Jobban megérthetjük Szilágyi Liliána kifakadását a szülei válását kimondó ítéletből
2022. január 7. – 15:51
Szilágyi Liliána Eb-ezüstérmes úszónő nemrég azzal vádolta meg apját, Szilágyi Zoltán egykori olimpikont, hogy őt és az anyját is bántalmazta. Az apa tagadta a vádakat, azonban a válásukat kimondó 2020-as jogerős bírósági ítéletben az szerepel, hogy agresszív viselkedése miatt romlott meg a házassága Gyarmati Eszterrel. Az ítélet szerint érzelmileg zsarolta és megfélemlítette a feleségét, aki korábban kétszer is megpróbált elválni tőle. A per végén az anyának ítélték oda Szilágyi Liliána akkor még kiskorú testvérének felügyeleti jogát.
A Telex birtokába jutott Szilágyi Zoltán és Gyarmati Eszter (Szilágyi Liliána és Szilágyi Gerda anyja) bontóperében született 2020-as jogerős bírósági döntés, ami fontos részletekkel járul hozzá a Szilágyi Liliána által nyilvánosságra hozott családi ügy megértéséhez, és egyben megrázó részletekkel szolgál a család életéről.
Szilágyi Liliána úszónő múlt héten beszélt először arról, hogy az apja, Szilágyi Zoltán egykori olimpikon testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta, D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal című műsorában pedig azt is mondta, hogy nemcsak őt, hanem az anyját is bántalmazta. A műsorban azt mesélte, hogy szülei veszekedése sokszor ment át fizikai bántalmazásba, már hároméves korából is vannak olyan emlékei, hogy az apja megveri az anyját. „Tisztán emlékszem az érzésre, hogy nem bírom, hogy az anyámat verik. Nem bírom, hogy a földön fekszik, és könyörög azért, hogy ne verjék.” Kérte az apját, hogy ne bántsa az anyját, erre válaszul őt is megütötte, és üvöltözött vele.
Az ügyvédként dolgozó apa, Szilágyi Zoltán nyílt levélben válaszolt a vádakra, eszerint sosem bántalmazta egyik lányát, és az anyjukat sem, és az úszónő támadásainak hátterében az áll, hogy hat éve eldöntötte, nem támogatja őt tovább anyagilag.
A bíróság szerint zsarolta a feleségét és zsarnokoskodott a felette
A 2020-as bírósági ítéletből az érintettek személyiségi jogait figyelembe véve csak bizonyos részleteket közlünk. Fontos hangsúlyozni, hogy a bírósági ítéletben nincs utalás azokra a bántalmazásokra, amelyeket Szilágyi Liliána saját állítása szerint elszenvedett az apjától, így a dokumentum nem használható ezek alátámasztására vagy cáfolatára. Azért hivatkozunk erre az ítéletre mégis, mert hozzájárul, hogy jobban megérthessük az immár nyilvánosság előtt zajló családi drámát.
A bíróság az elsőfokú döntést helyben hagyva az anyának, Gyarmati Eszternek ítélte oda az akkor még kiskorú Gerda felügyeleti jogát. Az indoklás úgy fogalmaz, hogy Szilágyi Zoltán és Gyarmati Eszter házassága a férfi durva, agresszív viselkedése miatt romlott meg, érzelmileg zsarolta, megfélemlítette feleségét, „zsarnokoskodott felette, a családjától, barátaitól eltiltotta.”
„Nem engedte dolgozni, az otthon elvégzett munkájával pedig állandóan elégedetlen volt. A felperes (Szilágyi Zoltán felesége – a szerk.) kezdetben igyekezett megfelelni az alperes elvárásainak, de idővel ebbe belefáradt.”
A jogerős ítéletnél fellebbezésnek nincs helye. A Blikk információi szerint a jogerős bírósági döntés ellenére azért nem került Gerda az anyjához, mert addig húzódott az eljárás, hogy közben a lány nagykorú lett. Gyarmati Eszter nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Többször próbált elválni Szilágyi Zoltántól az anya
A bírósági döntés indoklásából az is kiderül, hogy Gyarmati Eszter (Gyarmati Andrea Európa-bajnok úszó féltestvére) korábban kétszer is el akart válni férjétől, de mindig meggondolta magát, mert úgy gondolta, hogy még helyreállítható a kapcsolatuk. Sziliágyi Liliána is azt állította, hogy az évek során az anyja többször sikertelenül próbált kiszabadulni a bántalmazó kapcsolatból, és voltak olyan időszakok is, amikor nem voltak együtt a férjével.
Gyarmati Eszter végül 2016-ban adta be a válókeresetet, azután, hogy a nagyobbik lánya összeveszett az apjával, és elköltözött otthonról. Szilágyi Liliána úgy idézte fel ezt az időszakot, hogy végre ki tudott lépni a bántalmazói kapcsolatból, addig anyja és a saját biztonsága érdekében az tűnt a jobb megoldásnak, ha otthon maradnak. Később anyja is eljött onnan, húga viszont az apjával maradt.
A családban uralkodó viszonyokról az úszóvilágban is tudhattak valamennyit, mivel a válogatott korábbi szövetségi kapitánya, Hargitay András a 2018-ban megjelent, Feszített víztükör című könyvében meglepő részletességgel ír arról, hogy Szilágyi Liliána összeveszett az apjával.
Szilágyi Zoltán, aki ma már ügyvédként dolgozik, és emellett úszóedzőként gyerekekkel foglalkozik, tagadta a nagyobbik lánya által megfogalmazott vádakat, és büntetőeljárást helyezett kilátásba azok miatt. Szilágyi Zoltánt kerestük a bírósági ítélet miatt, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Szilágyi Liliána 18 éves testvére, a szintén úszó Szilágyi Gerda apja mellett állt ki, és egyenesen hazugságnak nevezte nővére szavait. Bár arra nem tért ki konkrétan, hogy az apja bántalmazta-e az anyját, vagy sem, csak azt jelentette ki, hogy „édesapám soha nem abuzált, ahogy Szilágyi Liliánát sem”. A nyílt levélben arról is írt, hogy rengeteg pozitív élménnyel gazdagodott, amióta hat éve az édesapjával van, ami egyébként az ő döntése volt. Szilágyi Gerdát is szerettük volna megszólaltani a bírósági ítélet miatt, de a hiába kerestük az apján keresztül, cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
A családon belüli erőszakot nem vizsgálja a szövetség
Szilágyi Liliána kijelentései miatt a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) vizsgálatot indított, az erre a célra létrehozott testületben büntetőjogászok is helyet kaptak. Wladár Sándor, a szövetség elnöke a vizsgálat megindításáról azt mondta, hogy ezt a Szilágyi Liliána által megfogalmazott vádak súlya kívánta meg. A bizottság elsősorban az uszodai, illetve Szilágyi Zoltán klubján belüli történéseket vizsgálja, viszont az esetlegesen családon belül történt erőszakot nem. A bizottság már meg is tartotta alakuló ülését, és hamarosan a meghallgatások is elkezdődnek. Szilágyi Gerda nyílt levelében bosszú- és lejárató kampányt emlegetett az apja ügyében indított vizsgálattal kapcsolatban.
Van segítség!
Ingyenes és a nap 24 órájában hívható az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a 06-80-20-55-20-as telefonszámon, ahol segítenek a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatainak. A NANE Egyesület is működtet segélyvonalat bántalmazott nőknek és gyerekeknek, valamint a nekik segíteni vágyóknak. Ez a 06-80-505-101-os számon hívható anonim módon, ingyenesen, hétfő, kedd, csütörtök és péntek este 18 és 22 óra között, valamint szerdán 12 és 14 óra között. Az Ökumenikus Segélyszervezet online kínál anonim tanácsadást, a részletekért keresse fel >>> ezt az oldalt . Ha kifejezetten jogi természetű kérdései vannak kapcsolati erőszakkal összefüggésben, a Patent Egyesület jogsegélyszolgálata szerdánként 16 és 18 óra, valamint csütörtökönként 10 és 12 óra között hívható a 06-70-220-2505-ös számon.
A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.