Juli megfenyegette, nem mondhatja el senkinek, hogy véraláfutásos lett a háta
2024. február 29. – 06:59
Van a magyar sportban egy régóta húzódó, kiskorú veszélyeztetése miatt indított ügy, aminek van gyerekbántalmazási szála is, és amiben a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) fegyelmi eljárást indított ugyan, ám döntést nem hozott. A rendőrség 2023 októbere óta nyomoz, a tanúkat folyamatosan hallgatják ki. Az eset nem elvonatkoztatható a hazai élsport és a politika szoros kapcsolatától, hiszen Kósa Lajos Fidesz-alelnök a MOKSZ elnöke is egyben.
„A gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Kegyelemnek ilyenkor helye nincs” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében, reagálva a kegyelmi ügyet követő társadalmi felháborodásra. A bicskei gyerekotthon pedofil igazgatóját és az ügyet eltussolni próbáló helyettesét is elítélték, utóbbinak azonban köztársasági elnökként kegyelmet adott Novák Katalin – aki aztán bele is bukott ebbe, amikor nyilvánosságra került az ügy.
Egy nevelőotthon és az élsport között ég és föld a különbség. A sportoló gyerekek nem olyan végtelenül kiszolgáltatottak, viszont a velük való bánásmódban a keménység és a szigorúság sokszor alapfeltétel. Gyakorta nem is érzékelhető, amikor egy vonalat átlépve már a lelki, vagy testi agresszió irányába tesz egy vagy több lépést az edző. A 90-es évekig alapvetésnek számított, hogy elcsattannak pofonok az edzések során. Ahogy ebben a mostani esetben is, a szülők állítása szerint.
De haladjunk kronológiai sorrendben. 2022 augusztusában érkeztek az első panaszok a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetségben Sebestyén Júlia edzőre, és a módszereire. Néhány hónap múlva ezt írásban is megerősítették, kiemelve, hogy az edző egyes módszerei a gyerekbántalmazás kategóriájába tartozhatnak.
„A rángatást, erős szorítást/markolást, karmolást, egy-egy pofon elcsattanását, a megszégyenítő kivételezést, sértegetést, elhanyagolást nem lehet másnak nevezni”
– állt a beadványban. Az egyik szülő szerint megfélemlítő légkör uralkodott a klubban, aminek a névadója maga Sebestyén volt, a magyar műkorcsolya utolsó Európa-bajnoka, még 2004-ből.
Az első beadvány után egyre többen csatlakoztak az ügyhöz: szülők, versenyzők, edzők, akik szintén sérelmezték Sebestyén viselkedését, végül nyolcan mondták el és írták le, mit tapasztaltak. Érzékelve az esetek súlyát és a média érdeklődését, a MOKSZ 2023. májusban fegyelmi eljárást indított, amit végül nem zárt le, de erről később. Az érintett versenyzők vallomásai meglehetősen súlyosak voltak, íme, néhány idézet belőlük (ezek nem a rendőrségi tanúvallomások, hanem az, amit a fegyelmi bizottság elé tártak; a rendőrségen vélhetően ugyanezt mondták el):
„Mindent a súlyomra fogott, a sérülésemet is, állandóan ráállított a mérlegre. Volt olyan, hogy már rajtam volt a kori edzés előtt, és levetette velem azért, hogy mérlegre állítson. Az öltözőben én ültem az ajtó mellett, és összerándultam, akárhányszor nyílt az ajtó, mert ha ettem valamit, nagyon féltem, hogy meglát. A vége felé már nemcsak előtte, hanem senki előtt nem mertem enni. Még most is nagyon nehéz nekem más ember előtt enni. Sokszor körülnézek, hogy látnak-e” – mondta az egyik élversenyző.
„Véraláfutásos lett a háta egy marástól és Juli megfenyegette, nem mondhatja el senkinek. Sajnos nem ültem azonnal kocsiba és nem hoztam haza, és még azok után is sokáig az edző pártját fogtam vagy nem szólaltam meg az újabb esetekben, amiért nekem kell szembe néznem a lelkiismeretemmel” – foglalt állást önkritikusan egy szülő egy 2018-as esetről.
„Túlkapások már ekkor is voltak, arcon csapta, mert nem azt ugrotta, amit kért, rángatta a haját. Hogy nem szóltam azonnal, azért volt, mert azt gondoltam, egy kis szigor belefér. De olyan pletykák is jártak a jégcsarnokban, hogy jobb nem szólni, mert Juli akkor leveszi a kezét a gyerekről” – egy másik szülő így tájékoztatta a szövetséget.
„Az, hogy már a szülők üzengetnek Julit védve a többi szülőnek, már igazán nevetséges szerintem. Itt újra megkérdezem, hol van a szövetség, vagy ön, aki ezt végignézi? Miért nem lépnek közbe? Nem a sértett szülők generálták a most kialakult helyzetet, hanem önök, a tétlenségükkel” – jelentette ki Sebestyén egy korábbi munkatársa a szövetség egyik vezetőjének írt levelében. Kifejtette azt is, hogy a sportág sajátossága, hogy egy nagyon érzékeny korban kell jól bánni a gyerekekkel.
Az sem tetszett az érintetteknek, hogy az orosz versenyzőkre sokkal nagyobb figyelmet fordított az edzőnő, mint rájuk. Ha ők betegek lettek, felmentést kaptak, míg a többieknek kisebb sérülésekkel, vagy lázasan is versenyezniük kellett.
Sebestyén a vádakat folyamatosan és szisztematikusan tagadta. A keménységét viszont elismerte.
„A munkámat minden esetben a MOKSZ, az Európai Sport Charta és Sport Etikai Kódex szellemének megfelelően végzem, és mind emberként, mind egykori sportolóként, mind edzőként ódzkodom mindenféle fizikai és verbális erőszaktól, megalázó vagy sértő gyakorlattól” – állította.
Még tartott vele szemben a fegyelmi eljárás, amikor a Ferencváros bejelentette a szerződtetését 2023 október közepén. A tanítványait is vihette magával. A klubnál a 70-es években élénk műkorcsolyaélet volt, Sebestyén érkezésével negyven év után éledt újra a szakosztály.
Ezzel párhuzamosan a rendőrség novemberben kezdte el a tanúk meghallgatását. Sorra kapták az idézéseket, és mondták el, miért jöttek el az edzőnőtől. Februárban tanúként meghallgatták Tausz Katalin szociológust, aki Szilágyi Liliána esetét is vizsgálta a Magyar Úszó Szövetségben. Tauszt megkerestük, nem kívánt nyilatkozni, de annyit elmondott, hogy a teljes vizsgálati anyagát, a gyerekekkel készített interjúkat kérte tőle a rendőrség. A szövetségnek írt szakvéleményét is elkérték tőle.
Megkerestük a szövetséget a kérdéssel: hogy lehet az, hogy még csak most tart itt az ügy? A MOKSZ azt állította, hogy a szakvéleményt négy különböző alkalommal bocsátotta a rendőrség rendelkezésére. Először 2023. október 19-én a rendőrségi és gyámhatósági bejelentés mellékleteként postai úton küldték meg a fent említett szervezeteknek (valamennyi, a fegyelmi eljárás iratanyagát képező egyéb irattal együtt). Másodszor 2023. november 2-án a fegyelmi bizottság elnöke, Bodó Barbara rendőrségi tanúmeghallgatásakor személyesen nyújtotta át a nyomozónak a fegyelmi eljárás iratanyagát, köztük a szakvéleményt. Harmadszor 2023. november 23-án emailben küldték el a teljes dokumentációt. Negyedszer 2024. január 23-án, ismét emailben, az eljáró nyomozó kérésére.
Ezt a szakvéleményt egyébként a szülők, és a közben nagykorúvá vált versenyzők sem ismerhették meg, a szövetség erre azt mondta, hogy egy kormányrendelet kötelezi őket erre. Sebestyén ugyanakkor megismerhette, ha már ellene indult az eljárás.
Arról, hogy ez a kormányrendelet megfelelő-e, a MOKSZ úgy gondolta, nem tisztük véleményt mondani.
A már meghallgatott versenyzők és szülők közül néhányan kifogásolták, hogy a MOKSZ nem szerette volna, hogy benne legyen a szakértői jelentésben, hogy a szövetség kérjen bocsánatot a szülőktől. Az érintettek ezt egyöntetűen jó néven vették volna. De mivel nem láthatták a megállapításokat, erről sem lehetett pontos információjuk.
Ezért a szövetségnél erről is érdeklődtünk. „A szakértői vélemény nem tartalmaz a MOKSZ bocsánatkérésére vonatkozó javaslatot. A MOKSZ mindkét felkért szakértő esetében nyomatékosan kérte, hogy a szakértők az eljárás alá vont személy eljárását és az érintett sportolók bejelentéseit vizsgálják ki és tegyenek olyan szakmai megállapításokat, melyek segítik a fegyelmi bizottság munkáját és a döntés meghozatalát. A szakértőknek nem terjedt ki másra a megbízása, mint az eljárás lezárását segítő szakértői megállapítások megtételére. A MOKSZ a bejelentő sportolókkal szemben nem tanúsított olyan magatartást, amely miatt bocsánatot kellett volna kérnie, ahogyan a bejelentések sem tartalmaztak erre irányuló kérést.”
Leszögezték azt is, hogy a MOKSZ a fegyelmi eljárásban nem érintett alany, ugyanis a bejelentések egy, a MOKSZ-tól független tagszervezetre, Sebestyén egykori klubjára vonatkoztak. A szakértők nem hallgatták meg a MOKSZ egyetlen képviselőjét sem.
„A szakértők felkérése a bejelentésben szereplő tényállás feltárására vonatkozott, azonban egyik szakértő szakvéleménye sem volt objektíven alkalmas a pontos tényállás felderítésére. A bejelentésekben foglalt egyes állítások jelentősége miatt a MOKSZ a pontos tényállás megállapítása érdekében a hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi hatósághoz és rendőrséghez fordult bejelentéssel a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint. Ugyanis a gyermekvédelmi törvény és annak végrehajtási rendelete előírják azt, hogy gyermekbántalmazás gyanúja esetén annak észlelője köteles gyermekvédelmi hatósághoz és rendőrséghez fordulni. Így különösen köteles erre ezen jogszabályok alapján többek között a gyermek törvényes képviselője, a sportszervezetének vezetője.”
Kiemelték, hogy az ügyben a szövetség tett először és egyedüliként rendőrségi, valamint gyámhatósági bejelentést. Sem az érintett sportolók, sem a törvényes képviselőik nem éltek jelzéssel e hatóságoknál, annak ellenére, hogy a gyermekvédelmi szabályok szerint a törvényes képviselőknek ez jogszabályban foglalt kötelességük lett volna.
„A bejelentések tartalmazzák, hogy a kifogásolt edzői magatartások jelentős része évekkel ezelőtt történt. (A legkorábbi eset a bejelentések szerint 2018-ban történt.) Felmerül a kérdés, hogy a törvényes képviselők miért nem fordultak a gyermekvédelmi hatósághoz és rendőrséghez, és ehelyett miért a sportfegyelmi eljárás megindítását választották, azt is évekkel később.”
Erre a kérdésre a szülők korábban azt mondták, hogy szerették volna rendőrség nélkül tisztázni az ügyet. Most elsősorban a figyelemfelhívás volt a céljuk: ha már ők szenvedő alanyai voltak az élsportnak, mások később ne legyenek azok.
A szövetség ellenben úgy gondolkodik, hogy „a másodfokú fegyelmi bizottság helyesen akként döntött, hogy a fegyelmi eljárás szakszerű lezárásának előfeltétele a rendőrségi és gyámhatósági eljárás jogerős befejezése és a tényállás tisztázása. Ezen vizsgálatok eredményének birtokában van lehetőség a sportfegyelmi felelősség megállapítására.” Mellékszál, hogy a MOKSZ eközben egy évre levitte a vizsgált esetek elévülési idejét, majd az elévülésre hivatkozva lezárták a fegyelmi eljárást.
Hogy a rendőrség ezt a nyomozást mikor zárja le, és mikor továbbítja az ügyészségnek, egyelőre megjósolhatatlan. Az ügyészségnek kell aztán döntenie arról, hogy eljut-e az ügy vádemelési szakaszba. Kiskorú veszélyeztetése miatt a legenyhébb büntetési tétel egy év, a maximum öt év.
Az érintettek amúgy megunták a szövetség szerintük nem megfelelő ügykezelését, időhúzását. Mivel Sebestyén férje egy fideszes politikus (Gór Csaba, a II. kerületi Fidesz–KDNP frakciójának vezetője, a Fidesz választókerületi elnöke Budapest 4. számú választókerületében), a nem elég alapos kivizsgálástól tartottak. Először sportjogászhoz, majd büntetőjogászhoz fordultak, és még tavaly novemberben kiskorú veszélyeztetésének bűnsegédi bűnrészessége vagy a bűnpártolás vétségének megállapítása miatt egy másik nyomozást is kértek. Ismeretlen tettes ellen történt a feljelentés, és Kósa Lajos mint szövetségi elnök felelősségét is vizsgálhatják.
A Fidesz-alelnök Kósát 2026-ig választották meg a korcsolyaszövetség elnökének. Az olimpiai bajnok Liu fivérek távozásakor a másik Fidesz-alelnök, Kubatov Gábor kritizálta Kósát (Kubatov mellékesen annak a Fradinak az elnöke, ahová Sebestyén átigazolt a fegyelmi eljárása alatt). Ebben az ügyben viszont egyelőre nem nyilatkozott.