Kétmilliárddal többet, 14,5 milliárdot kapnak jövőre a sportszövetségek

Csütörtök délelőtt a Puskás Arénában sajtótájékoztatót tartott a magyar sportvezetés. November 10-én Schmidt Ádám arról beszélt, hogy a sportágakat öt kalapba sorolták. Most pedig bejelentették az e mellé rendelt forrásokat.

14,5 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre a magyar sport.

Összesen 2,7 milliárd forinttal kapnak többet a szövetségek, mint egy éve. A 2023-as év jellemzően az olimpiai kvalifikációról szól, elég csak a férfi kézilabdára gondolni, ahol most is az olimpiai selejtezőért harcolnak a csapatok.

Schmidt Ádám államtitkár már tagja volt annak a munkacsoportnak, amelyik megvizsgálta a 2013 óta létrehozott kiemelt sportágfejlesztési program hatékonyságát. Ebben még 16 sportág szerepelt, most 43 sportág került a Nemzeti Versenysport Fejlesztési programba. Fontos elem viszont, hogy a hat legjobb sportágat külön kiemelték, az első kalapba. Az ökölvívást és a tornát a múltkori bejelentésnek megfelelően visszasorolták a harmadik kategóriába, mert a támogatásuk ellenére nem értek el közepes eredményeket sem.

Nemzeti Sport Ügynökség (NSÜ) fog szerződést kötni a sportágakkal, egycsatornás finanszírozás lesz, eddig nyolc különböző szerződés volt, ami alapján támogatásokat kaptak. Folyamatos pénzügyi és szakmai kontroll lesz, ezt a divíziót a vb-bronzérmes gátfutó, Baji Balázs vezeti.

Az összegeket nem árulták el, de már a szövetségeket egytől egyig kiértesítették, és rájuk bízták, hogy majd tájékoztassák a nyilvánosságot.

A Telex úgy tudja, hogy a vívás támogatása megugrott – Szilágyi Áron mellett a női kardcsapat is világbajnok lett tavaly –, egymilliárd fölé emelkedett, a magyar sport másik két húzóágazata, az úszás és a kajak-kenu pedig eredetileg is milliárd feletti tétellel gazdálkodhatott. A triatlon támogatása is jelentősen nőtt, ahogy a vitorlázásé is. A két említett sportág viszont nem szerepelt a 16 kiemelt sportág között, ettől függetlenül is sikeres volt.

A társasági adókedvezményből (tao) idén is 124,9 milliárdra számíthatnak a látványsportágak, vagyis a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a röplabda és a jégkorong. Az Európai Bizottság július elsejéig dönthet arról, hogy ez a támogatási forma bennmaradhat-e a finanszírozási rendszerben, vagy 2011 után nem engedélyezi ezt a formát. Volt olyan év, amikor 400 milliárd forintot kapott az említett hat sportág az államkasszából.

„Nincsenek különutas támogatások, az ellenőrzés és a számonkérés meg fog változni erőteljesen”

– ezek már a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének, Gyulay Zsoltnak a szavai voltak. Elismerte, nehéz a gazdasági helyzet, de pozitívum, hogy a sport támogatását nem érte hátrány.