Megindult a sport fidesztelenítése, akár Lázárra és Kósára is sor kerülhet
2023. április 21. – 19:57
Még 2010-es kormányra kerülése előtt felvázolta Orbán Viktor a sportszövetségek vezetőinek, hogy a Fidesz hatalomra kerülése esetén a sportra stratégiai ágazatként tekint, és a terület nem lesz tőkehiányos. Pár év alatt a legtöbb szövetség fideszes irányítás alá került, most viszont már éppen egy fordított tendencia figyelhető meg.
Április 17-én, hétfőn délelőtt 11 órakor járt le a Magyar Kosárlabda Szövetség (MKOSZ) május másodikai tisztújító közgyűlése előtt a jelöltállítási határidő. A szövetség a szerda délutáni elnökségi ülés után hivatalosan jelezte, hogy az elnöki posztot 2010 óta betöltő Szalay Ferenc, aki emellett Szolnok fideszes polgármestere, nem indul. Az egyetlen jelölt Báder Márton.
Szalay döntése összességében nem volt meglepő, a Nemzeti Sport előre bekészített egy interjút, amiben elmondta, sokat gondolkodott a folytatáson. Szalay büszke volt arra, hogy 2010-es megválasztása után felszámolta a sportágon belüli megosztottságot. „Egy-egy komoly döntésnek az eredményét inkább öt-tíz év alatt látjuk csak meg, így olyan vezetőre van szükség, aki végig tudja menedzselni szükség esetén ezt a folyamatot” – fogalmazott virágnyelven leköszönésének hátteréről.
Úgy tudjuk, az edzői végzettséggel is rendelkező Szalay az utolsó pillanatig bízott a folytatásban, és még az is megfordult a fejében, ha most elveszik tőle a szövetséget, akkor a polgármesteri posztra is majd keressenek valaki mást Szolnokon. (Az önkormányzati választásokat jövőre tartják, a várost 2006-tól vezeti, elődje a szegedi polgármester Botka László édesanyja volt.)
A sportban a jelenlegi irány egyértelmű: a politikai szereplők folyamatosan köszönnek el
Ennek hátterében katalizátorként az a Schmidt Ádám áll, aki sokkal erélyesebb, mint elődje, Szabó Tünde volt, és tiszta vízióval vállalta el az államtitkári felkérést, aminek a szakmaiság visszaállítása az egyik eleme volt. A legerősebb felhatalmazást Orbán Viktortól kapta a terveihez – Schmidt az államtitkári pozíciója előtt sportfőtanácsadó volt a miniszterelnök mellett –, a kormányfő bőségesen, olykor már indokolhatatlanul is nagy összegekkel támogatta a sportot.
Már Schmidt júniusi kinevezése előtt az terjedt a sport világában, hogy van egy listája azokról, akik nem végzik megfelelően a dolgukat, ezért ha azonnali lemondások nem is várhatóak, de legkésőbb a tisztújításokon érdemeik elismerése mellett szépen a háttérbe vonulhatnak ezek a politikailag is elkötelezett sportvezetők.
A korábban szinte teljesen összefonódott politika és sport látszólagos újbóli szétválasztása augusztus végén indult el, amikor a röplabdaszövetség elnöki posztjáról szép csendben távozott Nyíregyháza fideszes polgármestere, Kovács Ferenc. A szövetség irányítása felkeltette Menczer Tamás érdeklődését. Először úgy tűnt, hogy a felsőbb szinteken is rábólintanak a külügyi államtitkárra, aztán nem hagyták neki. Pedig az egykori sportkommentátor Menczer szegről-végről még kötődik is a sportághoz, mert az anyósa a sportág egyik ikonja, Bardi Gyöngyi. Végül a jelöltségig sem jutott el, a kézilabdában rutint szerző Kersch Ferenc lett az elnök, aki éppen a napokban jelentette be távozását, és már ajánlott is a helyére egy megfelelő jelöltet.
A lemondási folyamat Vári Attilával folytatódott október elején, aki gyöngyöző homlokkal tudatta, milyen szép kihívás érkezett meg az életébe, a nemzeti képzési és módszertani központ képében. Vári ugyan klasszis pólós volt, de belépett a politikai térbe, Pécsen ő volt a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezetője, majd a Fidesz polgármesterjelöltje 2019-ben. A választást simán elveszítette, aztán végrehajtott egy emlékezetes merevlemez-cserét, amiért a bíróságon töltötte azt a délutánt, amikor a válogatott az Eb-elődöntőbe jutott.
Vári a szövetséghez kötődő zűrös ügyeiről már korábban írtunk, róla annyi a friss hír, hogy az előző időszakot átvizsgáló jelentés elkészült, és Schmidt Ádám mostanában tanulmányozza. Vári utódja Madaras Norbert lett, aki szintén a sportágból érkezik, a megítélése ugyanakkor sokkal jobb, mint csapattársáé. Néhány hónap után már az európai szövetségbe is bekerült.
Kronológiailag a harmadik távozó elnök Szabó László volt, aki el sem indult a Magyar Sakk Szövetség márciusi tisztújításán, noha jövőre Magyarország rendezi a sakkolimpiát, amiért eddig rengeteget dolgozott a szövetség vezetőjeként. Hogy a legjobb magyar sakkozó, Rapport Richárd román színekben folytatja a pályafutását, azért nem kizárólag ő volt a felelős, de kezelhette volna jobban a helyzetet, és egy ilyen horderejű váltás mindig ráég az elnökre. Szabó nem klasszikus, a fősodorból érkező politikus, noha az első Orbán-kormány alatt helyettes államtitkára volt az Ifjúsági és Sportminisztériumnak. Az még kérdés, hogy Szabó maradhat-e a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöki székében, mert a paralimpikonok közt is akadnak elégedetlenkedők, akik megérezve azt, hogy egyáltalán nem elmozdíthatatlan, már bele is kezdtek kisebb-nagyobb szervezkedésekbe.
A negyedik kulcsfigura Kocsis Máté, aki már januárban belengette a távozását a Magyar Kézilabda Szövetség éléről, de áprilisra lett hivatalos, hogy nem jelölteti magát, és átadja a helyét az olimpiai negyedik csapatok (2004 és 2012) egyik fontos emberének, Ilyés Ferencnek. Ilyés játszott a Szegedben és a Veszprémben, nyelveket beszél, vele ismét egy sportágból érkező ember vezeti a szövetséget.
Kocsis és Schmidt között egyébként régóta feszült volt a viszony, az államtitkár nyilván örült a Fidesz-frakcióvezető távozásának, de úgy tudjuk, hogy Kocsis is megkönnyebbült, és már évekkel korábban felmerült benne, hogy átadja a pozícióját, erre végül most került sor. Kocsis búcsúbeszédében ugyan név szerint nem emelte ki Schmidtet, de a kölcsönös tisztelet fontosságát emlegette az államtitkárság felől. Hogy Ilyés milyen változást hoz, hamarosan kiderül. A férfi válogatott mindenesetre ott van az olimpiai selejtezőben, a nők pedig decemberben juthatnak el az olimpia előszobájáig, de a sportág közel sem áll olyan szinten, mint amennyi támogatást kapott az elmúlt években.
Az ötödik távozó lett a sorban tehát Szalay Ferenc. A kosárlabdát elhagyó eddig elnöknek azt vetik a szemére, hogy a szövetség Budaörsre költözött a fővárosból, az elnökségben már nem ül a kosárlabdához értő ember, és hogy a férfi kapitány, Ivkovics Sztojan – akivel 2025-ig szerződést hosszabbítottak – felett nincs igazi kontroll, viszont tekintélyes a befolyása. Abban, hogy az egyik legjobb játékos, Vojvoda Dávid eltiltása miatt nem játszik a férfi válogatottban, a kapitánynak is van szerepe. A nőknél a meghatározó játékos Határ Bernadett és a kapitány Székely Norbert között nincs jó viszony, így könnyen előfordulhat, hogy a női csapat nélkülözni fogja a centerét a szlovéniai Eb-n, amire álomsorsolást kapott a csapat, de Határ nélkül az olimpiai selejtező szinte elérhetetlen küldetésnek látszik. Szalay úgy tett, mintha a legnagyobb béke lenne, ehhez képest az utolsó pillanatig harcolt azért, hogy elindulhasson, támogatókat szerzett, elsősorban a Fideszből. Utóda egyébként a sportágból érkezik, a honvédos Báder Márton játékosként Dávid Kornél mögött a legkomolyabb karriert futotta be. Báder főállású elnök lesz.
Sportberkekben az is szárnyra kelt: „Brüsszel feltétele” az uniós pénzekért, hogy a szövetségek éléről hívják vissza a politikusokat, de ennek nyomát nem találtuk az idevágó közlésekben, ez inkább csak szóbeszéd, és elsősorban azok a politikusok terjesztik, akikre még sor kerülhet a következő tisztújításoknál.
Egyelőre nem látszik, mikor folytatódik a hullám
Lázár János miniszter mindenesetre nem fog a kardjába dőlni, ha el kell hagynia a teniszt, eleve úgy került oda 2020-ban, hogy kellett egy erős ember, aki a tekintélyével rendet és nyugalmat teremthet a háborúzó felek közt. Lázár elődjének, a parlament fideszes jegyzőjének, Szűcs Lajosnak sikerült ugyanis 4 milliárdos hiányt, és az irányítása alatt egy olyan tenisztornát összehozni, amit végül meg sem rendezett az ország, de így 7 milliárd forintnyi közpénzt kellett kifizetni a jogdíjért.
A korcsolyasportot felügyelő Kósa Lajos a szövetségben, szűk körben már beszélt arról, nem valószínű, hogy folytatja, igaz, ő 2026-ig kapott bizalmat tavaly. Az M4 Sport ingerküszöbét is megütötték már a sportág viszonyai, például hogy magyarországi születésű versenyző alig akad a válogatottban, Sebestyén Júlia ellen a szülők tiltakoztak. (Sebestyén férje az a Gór Csaba, aki a Fidesz színeiben veszített az országgyűlési választásokon a második kerületben.)
A vívásba Csampa Zsolt ejtőernyőzött be a politikából még a 2012-es londoni olimpia előtt, a ciklusa pedig a párizsi olimpia előtt jár le, kihívója mindig volt, legutóbb Szabó Bence, előtte Deutsch Tamás, mégis mindig élvezte a tagság bizalmát. Ha a vívók találnak egy hiteles, a sportágból érkező, a sportágat jobban értő korábbi versenyzőt, akkor a volt fideszes országgyűlési képviselő, mai belügyi helyettes államtitkár is hasonló elvonulásra készülhet, mint Szalay.
Eközben a csepeli expolgármester, örökös rezsibiztos Németh Szilárd a birkózás élén kevésbé megosztó, mint a politikában, illetve amennyire lehet, a háttérben marad, és szakemberekre hagyja az irányítást.
Mostanában egyre nyilvánvalóbb, hogy például Kósa Lajosnak az nem hozott szavazatokat, hogy a korcsolyában sporttörténelmi aranyakat láthattunk a 2018-as vagy a 2022-es olimpián, míg a Liu testvérek távozásáért még Kubatov Gábor szintén fideszes Fradi-elnök is odaszúrt neki. Arra egyébként nincs kézzelfogható szándék, hogy a sportklubok élén is érezhető változások legyenek, és a politikától független, vagy legalábbis nem nyíltan politizáló szereplők vegyék át az irányítást.
Nemcsak a Fidesz telepedett ugyanakkor rá a sportra, a baloldali kormányok is szerettek pozíciókat szerezni benne, Szekeres Imre minisztersége idején volt például a triatlon elnöke, Kóka János miniszter a snowboardszövetség élére került, az egykor budapesti főpolgármester-helyettes Hagyó Miklós pedig a műúszást vezette.