Kína importált magának egy sztársportolót, aki az ujjai köré csavarja a világot

Ha csak az eredményeit néznék, akkor is a pekingi olimpia legnagyobb sztárjai közé sorolnánk a 18 éves Ku Aj-linget, hiszen a síakrobata két aranyérmet (big air, félcső) és egy ezüstöt (slopestlye) gyűjtött, de az egyszerre kínai és amerikai sportoló fesztelen megnyilvánulásaival, mozgalmas életével még nagyobbra duzzasztotta rajongótáborát, miközben nem kevés ellensége is van.

Ku Aj-ling, vagy angolosan Eileen Gu a kaliforniai San Franciscóban született, az Egyesült Államokban is nőtt föl, ahol kínai származású édesanyja egyedül nevelte fel, és nem mellesleg síelni is megtanította. Ku 2018-ban kezdett nemzetközi szinten versenyezni, két ötödik helyet egyből szerzett a junior világbajnokságon, majd 2019-ben már a világkupákon is indult. Azon egy futamot nyert az Egyesült Államoknak, majd kínai színekben folytatta tovább. Az országváltásért, volt, aki lehazaárulózta, többek közt a Magyarországon már turnéző Tucker Carlson is hálátlannak nevezte, míg pragmatikusabb kritikusok azt emelték ki, hogy a jobb szponzorációs lehetőségek miatt választotta Kínát.

Ő ilyen motívumokról nem beszélt, de ideológiát azért kerekített a döntése köré. Azt mondta, hogy a síelésével próbálja inspirálni a fiatalok millióit Kínában, és „egyesíteni fogja az embereket, elősegíti a közös megértést, kommunikációt teremt, és barátságot kovácsol a nemzetek között.”

A viták azóta is fellángolnak, hogy akkor neki most mi is a nemzetisége, és az is kérdéses, hogyan honosították, hiszen Kína nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Vagy nagyvonalúan kivételt tettek vele a vélt olimpiai sikerek miatt, vagy a síelőnek le kellett mondania az amerikai állampolgárságáról. Ku ezeken a kérdéseken igyekszik túllendülni, vagy elkerülni a magyarázkodást.

„Annyira érzem magamat amerikainak, amennyire kínainak. Amerikai vagyok, amikor az Egyesült Államokban tartózkodom, és kínai, amikor Kínában vagyok. Nem fogom az időmet arra pazarolni, hogy olyan embereket próbáljak megnyugtatni, akik tanulatlanok. Másrészt soha nem fogják megtapasztalni azt a hálát és szeretetet, amit nagy szerencsémre, nap mint nap megtapasztalhatok. Ha egyes emberek nem bíznak bennem, nem szeretnek, az az ő veszteségük. Az olimpiát sem fogják megnyerni sosem” – fakadt ki az olimpia alatt is.

Ku nem adta fel kettős identitását, nemcsak mandarinul, angolul is ír a közösségi médiában, posztol képet Sanghajból és Kaliforniából is, bohóckodik a TikTok-on, miközben kínai dokumentumfilmekben is szerepel. Amikor Pekingben első aranyérmét nyerte rövid időre lefagyasztotta a Weibo szervereit is, mert egyszerűen minden róla szólt, mindenki posztolt a győzelméről vagy gratulált neki.

Az országváltásáról politikai szempontból is nagy a vita, Kína és az Egyesült Államok között minimum fagyos a viszony, ráadásul az olimpiai előtt több nyugati ország még diplomáciai bojkottot hirdetett, azért, ahogyan Kína az ujgur kisebbségével bánik. Sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy csatlakozhatott egy amerikai egy elnyomó országhoz. Akárhogy is történt a váltás, Kínának is kapóra jött Ku, hiszen a kínai sportolók új prototípusát is látták benne, aki nem zárkózik el a média elől, (és nem is zárják el), és az egész világon eladható. Kínában már most óriási a felhajtás körülötte, óriásplakátokon szerepel, magazinok címlapjain pózol, forgattak vele olimpiai promóciós videót a Nagy Falnál, kétmillió követője van a Weibón, és sorban állnak érte a szponzorok. Már most kéttucatnyi céggel van szerződése, többek közt olyanokkal, mint a Louis Vutton, vagy a Victoria's Secret, de mellettük ott vannak a kínai nagyvállalatok is.

Ügynöke, Tom Yaps szerint Ku mélyen hisz abban, hogy képes emberek életét megváltoztatni, hosszas mérlegelés után ezért döntött Kína mellett is, habár az amerikai csapat szerette volna magához kötni. „Annyi ragyogó példakép van már az Egyesült Államokban, és úgy érezte, hogy az ő hangja valóban hatással lehet odaát" – mondta Yaps az AP-nek. ”

A 18 éves síelő erejét és hatását sokan felismerték már, egy Adidas-reklámban a nők társadalmi szerepvállalása mellett állt ki, egy hetedik osztályosként írt esszéjéből idézett, és arra felkérték, hogy egy diplomáciai csúcstalálkozó előtt készítsen egy olyan videót, amely Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolat javításáról szól. Támogatta a Black Lives Matter-mozgalmat, és harcosan kiállt a rasszizmust elszenvedő ázsiaiak mellett az Egyesült Államokban. Ehhez képest látványos, hogy a Kínát érintő ügyekben már nem ennyire bátor. Peng Suajt hetekre eltüntette Kína, miután a teniszező szexuális erőszakkal vádolt meg egy kommunista felsővezetőt, és erős a gyanú, hogy Peng zsarolás hatására változtatta meg nyilatkozatát. A teniszező Ku egyik versenyét a helyszínen nézte meg, majd miután a síelőt a Peng-ügyről kérdezték, csak annyit mondott, milyen klassz, hogy más sportágak képviselői is kíváncsiak rá. Amikor a kínai internetszabadság került szóba, akkor pedig azzal jött, hogy bárki le tud tölteni egy VPN-t a telefonjára, amivel megkerülhető az állami tűzfal.

Ha a társadalmi megnyilvánulásain túllépünk, akkor egy mindig középpontban lévő figurát kapunk. Például ő volt az, aki az olimpián pontszámára várva, belekezdett egy hamburgerbe, de nyilatkozataiba egyébként is beleviszi a gasztrovonalat. Pekingben többször beszámolt arról, hogy éppen mit evett, és azt is elmondta, hogy mindenhová visz magával szarvasgombaolajat, azzal ízesíti a reggelijét és vacsoráját. Az olimpián sem elégítették ki csak a versenyek, Instagramjára is közben is gyártotta a vicces videókat és egyéb tartalmakat.

Ha a pályán van, akkor is nehéz nem rá figyelni, mert technikai tudásával kiemelkedik a női mezőnyből. Perfekcionizmusa a szabadstílusú síben is tetten érhető. Van olyan trükkje, amit a nők között először ő mutatott be, és olyan is, amit rajta kívül tényleg csak pár vetélytársa tud végrehajtani. Már önmagában az is nagy teljesítmény, hogy mindhárom szabadstílusú számot bevállalta az olimpián – a versenyek és edzésnapok együtt nagy megterhelést jelentenek – , de hogy mindháromban érmet is nyert, az egyedülálló a sportágában.

„Alapvetően egy olyan szintet állított fel, ami sokunk számára elérhetetlen” – mondta róla egyik amerikai vetélytársa, Carly Margulies.

Amikor nem síel, Ku modellkedik is, volt már címlaplány a Vogue, a Harper és az Elle magazinok kínai verziójában, de többször feltűnt már párizsi és New York-i divatheteken is, a Guccival is szerződésben áll. Egyszer azt nyilatkozta, imádja a fényképezőgépek surrogását. Szinte bármibe fog, mindenben kiemelkedő, remekül zongorázik – lazításképpen Pekingben is komponált két versenyszáma között – , négy év helyett három alatt elvégezte a középiskolát, és a jó hírű Stanford Egyetemre is felvételt nyert már a felső-középosztályba tartozó lány.

Ku karrierjébe még belefér pár olimpia, biztosak lehetünk benne, hogy a téli olimpia és a sportág halhatatlanjai közé emelkedhet, és abban is, hogy céljaiból mit sem enged. „Néhány ember tíz aranyéremmel vonul vissza, és amikor 30 évesek, akkor nem tudják, hogy mihez kezdjenek. Én azt szeretném, hogy meglegyenek nekem is ezek az érmek, de azt akarom, hogy úgy érezhessem, megváltoztattam valakinek az életét, vagy megváltoztattam a sportágat, vagy bevezettem egy sportágat egy olyan országba, ahol az még nem volt korábban.”