22 luxusbusz, 44 mosógép és 150 kísérőjármű – Így szolgálják ki a Giro d’Italiát

Lassan hozzászokhatunk, hogy a Tour de Hongrie-nak köszönhetően évről-évre egyre nagyobb kerékpáros sztárok látogatnak Magyarországra, ám mindezt tovább fokozza, hogy idén a világ egyik leghíresebb háromhetes kerékpárversenye, a Giro d’Italia is eltölt néhány napot nálunk. Arról, hogy mi is az az Olasz Körverseny, ide kattintva olvashat bővebben, az Alapjárat munkatársa, Macsuga János pedig azokat a hatalmas, autókból, buszokból, motorokból álló karavánokat nézte meg, amelyek nélkül nem létezhet Giro d’Italia.

Habár az elmúlt években csökkentették a profi versenyzők kereteit a költség és a balesetek visszaszorítása érdekében, a budapesti rajtnál így is 176-an hitelesítették aláírásukkal, hogy nekivágnak a 3446 kilométeres versenynek. Ez azt jelenti, hogy a 21 versenynap alatt átlagosan 164 kilométert töltenek nyeregben a résztvevők, és vannak olyan napok, amikor ugyanennyi simán vár rájuk autóban is, hogy elérjék az aznapi szállást, vagy a következő rajthelyszínt. Olajozott kiszolgáló gépezetre van mindehhez szükség, így talán nem is meglepő, hogy a három hét során 150 körüli számú egyéb jármű jelenik meg a futam környékén. De miből tevődik össze ez a szám?

Kísérőautók

A Girón a világ legjobb csapatai és néhány meghívott másodosztályú profi alakulat vesz részt, így adná magát, hogy a csapatokat kiszolgáló autók és buszok között is a legjobbakat találjuk. Ez többnyire igaz is, de a látottakból azért meg lehetett állapítani, kik azok, akik nagyobb költségvetésből gazdálkodhatnak.

Kísérőautók nélkül elképzelhetetlen a kerékpársport. Ezek az autók mennek a versenyzőkkel a szakaszon, hogy ha kell, tudjanak feladni nekik frissítőt, cserekerékpárt, esetleg kereket. Ilyen autóból csapatonként három plusz egy van, amelyekből a legelöl haladót általában a csapatmenedzser vezeti, aki a beépített rádióval menet közben is kommunikálhat a versenyzőkkel. A második autó többnyire hátrébb, az esetlegesen mezőnyről leszakadt versenyzők csoportját követi, míg a harmadik sok esetben megelőzi a mezőnyt, frissítőt nyújtanak ki az ablakán, vagy a célban várják a versenyzőket. A plusz egy a szerszámokat és további kerekeket szállító kisbusz, a legtöbb esetben Volkswagen Transporter.

A kísérőautók jellemzően kerékpárokat is visznek magukkal a tetőn (akár kilencet is!), illetve a személyzet tagjai közt is van egy szerelő, ő szükség esetén azonnal intézkedik, a kisebb hibákat akár menet közben is megjavítja. A szerelőkön óriási a teher, hiszen menet közben babrálni a fékeknél, vagy a váltó körül rendkívül kockázatos, de egyébként is pokoli gyorsnak, precíznek és találékonynak kell lenniük, hogy a versenyzők minél kevesebb időt veszítsenek technikai hiba esetén. Ha egy bringás kísérőautó nélkül marad, az úgynevezett neutrálautótól kérhet segítséget, amely bármilyen csapat versenyzőjének ad kereket és szponzorlogóktól megfosztott kerékpárt.

Színes márkafelhozatal, évi 40 ezer kilométer

Ahogy az elmúlt bő másfél évtizedben, úgy most is a Škoda autóival találkozhatunk leggyakrabban a kísérőautók között. A Giro 22 csapata közül 8 Škodákkal jár, de tovább folytatódott a dízelek kiszorítása, és egyre több alakulatnál jelennek meg a plug-in hibrid típusok is. A Superbek és Octaviák mellett előretörtek a német prémiumok is, pedig pár éve még ritkán, vagy egyáltalán lehetett ilyen autókat látni a mezőnyben. Audi A6 Allroadokkal nyomul a Bahrain-Victorius, BMW 5 Touringokat koptat a Quick-Step, Mercedes C-osztályokkal megy az Ineos és Volvo V90 Cross Countrykat használnak a movistarosok. Az autóiparban tomboló SUV-őrületnek nyoma sincs a mezőnyben, egyedül a Cofidisnél (BMW X3), az AG2R-nél (Citroën C5 Aricross) és a Wantynál (Ford Kuga) láttunk ilyeneket. Azt sejtjük, hogy a szponzorok akarhatták így, hiszen a magasított autókról sokkal körülményesebb levenni a tartalékkerékpárokat.

A kerékpártartón kívül minden autóba beépítik a már említett kétirányú rádiót is, így a csapatvezetők nem csak a versenyzőkkel, de a zsűrivel is tudják tartani a kapcsolatot. Belül még jellemzőek a kisebb-nagyobb tabletek, hogy nézni tudják a TV-közvetítéseket, egyesek stoppert is ragasztanak a kormányra. Az autókba évi minimum 40 ezer kilométert raknak, de igazán sok versenyt megjárt típusok akár ennek a többszörösét is kapják. Külön érdekesség, hogy a csapatok többsége bérlés helyett lábon vezette Nyugat-Európából Magyarországig az autóikat, hiszen az eszközök egy másik személyzettel kiegészülve a Giro után a Tour de Hongrie-n szolgálnak majd.

Sokan azt gondolnák, hogy egész jó üzlet lenne ilyen csapatok levedlett autóit megvenni használtként, mondván „40-50-nel gurulgatnak a versenyzők mögött, mi bajuk lehet”? A valóság ezzel szemben az, hogy igen durva ridegtartást kapnak a kísérőautók. A mezőnyt megkerülő autók sokszor olyan gyorsan mennek, amennyivel nem szégyellnek, de ha egy pórul járt versenyzőnél kerékpárt kell cserélni, akkor is csak a padlógáz játszik a felzárkózásnál. Azt se felejtsük el, hogy évente több tucat kétezer méter körüli magasságú hegyet is megmásznak ezek a járművek. És akkor a körülöttük keringő versenyzők miatt szinte mindennaposnak számító körbeütlegelt lökhárítókról, ajtókról nem is beszéltünk. Meglepő volt látni, hogy mindezek ellenére több csapat is szilikonspray-vel lefújt gumikkal érkezett a budapesti rajtra, mintha csak egy lecsúszott nepper vitte volna bálba a portékáját.

A kísérőautók kevésbé népszerű (és sportszerű) jellemzője, hogy a csapatvezetők a kulacsok feladása közben rágyorsítanak az autóra, ezzel juttatva némi előnyhöz a versenyzőket. A jelenséget az angolban sticky bottle-nek nevezik, utalva arra, hogy ilyenkor mintha csak odaragadna a versenyző keze a kulacshoz. A zsűri persze résen van, és az igazán pofátlan felhúzásokat nem ritkán kizárással bünteti. Így járt 2015-ben Vincenzo Nibali is, aki hiába volt az egyik legnagyobb esélyese a versenynek, kérdés nélkül hazazavarták a Vueltáról.

Vannak csapatoktól független kísérőautók is szép számmal. A versenyirányítás 2018-óta Toyotákat használ, az ötven autó döntő többsége hibrid Rav4 és Corolla Touring Sports. Idén újítás, hogy Olaszországban csatlakozik egy bZ4x villanyautó és egy Mirai hidrogén-üzemanyagcellás kocsi is.

A versenyirányítás szállítja egyébként a zsűrit, akik figyelik a szabályok betartását. Fontos, hogy az ő autóik nyitott üvegtetős járművek legyenek, hogy minél jobban átláthassák a pályán zajló eseményeket. A versenyzőket menet közben ellátó orvosi kocsi általában nyitott tetejű szokott lenni, hogy az ápolók könnyen kezelhessék a kerékpárosok bukás során szerzett sérüléseit. A Girón azonban egy kabriót se láttunk – valószínűleg azért, mert a Toyota jelenleg nem is gyárt ilyet. Hivatalosan három orvosi autó volt a karavánnal és a öt mentőautót biztosított az Országos Mentőszolgálat (Mercedes Sprinterek és Volkswagen Crafterek). Túlbiztosításnak tűnhet, de a versenyt le is állíthatják, ha olyan tömegbukás történik, amelyben az összes ápolószemélyzetnek dolgoznia kell.

Mind a csapatoknál, mind a szervezőknél rengeteg jelöletlen, bérelt Suzuki S-Crosst láttunk, amikre valószínűleg a magyarországi start távolsága miatt ki-ki eső autók pótlása miatt lehetett szükség.

Minek kellenek ide buszok?

Egy olyan nagy, háromhetes versenyre, mint amilyen a Giro d’Italia, mindenki saját busszal érkezik. Néhány kis költségvetésű, másodosztályú csapatot leszámítva a többség óriási luxusbuszokat használ, amelyek azt szolgálják, hogy a versenyzők a szakaszok előtti és utáni transzferek során tényleg csak a regenerációra koncentrálhassanak. A turistabuszokról ismert kemény székek helyett nagy bőrfotelek vannak, minden busz tele van frissítővel, hogy azokat csak fel kelljen markolni, mielőtt a versenyző kiszáll a buszból – egyenesen a már kikészített kerékpárjaira. Minden buszban szinte alapkellék egy igen profi kávégép és az alsó rakterületen két nagy mosógép is. Ilyen hosszú versenyeken a mezek kimosása már kikerülhetetlen, máskülönben orbitális bőröndöket hurcolnának a bringások. A buszok között továbbra is az Irizar Century különböző generációi viszik a prímet, de vannak Man Lion’s Coach-ok és Volvo 9700-ok is.

Belőlük van a legtöbb: a motorosok

Egy kerékpárverseny során az indulók biztonsága és a közlekedés lehető legkisebb akadályoztatása érdekében mozgó útzárat alkalmaznak. Ezt többnyire motoros rendőrök intézik, akik a mezőny előtt lezárják a fontosabb útkereszteződéseket, majd amikor elhaladtak a kerékpárosok, rögtön vissza is adják az útszakaszt a közforgalomnak. A magyarországi Giro-rajton 25 rendőr és 5 polgárőr motoros biztosította az utat, amihez hozzásegített további 5 rendőrautó a karavánban, valamint a megyei rendőrkapitányságok állományai. Ment ezen kívül még további körülbelül 30 motoros a karavánnal, akik a zsűrit, szerelőszemélyzetet és a kamerásokat, fotósokat vitték magukkal. A közvetítőmotorosok munkája talán a legveszélyesebb az egész Giro során, hiszen úgy kell tökéletes képet adniuk a versenyről, hogy a lejtmenetekben akár 100-zal is tépő versenyzők elől kell menekülniük, ugyanis nem befolyásolhatják a küzdelmet. Mindezt úgy kell tenniük, hogy bármikor eleredhet az eső, de a kétezres hágókban a havazás sem ritka – hibázni pedig nem lehet.

A motorosok egyértelmű kedvence a BMW (GS és RT), mást csak elvétve láttunk. Korábban a régi K-sorozat típusait használták, és mindháromról elmondható, hogy munkamotorként is beváltak, egész napokat lehet rajtuk viszonylagos kényelemben tölteni, továbbá nem billennek ki könnyen az egyensúlyukból akkor sem, ha a vállkamerás utas izeg-mozog, miközben a tempó éppen alacsony.

A levegőben készül a Giro

A Giro d’Italia azért is tud a világ egyik legnagyobb kerékpáros versenye lenni, mert a szervezők az elmúlt száz évben rengeteg energiát fordítottak a közvetítés minőségébe. Annak érdekében, hogy otthon a TV előtt a legjobb minőséget kapjuk, egy 10 ezer méter magasan szálló repülő átjátszó egységként működik. Az izgalmas mezőnyfelvételekről és a szép tájak bemutatásáról több helikopter gondoskodik.

A Giro d’Italia mezőnye a vasárnapi szakasz után továbbutazik Olaszországba, de sok csapat egy másik kerettel itt marad, így a május 11-én kezdődő nemzeti egyhetes körversenyünkön, a Tour de Hongrie-n, a Giróhoz meglepően hasonló mezőnnyel találkozhatunk.