A 18 éves Emma Raducanu a US Open bajnoka, ő az első, aki selejtezőből indulva nyert Grand Slamet

Tündérmese, megvalósult álom, felejthetetlen – egymás után záporoztak az ehhez hasonló értékelések és jelzők a szakértőktől és teniszezőktől, miután a 18 éves brit Emma Raducanu a selejtezőből indulva, szettveszteség nélkül megnyerte a US Opent. A női döntőben a hét elején 19. születésnapját ünneplő, szintén óriásit menetelő kanadai Leylah Fernandezt győzte le 6:4, 6:3-ra.

Raducanu az első selejtezős az Open-érában, aki meg tudott nyerni egy Grand Slamet, ráadásul mindössze a másodikat, amin elindult. Wimbledon előtt – ahol már szabadkártyásként megvillant, és a negyedik körig jutott – még a 338. helyen állt a világranglistán, most pedig a 150.-ről a 24.-re ugorhat előre a US Open után.

Egészen hihetetlen tornán voltak túl mindketten. Raducanu három hetet játszott végig a selejtezővel együtt, és végül még csak tie breakre sem kényszerült az egész tornán, a negyeddöntőben legyőzte a tokiói olimpiai bajnok Belinda Bencicet. A tornát a ranglista 73. helyezettjeként megkezdő Fernandez pedig egymás után verte három szettben a címvédő Oszaka Naomit, a 2016-os bajnok Angelique Kerbert, az ötödik és második kiemelt Jelina Szvitolinát és Arina Szabalenkát.

A döntőjük már önmagában különleges volt, hiszen tinédzserek utoljára az 1999-es US Openen játszottak finálét egy Grand Slamen, akkor a tizenhét éves Serena Williams győzte le a 18 éves Martina Hingist. Raducanuék a szombati döntőben is nagyon magas színvonalon teniszeztek, de a brit szinte végig jól játszott, míg Fernandez teniszén idővel érződni látszottak a korábbi döntő szettes meccsek, és a több pályán töltött idő.

Az első szett legelejétől óriási csatát és látványos ütéseket hozott a mérkőzés. Raducanu hozta az adogatását, míg Fernandeznek nem jöttek jól az első szervái, 0-40-ről ugyan visszajött, de lezárni nem tudta a játékot. Végül 10 perc alatt, hatodik bréklabdáját kihasználta a brit. Megerősíteni azonban nem tudta az előnyét, Fernandez agresszíven letámadta a második szervákat, három bréklabdát még hárított Raducanu, de aztán kettős hibával lett egy negyedik is, abba pedig belehibázott.

Raducanu gyors ütésekkel, nagy szögekkel mozgatta Fernandezt, aki pedig jobban variálta a játékot, és jól tudott rákontrázni ellenfelére. Megdolgozták egymást a szett végjátékához közeledve, ahol aztán Fernandeznek 5:4-nél a játszmában maradásért kellett adogatnia. Megint nem jöttek az első szervái, 15-40-ről még három szettlabdát hárított, de végül egy nyerővel a negyediket már megcsinálta Raducanu.

A második játszma eleje fordulatosan alakult. Raducanu hozta az adogatását, miközben Fernandez fáradtabbnak tűnt, többet hibázott. Kettős hibával, rontással 0-40 lett az adogatásánál. Azonban ezeket megújult koncentrációval hárította, előhúzott jó szervákat. Nemcsak megfordította a saját adogatását, hanem több hibára tudta késztetni Raducanut a következő játékban, egy hálón megpattanó labdával jutott el 15-40-ig. Két bréklabdát hárított a brit, de a harmadiknál már hálóba ütötte, így Fernandez került 2:1-es előnybe.

Megerősíteni azonban nem tudta az előnyt, rögtön 0-30-cal indult az adogatása, majd pedig bréklabdánál a második szervára bevágta a rá jellemző fonák kereszt returnt Raducanu, és visszajött. Innentől már ő játszott jobban, egy nagyszerű elütéssel vette el újból Fernandez adogatását. Miután könnyedén mellérakta a sajátját, 5:2-nél a kanadainak a meccsben maradásért kellett szerválnia. Fernandez óriásit küzdött, két mérkőzéslabdát hárított adogatóként, így Raducanun volt a nyomás, hogy szerválja ki a döntőt.

Fernandez bátran játszott, eljutott bréklabdáig. Ezen a ponton azonban be kellett hívni a trénert, mert Raducanu egy csúszásnál felsértette a lábát, a vérző sebet leragasztották. Fernandez vitázott erről a supervisorral, majd ő hibázott, amikor újraindult a játék. Így is lett azonban egy második esélye a visszabrékre, de ezt egy éppen csak elért lecsapással hárította a brit. Raducanu adogatóként is meccslabdához jutott, és bevágott egy ászt.

A brit boldogan terült el a pályán az 1 óra 51 perces, izgalmas döntő végén. Tíz meccset nyert meg zsinórban szettveszteség nélkül, és amellett, hogy selejtezősként történelmet írt, utoljára az a Virginia Wade nyert britként Grand Slamet 1977-ben Wimbledonban – a US Openen pedig szintén ő 1968-ban –, aki most a helyszínről szurkolta végig a döntőt.

Raducanu a meccs után gratulált Fernandeznek, és azt mondta, reméli, sok tornán, és remélhetőleg döntőkben is újra játszanak majd egymással. Megköszönte a közönségnek, hogy az első selejtezős mérkőzésétől kezdve ennyire otthon érezhette magát, és átlendítették a nehéz helyzeteken. Fernandez is gratulált Raducanunak, és azt mondta, hogy nehéz átélni ezt a napot, de büszke magára, és nagyon értékelte a közönséget is. A 2001. szeptember 11-i évfordulóra utalva pedig arról beszélt, hogy reméli, ugyanolyan erős lehet majd, mint New York az elmúlt húsz évben.

Azóta sorra érkeznek a gratulációk a legnagyobb volt és jelenlegi teniszezőktől is Raducanunak és Fernandeznek, a 18 éves brit teljesítményét pedig méltatta már Boris Johnson brit miniszterelnök mellett a közleményt kiadó II. Erzsébet királynő is.