Egyre több légiós van az NB I.-ben, miközben a fiatal magyar focisták keveset játszanak

Hiába az a szándéka a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, hogy a hazai utánpótlásból kikerült futballisták kapjanak több lehetőséget az NB I.-ben, a PwC Magyarország elemzése azt mutatja, hogy a fiatal magyar játékosok játékpercei nem igazán növekednek, miközben a légiósok sokat játszanak.

Az elemzés a légiósokra koncentrál, de ezzel összefüggésben a bajnokság dinamikáját is vizsgálta. Az előző idény összességében nem volt túl izgalmas, a tabella elejére és a kieső helyekre is szinte bebetonozta magát néhány csapat, csak a középmezőnyben voltak gyakori mozgások. A Ferencváros, a Kisvárda és a Felcsút lefoglalta a dobogós helyeket, míg a harmadik forduló után csak három klub volt kieső helyen: az MTK, az Újpest és a Gyirmót.

Az MTK biztosította a legtöbb játékpercet 22 évesnél fiatalabb játékosoknak, míg a Gyirmót a második legkisebb légióskerettel szerepelt a bajnokságban.

Bár a Fradiban és a Kisvárdában is sok légiós szerepelt, a nagyobb létszám nem jelent egyértelműen jobb eredményt, a Honvéd és a Mezőkövesd például nem szerepelt túl jól a bajnokságban.

A PwC arra jutott, hogy némileg abszurd módon a magyar NB I.-es klubok a MLSZ eredendően a magyar játékosokat játékosokat előnybe hozó szabálya miatt is igazolnak le több külföldit. Az MLSZ az NB II.-ben olyan szabályokat hozott, hogy a kluboknak ne érje meg légiósokat alkalmazniuk. Ha egy NB I.-es klub kiesik, akkor inkább felbontják a szerződéseket és kifizetik a hátralévő időre járó pluszbéreket is, csak hogy megszerezzék az MLSZ nagy összegű támogatását. A kiesők még így is több tízmillió, akár százmillió forintot bukhatnak, a bennmaradás egyik zálogaként pedig a legtöbb helyen a kipróbált, idősebb légiósokra tekintenek, így a fiatal magyarok helyett inkább őket játszatják és igazolják le.

Az elemzés arra is rámutat, hogy elsősorban kulcspozíciókba (belső védő, védekező középpályás, középcsatár) igazolnak az NB I.-es csapatok rutinos külföldieket, akik aztán jóval több játékpercet is kapnak, mint magyar társaik. Ezzel együtt a légiósok átlagosan jobban is teljesítettek, mint a hazaiak.

A PwC azt írta, a teljes NB I.-ben átlagosan játszott perceket alapul véve a hazai játékosok nagyjából 20 százalékkal kapnak kevesebb játéklehetőséget, mint külföldi társaik.

Ugyanakkor a csapatokat részletesen vizsgálva kiderül, hogy több klub esetében a hazai és légiós játszott percek aránya szinte teljesen megegyezik a kereten belüli magyar-légiós játékosszám megoszlásával.

További fontos megállapítások:

• A magyar csapatok, az ukrán légiósokat leszámítva, átlagosan 26-27 éves játékosokat igazolnak, akik mire bizonyíthatnának, már korukból fakadóan is túl lesznek a csúcson, és nehezen értékesíthetők erősebb ligába.
• A légiósok átlagosan legfeljebb két évet töltenek nálunk. Ez számos régiós bajnokságban is hasonlóképpen van, csak sok esetben ott ennek oka, hogy fiatal, ígéretes játékosokat igazolnak, majd később felárral adják tovább őket erősebb bajnokságokba, mely tendencia egy-két kivételes példától eltekintve nálunk nem jellemző.
• A legtöbb légiós szerb (16 fő), ukrán (13 fő) vagy horvát (12 fő). Számos délkelet-európai ország szülöttje mellett néhány brazil (8 fő) és nigériai (4 fő) légiós az, aki jelentősebb számban jelen van a bajnokságban. A légiósok közül a legjobb átlagos teljesítményértéket a nigériai (€987 950), a bosnyák (€849 986), a grúz (€584 330) és az ukrán (€573 193) játékosok érték el.
• A legutóbbi idényben tovább nőtt az NB I.-ben a légiósok száma, a fiatal magyar labdarúgók játékpercei tovább csökkentek, míg a légiósok egyre több időt töltöttek a pályán.
• Nemzetközi példákon látszik, hogy vannak más nemzetek, amelyek 12 vagy akár 10 csapatos bajnokságot indítanak, mégis alacsonyabb légiósszámot és több hazai fiatalt tudnak a csapataik beépíteni, mint a magyar klubok.
• Az OTP Bank Ligában jelenleg játszó légiósok száma regionális szinten is igen magasnak mondható. Míg például Csehországban, Romániában, Bulgáriában vagy Lengyelországban is a külföldi játékosok aránya alig éri el a 30 vagy 40 százalékot addig nálunk ez az arány 44 százalék
• Megfordíthatná a fiatal magyar játékospercek szempontjából kedvezőtlen trendet, ha bővebb, például egy 16 csapatos bajnokság alsó és felső házában játszhatnának a csapatok kiélezett meccseket, illetve az NB II.-es légióskorlátozás enyhítése jelentős nyomást vehetne le a kiesés elől menekülő csapatok válláról.