Kevesebben használják, de akik használják, azok többet bicikliznek az új Bubival. Több hiba is volt, egy részére a BKK kötbért érvényesített. Az első három hónap működés után a BKK közleményben összegezte a Bubi harmadik generációjának tapasztalatait, emellett lapunk kérdéseire is válaszoltak.
Használók száma: kevesebb bérlő, több bérlés
A BKK a közleményben kiemeli, hogy az indulás óta a BKK közel 630 ezer bérlést regisztrált, mintegy 11 százalékkal többet, mint a Mol Bubi előző generációjának első 88 napján. Azaz a kerékpárokat többet használják, mint a Bubi 2 indulásakor.
Ugyanakkor az csak kérdéseinkre derült ki, hogy majdnem 25 százalékkal kevesebben regisztráltak a szolgáltatásra, mint 2021-ben, amikor a Bubi 2 elindult. Míg 2021. május 20. és 2021. augusztus 20. között 59970 aktív regisztrált felhasználó használta az akkor megújult Mol Bubi rendszert, addig most, 2026. augusztus 3. és 2026. október 29. között csak 46594. Azaz a kerékpárok kevesebb bérlőt érdekelnek, mint a Bubi 2 indulásakor.
Még rosszabb az aktív használók számának aránya, ha a Bubi 2 idei márciusi számaihoz viszonyítjuk. Amikor megszűnt a szolgáltatás, 313000 regisztrált volt a rendszerben. A leállás után ezeknek csak kis része regisztrált vissza a Bubi 3 indulásakor, és számuk az elmúlt három hónapban sem ugrott meg: a márciusi regisztráltaknak alig 15 százaléka tért vissza október végéig.
Kevesebben vesznek bérletet
Míg korábban a Bubi-használók többségét a bérletes vásárlók adták, az elmúlt 3 hónapban kevesebben vettek bérletet, a többség percalapon vagy kuponnal bringázott. Ennek oka az lehet, hogy a havi bérlet ára jelentősen, negyven százalékkal drágult, ami ellen többen is tiltakoztak. (A Bubi 2 bérleti díja havi 1500 forint volt, míg a Bubi 3-é 2500 forint, ha pedig elektromos rásegítésű bringát is használ valaki, akkor 4500 forint.) Igaz, ha valaki rendszeresen használja a Bubit, akkor most is sokkal jobban megéri a bérlet.
Az elmúlt három hónapban a felhasználók 38 százaléka vásárolt bérletet, fennmaradó részük percalapon vagy kuponnal használta a szolgáltatást. Összesen közel harmincezer bérletvásárlás történt ez idáig a BKK tájékoztatása szerint. Az eladott bérletek 19 százaléka a kombinált (elektromos + klasszikus), 81 százalékuk csak klasszikus kerékpárokra szólt.
A számok alapján a Bubi 3 egyértelmű slágere az elektromos rásegítésű bérbicikli. A bérletesek 19 százaléka ilyen bérletet vásárol, és aktívan ki is használja a lehetőségét, ugyanis a bérlések 28 százalékát elektromos rásegítésű bérlések tették ki. Az elektromos rásegítésű kerékpárokkal végrehajtott utazások átlagos hossza is nagyobb (1,7 km), mint a klasszikusoké (1,6 km).
Gyerekbetegségek: GPS, okoslakat, váltó, pedál
A BKK szerint az augusztust megelőző tesztidőszakban még nem látszott, hogy a GPS-alapú helymeghatározással nagyobb számban fordulnának elő problémák. Az éles indulást követően azonban egyértelművé vált, hogy egyes kerékpárok helyadatai nem minden esetben jutnak el megfelelően a háttérrendszerhez. A BKK ezért átmeneti türelmi időszakot vezetett be, amely alatt nem számított fel díjat a nem megfelelő helyen lezárt kerékpárok után. Ez szeptember közepéig maradt érvényben, amíg a BKK a szolgáltatóval közösen ki nem dolgozott egy áthidaló megoldást.
A díjmentes próbaüzem egyik leggyakrabban jelzett tapasztalata a kerékpárok hajtásához kapcsolódott. Az új kerékpárokkal könnyen elérhető a 15-18 km/h-s sebesség, ennél gyorsabb haladáshoz azonban már nagyobb erőkifejtés szükséges. A BKK felkérte a szolgáltatót, hogy vizsgálja meg a kerékpárok fogaskerekének cseréjét, és annak lehetőségét, hogy ezzel kényelmesebbé tehető-e a váltóáttétel. A vizsgálat jelenleg is tart, mivel a kerékpárokat a gyári kialakítással tesztelték, a fogaskerék cseréje pedig más alkatrészek működésére is hatással lehet. A BKK a vizsgálat eredménye alapján dönt az esetleges cseréről.
Az éles indulást követően több kerékpárnál is előfordult, hogy a jobb oldali pedál és hajtókar rögzítése meglazult. A szolgáltató ezért valamennyi kerékpárt átvizsgálta, és szükség esetén megerősítette a pedál és a hajtókar rögzítését. Ezt követően a probléma előfordulása a normál üzemeltetés során tapasztalható szintre csökkent.
Sokan panaszkodtak a megváltozott kosárméretre, de a BKK a jelenlegi kerékpárflotta kosarainak méretén nem tervez változtatni. Kérdésünkre elmondták, hogy nem terveznek olyan fejlesztést sem, ami nem engedi letenni a bringát rossz helyen, például a kijelölt állomásokon kívül. Pedig ez a carsharing szolgáltatóknál jól működik, sok felhasználónál megakadályozza az utólagos pótdíjjal járó tévesztéseket.
A BKK ehelyett digitális fejlesztésekkel, többek között a helymeghatározás pontosságának javításával dolgozik azon, hogy a rendszer minél pontosabban érzékelje, hol zárják le a kerékpárokat. A szabálytalan leadások számát egyértelmű tájékoztatással (applikáción belüli üzenetek, hírlevél), edukációval és az állomáson kívüli lezárásért felszámított felárral igyekszik csökkenteni.
Az első hónapok tapasztalatai alapján külön figyelmet igényelt a kerékpárok megfelelő lezárása is. A kezdeti időszakban naponta az üzemben lévő kerékpárok körülbelül 5 százalékát nyitott lakattal hagyták hátra, így azokhoz a bérlés lezárása után is hozzá lehetett férni. A BKK ezért az esetek kivizsgálása mellett a felhasználók tájékoztatására is nagyobb figyelmet fordított. Az intézkedések eredményeként a nyitott lakattal hátrahagyott kerékpárok aránya mára jellemzően napi 1 százalék alá csökkent.
Hányszor kellett javítani a rendszeren?
A BKK szerint mint minden IT-rendszer esetében, a Mol Bubi 3.0 éles indulása után is várható volt, hogy szükség lesz finomhangolásra és javításra. Az indulás óta két új alkalmazásverzió jelent meg, miközben a háttérrendszer fejlesztése is folyamatos. A javítások mellett új funkciók tervezése és fejlesztése is megkezdődött.
A BKK az induláshoz kapcsolódó késedelem miatt a szerződésben meghatározott maximális kötbért érvényesítette a szolgáltatóval szemben. A szolgáltató a kötbért napokon belül megfizeti a BKK-nak, a társaság az ebből befolyó összeget további kerékpárok beszerzésére fordítja.
