Két gólt is rúgott a focistalány, csak éppen más nevével játszott a meccsen

Valószínűleg a Telex olvasói is ismerik azokat a TrollFoci-szintű mémeket, hogy az amatőröknél gyakran más focista nevével és adataival nevezik be a játékosokat, hogy meglegyen a létszám, és a csapat ki tudjon állni a meccsre. A leírt jelenség nagyon is valós, ezt nevezik feketézésnek, és egyébként szigorúan büntetik. A Törökbálinti Labdarúgó Akadémiával is valami hasonló esett meg, csak ők épp elszenvedői voltak a csalásnak, és nem is nagyon lehet nevetni a történeten.

A Törökbálinti Labdarúgó Akadémia kisebb egyesületnek számít, elsősorban utánpótlás-neveléssel foglalkozik. Száz-százötven gyerek jár hozzájuk, összesen tizenegy csapatuk indul a különböző korosztályos és felnőtt bajnokságokban. Tehát nem egy Puskás Akadémia-szintű és nagyságú egyesületről van szó, de Pest megyében az egyik legeredményesebb klubnak számít a Törökbálint, több tehetséges focista is került tőlük nagyobb csapathoz. Az egyesületet immár tizenhárom éve Kocsis Zoltán vezeti a feleségével, ők mondták el, hogyan csaltak egyik focistájuk játékengedélyével.

Két gólt rúgott a meccsen, ahol más nevén játszott

Tavaly nyáron, nem sokkal az átigazolási időszak lejárta előtt a budapesti Kelen SC egyik edzője sorra megkereste az U19-es lánycsapatuk játékosait, hogy menjenek át a Kelenhez. Kocsis Zoltán szerint emögött az lehetett, hogy nem volt elég játékosuk a bajnokságon való induláshoz, és így próbálták gyorsan feltölteni a létszámot. Azért gondolja ezt, mert a kevésbé ügyes játékosaikra is ráírt a rivális csapat edzője. Nem példa nélküli az ilyesmi, noha nem túl sportszerű. „Az lenne a normális, hogy a másik csapat edzője megkeres minket, hogy szeretnék leigazolni XY játékosunkat, és elvinnék próbajátékra. Ilyenkor vagy elengedjük, vagy nem, de ennek ez lenne a menete. Mi nem akarjuk meggátolni, hogy a tehetségek eligazoljanak nagyobb csapatokhoz, hiszen mi egy utánpótlás-nevelő klub vagyunk, ez a dolgunk” – magyarázta Kocsis Zoltán klubelnök.

Végül az egyik legjobb, legtehetségesebb játékosukat csábította át a Kelen SC, aki ráadásul csapatkapitány is volt náluk. A tudtuk nélkül volt próbajátékon a Kelen SC-nél, ahonnan az átigazolási időszak utolsó napján jött a megkeresés, hogy leigazolnák a játékost. Kocsis Zoltánék nemet mondtak az ajánlatra, mivel azzal számoltak, hogy a lány náluk csinálja végig a szezont.

A Kelen SC azonban úgy vitte el a focistát, hogy a játékengedélye továbbra is a Törökbálinti Labdarúgó Akadémiánál van. Ezt Kocsis Zoltán meg is mutatta nekünk. Vagyis hivatalosan továbbra is a törökbálintiak játékosa, más csapatban nem is játszhatna, mert nem tudnák regisztrálni.

Ehhez képest két meccsen is játszott a Kelen SC-ben, csak éppen más nevén, és úgy tudják, hogy a harmadik meccsen pedig a cserék közé nevezték, szintén egyik másik játékos játékengedélyével.

Nem is ment neki rosszul a játék, az egyik meccsen például két góllal vette ki a részét a Kelen SC 19-0-s győzelméből. Kocsis Zoltán állítása szerint a mérkőzésekről készült fotókkal tudják bizonyítani, hogy csalt a Kelen SC. Ezeket a Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) is elküldték, amikor panaszt tettek. „Ha meg tudtunk volna egyezni a Kelen SC-vel, talán a szezon felénél elengedjük a játékost. Erre azt mondta az edző, hogy akkor megtalálják a módját, hogy náluk játsszon. Ez borzalmasan sportszerűtlen.

Ha a klubvezetés nem tudja, hogy az edzőjük ilyen eszközökkel él, az is baj, de ha tudja, az még nagyobb baj. Nekünk, vezetőknek kutya kötelességünk kiszűrni az ilyesmit, ez egy métely a labdarúgásban” – mondta Kocsis. Volt olyan egyesület, amelyet szintén megkértek, hogy figyeljék meg, ellenük is játszik-e a lány, de erre azt válaszolták, hogy

nem tehetik, mert ők is azt csinálják, mint a Kelen SC.

Kocsis Zoltán szerint nem csak az a probléma a feketézéssel, hogy csalásnak számít és sportszerűtlen. A játékengedély csak sportorvosi engedéllyel együtt érvényes. Ha valaki másnak a játékengedélyével játszik a focista, ellenőrizhetetlenné válik, hogy van-e valami komolyabb betegsége, egészségügyi problémája. „Ez óriási felelőtlenség. Mi van, ha megsérül ez a lány? Vagy összeesik a pályán? Láttunk már ilyet. Ki lesz a felelős akkor?” – mondta Kocsis Zoltán.

Elismerték a csalást, ami félmilliós büntetést és kizárást is érhet

Az MLSZ Pest megyei szervezetének (ez alá tartozik a törökbálinti egyesület) szabályzata szerint súlyos fegyelmi vétségnek minősül a feketézés, vagy ahogy hivatalosan nevezik, a „szándékosan megvalósított jogosulatlan játék”. Ennek megfelelően komolyan büntetik, attól függően, milyen besorolású a futballcsapat. Az utánpótlásrendszerben kiemelt státusszal bíró alközpontokat 500 ezer forint pénzbüntetéssel sújthatják, ha először buknak el feketézéssel. A Kelen SC a férfiaknál alközpontnak, a nőknél regionális központnak számít a néhány éve bevezetett utánpótlásrendszerben. A második alkalom után a pénzbüntetésen túl kizárják az adott csapatot a bajnokságból, míg a harmadiknál a vétkes egyesület összes csapatát kizárják a bajnokságokból, függetlenül attól, hogy a felnőtteknél vagy utánpótlásnál történt a csalás. Kocsis Zoltán azzal érvel, hogy ha rájuk ezek a büntetési tételek vonatkoznának, akkor a Kelen SC-t is ezek alapján kéne büntetni.

Az MLSZ versenyügyi bizottsága tavaly decemberben tárgyalta a Kelen SC ügyét, meghallgatták az egyesületet, az edzőt és a játékost is. Kocsis Zoltán azt a tájékoztatást kapta a szövetségtől telefonon, hogy az érintettek elismerték a feketézést, és büntetésből levontak a Kelen SC U19-es lány csapatától 8 pontot.

Ezt az MLSZ is megerősítette kérdésünkre, válaszukban azt írták, hogy két meccsen játszott jogosulatlanul a lány, aki hivatalosan most is a törökbálintiak játékosa.

Kocsis Zoltán kevesli a büntetést, szerinte az MLSZ-nek saját szabályzata alapján fegyelmi eljárást kellett volna indítania, aminek már sokkal súlyosabb következményei lehetnek az egyszerű pontlevonásnál. „Ez egy precedensértékű ügy lehet, mert ha egy ilyet meg lehet csinálni tulajdonképpen büntetlenül, akkor mi értelme van az egésznek?! Nem azt akarom elérni, hogy kizárják a Kelen SC összes csapatát, de igenis fizessenek kártérítést” – mondta a klubelnök. Erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta az MLSZ, hogy „vizsgálja az érintettek sportfegyelmi felelősségét is.”

A Kelen SC a Telexnek is elismerte, hogy csaltak a szóban forgó játékos játékengedélyével. Az egyesület holland származású elnöke, Andreas van den Aker szűkszavú válaszában azt írta nekünk:

„Ilyen dolognak nem szabadna megtörténnie. Erre megkaptuk a büntetésünket, többet nem szeretnénk nyilatkozni.”

Arról is megkérdeztük az MLSZ-t, hogy milyen gyakran buknak le egyesületek feketézéssel, hányszor zártak ki vagy sújtottak pénzbüntetéssel emiatt focicsapatokat az elmúlt években. Pontos számokat nem közöltek, válaszukban azt írták, hogy „ha nem is tömegesen, de előfordulnak hasonló esetek, ezekben az ügyekben az illetékes bizottságok minden esetben az MLSZ szabályzataiban foglaltak szerint járnak el".

2021 novemberében egyébként történt egy hasonló eset, amikor egy 18 éves focista bukott le feketézéssel: hamis játékengedéllyel játszott egy megye II.-es U19-es bajnokin. A Bors szerint a fiút és edzőjét is hónapokra eltiltották, az egyesületet pedig 100 ezer forintra büntették. De nem úszták meg ennyivel; az ügyészség közokirat-hamisítás miatt emelt vádat ellenük, a lehetséges büntetési tételek között szerepelt a pénzbüntetés és a közmunka is.

Százezreket buktak a másik csapat feketézése miatt

A Törökbálinti Labdarúgó Akadémia elnöke is utalt arra, hogy az ügynek komoly anyagi vonzatai is vannak, egyben rámutat a taorendszer visszásságaira is. A törökbálinti csapat több százezer forinttól esett el azzal, hogy a játékosuk otthagyta őket. Aki követi a focit, tudja, hogy a játékosok átigazolása után pénzt kapnak a csapatok. Ez így megy az utánpótlásban is, csak kicsiben, nem röpködnek eurómillióknak megfelelő összegek. Úgy van kitalálva a rendszer, hogy a kisebb egyesületeknek is érdekük legyen a tehetségek felkutatása és kinevelése. Az átigazolási díj nagysága attól is függ, hány évet töltött a játékos a nevelőegyesületnél, az évek számával arányosan nő az összeg nagysága.

A Kelen SC-hez távozó játékos esetében ez körülbelül 200-300 ezer forint lenne, ami egy akkora egyesületnek, mint a törökbálinti, már egy szemmel látható összeg. A Törökbálinti Labdarúgó Akadémia költségvetése töredéke annak, mint amennyiből mondjuk a Puskás Akadémia működik, de még a Kelen SC-hez képest is szerény a büdzséjük. Éves szinten nagyjából 40 millióból gazdálkodnak, ebből 25 millió a taotámogatás, ehhez jön még a szponzoráció, az önkormányzati támogatás és a játékoseladásból befolyó bevétel. „Erkölcsi és anyagi kár ért minket. Az egyesületünket is sújtja ez az egész, hiszen nem tudom játszatni a játékost, de eladni sem nagyobb csapatoknak” – mondta Kocsis Zoltán.

A taorendszer logikájából is fakad, hogy bizonyos egyesületek megpróbálnak trükközni. A feketézés miatt kiszabható félmilliós bírság nem kevés, de még jobban fájhat egy csapatnak a kizárás, ha taózik. A taotámogatással ugyanis vállalják az egyesületek, hogy bizonyos számú csapatot indítanak az utánpótlás-bajnokságokban, és ha ez nem sikerül, vissza kell fizetniük a pénzt, mégpedig kamatostul. Még inkább igaz ez az alközpontokra és a regionális központokra, amelyek több taotámogatásra jogosultak kiemelt státuszuk miatt, ugyanakkor a követelmények is nagyobbak feléjük.

Nem kevés pénzről van szó, a Kelen SC költségvetésének majdnem a felét a tao teszi ki: a honlapjukon elérhető nyilvános beszámoló szerint a Kelen SC 2022-ben valamivel több mint 90 millió forintnyi taotámogatást kapott utánpótlás-nevelésre, és a korábbi években is hasonló összegekhez jutottak. (És ez csak az, ami működésre ment, például pályafelújításra további 14 milliót kaptak tavaly.)

A probléma abból van, hogy egyre nehezebb feltölteni a korosztályos csapatokat, mivel egyre kisebb a merítési lehetőség, nincs elég gyerek, de közben az egyesületeknek valahogy fenn kell maradniuk. Így fordulhat elő, hogy a fentebb bemutatott módon próbálják megoldani, hogy meglegyen a szükséges létszám.

A Törökbálinti Labdarúgó Akadémiánál is egy csapatnyi fiatal hagyta abba a focit tavaly, de ez azért nem okozott gondot náluk, mert már eleve úgy tervezik meg a taoprogramjukat, hogy számolnak a lemorzsolódással, magyarázta a klubelnök. „Azt látjuk, hogy 16 éves korban van egy törés, sokan akkor hagyják abba a futballt, inkább eljárnak bulizni. Aztán jön az érettségi, és még inkább háttérbe szorul a sport. A felnőtt futball sem annyira égető kérdés számunkra, az utánpótlás-nevelés a lényeg, hogy a gyerekek sportoljanak, mozogjanak.”

Attól viszont nem kell tartaniuk a focikluboknak, hogy elzárják a pénzcsapokat: az idei költségvetésben 124,9 milliárdnyi tao jut a látványsportágak, vagyis a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a röplabda és a jégkorong támogatására. A sportágak közül a foci, azon belül is a felcsúti Puskás Akadémia számít a taózás legfőbb haszonélvezőjének.