A spanyolok a B csapatukkal is hozták a kötelezőt, nyertek és kiejtették Albániát

Spanyolország százszázalékosan, kapott gól nélkül vette a futball-Európa-bajnokság csoportkörét. Harmadik meccsét Albánia ellen nyerte meg 1-0-ra a B csoportban. Az albánok ezzel utolsók, negyedikek lettek, és ki is estek a tornáról.

A B csoportban egyszerű volt a képlet az utolsó forduló előtt, a két győzelemmel álló, a horvátokat és az olaszokat is legyőző Spanyolország már csoportelsőként továbbjutott, míg Albániának nagyon kellett a három pont ahhoz, hogy a legjobb 16 közé juthasson, mert az olaszoktól kikapott, és csak a horvátok ellen játszott döntetlennel szerzett eddig egy pontot.

A spanyolok a továbbjutás tudatában teljesen megbolygatták a csapatukat, az olasz meccshez képest tíz helyen változott a kezdő. Sok nagy név kimaradt, de albánok szerint olyan erős Spanyolország, hogy náluk nem lehet B csapatról beszélni, nem könnyíti meg a dolgukat a másfajta összeállítás.

Spanyolország nem úgy kezdte a meccset, mint amit el akar alibizni, gyorsan nyomás alá helyezte az albánokat, akik a masszív védekezés, gyors kontra harcmodort próbálták ezúttal is felvenni. Az első nagy helyzet a spanyoloké volt, a 12. Jesús Navas a jobb szélen ment el, a kapu elé becsavart labdát pedig Merino fejelte meg nagy erővel. Strakosha kapus csak nehézkesen tudta védeni, a kipattanót egy védőtársa takarította el.

Egy perccel még sebezhetőbb volt az albán védelem. A térfelük közepén Olmo kaptt egy szép átadást, aki egyből a védelem mögé gurította be a labdát. Ferrán Torres jobbról érkezett, és elegáns mozdulattal keresztbe lőtt és a kapufa érintésével szerezte meg a vezető gólt (0-1). Spanyolország a gól után is nagy kedvvel futballozott, nem engedte ki a szorításból az albánokat. Az eleresztett néhány lövésük ugyanakkor nem veszélyeztette a kaput.

Albánia még ezt sem mondhatta el magáról, sokáig még kapura lövési kísérletük sem volt Bajramiéknak, a szórványos kontráikkal még a 16-osig is alig jutottak el. A szépen megrajzolt spanyol támadások ugyanakkor menetrendszerűen érkeztek, ez eredményezett pár látványos és kétségbeesett mentést is. Olykor mintha gálameccsen lettek volna, sarokkal továbbtett labdák és nagyívű oldalváltások készítettek elő helyzeteket. A félidő végén aztán az albánok is megvillantak, 20 méterről Asllani eresztett meg egy bombát, amire Raya kapus vetődve ért oda.

A második félidő elején is a spanyolok diktáltak, és még két perc sem telt el, amikor Joselu egy akrobatikus mozdulattal kanalazott kapu felé egy beadást. Az albánok több kockázatot vállaltak fel támadásépítésen, és az 50. percben be is sűrűsödtek a spanyol 16-osnál. A beadásukat viszont kifejelték, és Olmo már meg is indult. Miután észlelte, hogy Strakosha kapus kint áll, távolról próbált meg kapuba emelni, kísérlete viszont elkerülte a kaput.

Albánia 15 perc után feljebb tolta a védekezését, amivel le is tudták fékezni a spanyolok támadásait. A 64. percben egy gyorsan elvégzett albán szabadrúgás után a csereként beállt Broja küldte közelről egyből kapura, Raya mentett nagy bravúrral. Az albánok vérszagot kaptak, nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak, és beszorították Olmóékat. Nyíltabbá vált a mérkőzés, egymásba folytak a labdaszerzések és a kontrák. A 77. percben Asllani került lövőhelyzetbe, de kísérlete mellément, és egyre fogyott az albánok ideje. Néhány rohamot még tudtak vezetni, de a pontos befejezések hiányoztak.

A 90+2. percben kis híján összejött nekik az egyenlítés, egy szabadrúgás érkezett a spanyol kapu elé, és némi kavarodás után Broja szúrta rá nyolc méterről, Raya persze most is résen volt. Ez volt a meccs utolsó fontos momentuma, a spanyolok megőrizték az egygólos vezetésüket.