A hokisoknak jó a hidegebb tél, a fociban és a kéziben szabályváltozások is lehetnek a rezsipara miatt

Fideszes politikus létére kemény kijelentést tett nemrég Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Arról beszélt a Válasz Online podcastjában, hogy ha az egekbe szökő energiaárak miatt választani kell, hogy a stadiont vagy az óvodát fűtsék, akkor egyértelműen az utóbbi mellett döntenek. A polgármester, aki saját bevallása szerint szenvedélyes Vidi-szurkoló, ennél is tovább ment. Szerinte nem kell labdarúgómeccseket rendezni januárban, ha nem lesz drasztikus változás az energiapiacon, el lehet kezdeni a bajnokságokat március végén is.

Nem a levegőbe beszélt Cser-Palkovics: azt kérte a sportági szövetségektől, hogy gondolják át a felnőtt- és az utánpótlás-bajnokságok menetrendjét, mivel nem biztos, hogy télen is működni fognak a sportlétesítmények. Székesfehérváron a 14 ezres Sóstói futballstadion és a 3500 férőhelyes Ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnok lehet veszélyben.

Sok más település járhat hasonló cipőben, Székesfehérvár helyzete egyáltalán nem egyedi. Az elmúlt években egyre-másra épültek a sportcsarnokok szerte az országban, sok esetben úgy, hogy már az építkezéskor kérdéses volt, ki fogja tudni egyáltalán üzemeltetni a létesítményt.

Ennek nyomán megkérdeztük a sportági szövetségeket (futball, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda, kézilabda), hogy kaptak-e már olyan jelzéseket az üzemeltetőktől (például önkormányzatoktól), hogy nem fogják tudni kifizetni a stadion, az uszoda vagy a sportcsarnok fűtését, világítását. Azt is megkérdeztük, hogy tervezik-e a bajnokságok átütemezését, elképzelhetőnek tartják-e, hogy a téli időszakban elmaradjanak a meccsek.

Cikkünk megjelenéséig a Magyar Jégkorongszövetségtől, a Magyar Kézilabda-szövetségtől és a Magyar Labdarúgó-szövetségtől kaptunk választ.

A jéghokisok a hidegnek drukkolnak

A Magyar Jégkorongszövetség eddig tucatnyi üzemeltetőtől (ezek nagyrészt magántulajdonosok) kapott megkeresést a drasztikusan megemelkedett energiaköltségek miatt. Nem zárják ki a bajnokságok menetrendjének átszervezését, folyamatosan mérlegelik ennek lehetőségét, több forgatókönyv is kilátásban van, írták megkeresésünkre. Az átszervezés tömbösítéssel lenne megoldható, vagy úgy, hogy a csapatok bajnoki fordulók helyett tornarendszerben játszhatják le a meccseket, amire már van is példa. Inkább az előre lekötött nemzetközi meccsek lebonyolítása okoz gondot, mert ezeknél szerződés köti a szövetséget.

A jéghoki esetében nem a fűtés okozza a legnagyobb gondot, hanem a jégpályák hűtése – ez fogyaszt sok energiát. Épp ezért a hidegebb idő még kedvezőbb is a jégpályáknak, csökkenti a működési költségeket, miközben mindenki más azért imádkozik, hogy enyhe legyen az idei tél. Ettől még az öltözőket fűteni kell, itt egységesen 20 fok az előírás, de azt megoldják a jégkészítő gépek maradék hőenergiájával.

Tehát inkább az fordulhat elő, hogy a magas energiaköltségek miatt később állnak neki fagyasztani, vagy hamarabb leengedik a jeget, például már február végén. Ez viszont már okozhat fennakadásokat a bajnokságok lebonyolításában. Ha egyes pályákon nem vagy a szükségesnél rövidebb ideig lesz jég, akkor máshol kell lejátszaniuk a hazai meccseiket a csapatoknak. A szövetség szerint ez inkább zsúfolttá teheti a működő pályákat, másrészt az utazási költségek miatt drágább lesz a bajnokságokban való részvétel.

A Magyar Kézilabda-szövetség még nem kapott hivatalos megkeresést, ami arra vonatkozna, hogy bármelyik üzemeltető nem tudná kifizetni valamelyik csarnok fűtését, világítását, és olyan jelzést sem, hogy emiatt bezárna valamelyik létesítmény. Ettől függetlenül folyamatosan konzultálnak a csapatokkal és a sportcsarnokok üzemeltetőivel. Az NB I.-es felnőtt bajnokságot egyelőre nem érinti az energiahelyzet, de más, a kézilabda-szövetség által kiírt versenysorozatra hatással lehet.

Szabályváltoztatásokat, alternatív edzésmódszereket és inline hockey-t hozhat a rezsipara

A jégpályák energiaköltsége eddig körülbelül 900 millió forint volt, a Magyar Jégkorongszövetség becslései szerint 2023-ban meghaladhatja a 3 milliárdot, ami lehetetlen helyzetbe hozhatja a pályákat. A szövetség szerint energia-korszerűsítéssel, a jégpályák hatékony üzemeltetésével, az egyesületek együttműködésének erősítésével, a jégen kívüli edzésmunka fejlesztésével tudják ellensúlyozni az árnövekedést.

Ezért is fejlesztik már egy ideje a jéghoki jég nélküli lehetőségeit, mint például az inline hockey-t és a ball hockey-t. Ezek a jövőben még nagyobb szerepet kaphatnak. Szintén évek óta tartanak előadásokat a hatékony jégkészítésről és a hatékony pályaüzemeltetésről. Útmutatót is készítettek, amiben olyan egyszerű lépések is szerepelnek, mint hogy a pályákon ne legyen feleslegesen vastag a jég.

A kéziszövetség szükség esetén kész lenne átszervezni a bajnokságok, kupasorozatok lebonyolítását, mivel az a legfontosabb, hogy ezeket a körülményekhez alkalmazkodva megrendezzék.

„Tisztában vagyunk vele, hogy várhatók problémák, kényszerű mérkőzéshelyszín- és -időpont-módosítások, esetleges visszalépések.”

Akár szabálymódosítás is elképzelhető, ha az edzéseket, meccseket a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékletű létesítményekben tartják meg, ami például a bemelegítés intenzitását is befolyásolja. Az érvényben lévő szabályzat szerint a meccseket minimum 15 fokra felfűtött, fedett létesítményekben kell lejátszani.

A Magyar Labdarúgó-szövetség nagy vonalakban arról írt válaszában, hogy a futballban is lehetnek ellátási és finanszírozási problémák, ezért az a legjobb, ha az idehaza működő mintegy 1500 egyesület újragondolja a kiadásait, és megpróbál spórolni. Szövetségi szinten azzal próbálnak segíteni a csapatoknak, hogy átcsoportosíthatják a 2022–2023-as versenyévre meghatározott taokeretüket, hogy csökkenthessék a működési költségeiket. Kérhetik például, hogy a felszerelésre kapott taotámogatást később költhessék el, hogy az így megspórolt pénzt pályabérlésre fordíthassák, mivel az is drágult.

Az amatőr és az utánpótlás-bajnokságokban lazíthatnak a meccsek elhalasztására vonatkozó szabályokon, nem szankcionálnák például, ha elmaradna egy mérkőzés. A profi bajnokságokról nem tesznek említést, vagyis valószínűleg még nem merült fel, hogy, mondjuk, átvariálják az NB I. menetrendjét.

Azt is megemlítették, hogy a taotámogatásból megvalósuló fejlesztéseknél eddig is előnyben részesítették a gazdaságos energiafelhasználást támogató, megújuló energiával működő beruházásokat, és a jövőben tovább erősítik ezeket a szempontokat. A labdarúgó-szövetség szerint ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően sok futballklub az országos átlagnál jobb helyzetben van, kevésbé érintheti őket az energiaválság.

Újratárgyalják a futballstadion bérleti szerződését

A Magyar Vízilabda-szövetség válaszára azért is kíváncsiak lettünk volna, mert egyre több helyről hallani, hogy az önkormányzatok kénytelenek átmenetileg bezárni a helyi uszodát. Így tett például Balatonboglár is, ahol több mint 100 millióval került volna többe az uszoda üzemeltetése, és hasonló lépésre készül Eger is. Győrben a múlt héten derült ki, hogy mindkét városi uszoda be fog zárni, ráadásul az egyikben edzett a friss Eb-ezüstérmes Jakabos Zsuzsanna, illetve a rövid pályás világbajnok Szabó Szebasztián is. A versenysportolók a sátras medencét használhatják majd, a hobbiúszók viszont hoppon maradnak.

Székesfehérváron még nincs döntés az uszodáról, de Cser-Palkovics nyilatkozata alapján nem elképzelhetetlen, hogy ott is így tesznek majd. A városi uszoda energiaköltsége 2023-ban 330 millió forint lesz várhatóan, miközben tavaly még csak 39,5 millió volt.

Cser-Palkovics nem először kongatta meg a vészharangot a közelgő energiaválság miatt: a közelmúltban közzétette, hogy mennyivel drágul a közvilágítás, az uszoda, az óvodák, orvosi rendelők, szociális intézmények energiakiadása Székesfehérváron, és arra is utalt, hogy a hidegebb téli hónapokra bezárják a városi színházat.

Cser-Palkovics szerint várhatóan több száz millió forinttal emelkednek a sportlétesítmények üzemeltetési költségei, és ezt az önkormányzatok és a klubok sem tudják kigazdálkodni, még a futballban sincsenek ehhez elég tőkeerős csapatok. A Fehérvár futballcsapatával már leültek, hogy újratárgyalják a stadion bérleti szerződését. Az eredeti megállapodás értelmében a klub fizeti a költségek kétharmadát, de a megnövekedett energiaárak miatt ez változhat.