könnyen felszalad a duplájára is a menetidő.

A teljes kerékpártúra térképe ide kattintva követhető >>

(A fenti ingyenes térképes program fejlesztői arra kérnek mindenkit, hogy ha még nem hoztak létre maguknak – ingyenes – felhasználói fiókot a Természetjáró.hu-n vagy a Természetjáró appban, mindenképpen regisztráljanak az új verzióra való frissítés előtt, legkésőbb április közepéig, és jelentkezzenek is be a Közösség menüpont alatt. Különben a saját tartalmaikat – rögzített és tervezett túrákat, fotókat, mentett látnivalókat stb. – csak a telefonon tárolja a rendszer, nem szinkronizálja a felhővel, így az átállás során biztosan elvesznek.)

További telexes túraajánlók ide kattintva >>