Kevesebb stadionépítés, több repülőzés: csak részben jött össze a klímabarát Eb

2021. június 16. – 22:07

frissítve

Kevesebb stadionépítés, több repülőzés: csak részben jött össze a klímabarát Eb
Az Eb megnyitója Rómában 2021. június 11-én – Fotó: Claudio Villa / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Futballszövetség (UEFA) a korábbinál zöldebb Európa-bajnokságot ígért, de az először 12, majd 11 különböző, egymástól gyakran több ezer kilométerre lévő városba szétszórt torna nem arra mutat, hogy kisebbek lennének a környezeti terhek, noha történtek jó lépések is a környezetbarát Eb felé.

Még az UEFA előző elnökének, Michel Platininek volt az az ötlete, hogy az Eb-t ne egy vagy két ország rendezze, hanem 12-13 városba vigyék el a meccseket. Szerinte mindegy, hogy egy ország 12 stadionjában vagy Európa-szerte 12-13 különböző arénában rendezik meg a tornát. Bár voltak kritikusai, leginkább a szurkolókra háruló utazási költségeket és utazási időt hozták fel, végül átment a terve, és most tanúi is lehetünk egy alkalommal, hogyan is működik majd mindez.

A járványhelyzet miatt néhány stadionban lemondták a rendezést, végül 11 város maradt: London, Róma, München, Baku, Szentpétervár, Sevilla, Bukarest, Amszterdam, Glasgow, Koppenhága és Budapest. Míg a korábbi Eb-ken legtöbbször autóval és tömegközlekedéssel is könnyen elérhető távolságban voltak a helyszínek, most több ezer kilométer utazásokra kényszerülnek a játékosok és szurkolóik. Csak hogy a legnagyobb távolságot említsük, a legkeletibb helyszín Baku nagyjából 4000 kilométerre van a döntő helyszínétől, a londoni Wembley-től.

A 24 indulóból csak hat csapatnak adatik meg, hogy mind a három csoportmeccsét otthon játssza (spanyol, angol, dán, holland, német, olasz), három nemzet két meccsen maradhat helyben (magyar, skót, orosz), a többiek pedig repkedhetnek a különböző helyszínek között.

A német válogatott tagjai szállnak le a repülőgépről Nürnbergben 2021. június 8-án – Fotó: Daniel Karmann / picture alliance / Getty Images

A legextrémebb úti kalandra Svájc kényszerítheti a szurkolóit, ha sokáig jut el a tornán. Bakuban van a svájciak első meccse, majd Rómában folytatják, hogy aztán visszatérjenek Azerbajdzsánba. Továbbjutásuk esetén a kieséses szakaszt Sevillában, Londonban vagy Amszterdamban kezdhetik meg, majd az is benne van, hogy újra Baku következik nekik a negyeddöntőben, hogy aztán Londonba térjenek vissza.

Ha eljutnának az elődöntőig, akkor több mint 21 ezer kilométer repülőút vár a csapatra és az őket végig követő drukkerekre.

Ha már a csoportkörben elvéreznének, akkor is 13 ezer kilométert kell megtennie egy szurkolónak. Svájcon kívül Belgium, Lengyelország, Ukrajna és Törökország is 10 ezer kilométer felettivé válhat. A BBC gyűjtése szerint egyébként 13 csapatnak kell többet utaznia most, mint a legutóbbi Eb-részvételekor, és ebbe a csoportba a korábban már említett házigazda csapatok is benne vannak.

Hogy a magyar válogatott két csoportmeccsét itthon játszhatja, és a harmadikért sem kell túl messzire utaznia Münchenbe, azzal az egyik legkevesebbet mozgó csapat és károsanyag-kibocsátó az Eb-n. Ha a csoportjából nem jut tovább, akkor 1200 kilométernél megáll, ami jóval kevesebb, mint az előző tornán megtett távolság. A franciaországi Eb-n 4000 kilométert utazgattak a magyarok. Ha a válogatott megismételné az öt évvel ezelőtti bravúrját, és bejut a nyolcaddöntőbe, akkor csoportelsősége esetén még egy Bukarest oda-visszával (1300 km), második hely esetén egy londoni retúrjeggyel (3000 km) kell számolni.

És hogy miért jövünk a kilométerekkel? A nagy távolságokat szinte mindenki repülővel teszi majd meg, és elég nagy a konszenzus abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásban és így a felmelegedésben a repülés az egyik meghatározó tényező. Bár a járványhelyzet és a stadionok szándékosan redukált kapacitása miatt nem kel útra az eredetileg tervezett szurkolói létszám, még így jelentős plusz-légiforgalmat generál az Eb.

Ha a svájciaknál maradunk, és azt vesszük alapul, hogy a legjobb négybe már nem jutnak be, akkor is körülbelül 4000 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás jut egy-egy utasra, ami megegyezik az éves világátlaggal. Csak ezt két hét alatt is hozni tudják.

„Ez teljességgel nonszensz környezeti szempontból. Azt mondják, hogy ez a formátum megmutatja az európai egységet, de közben megfeledkeznek a klímavészhelyzetről” – mondta az Eb-ről Karima Delli, a francia Zöldpárt képviselője, az Európai Parlament Közlekedési és Turizmus Bizottságának tagja.

Az épülő Puskás Aréna 2018. június 29-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az UEFA elnöke, Aleksandr Čeferin már 2019-ben arról beszélt, hogy a mostani Eb zöldebb a korábbinál, hiszen a budapesti kivételével egyetlen új stadiont sem építettek, ezzel rengeteg betont, energiát és egyéb természeti erőforrást spóroltak meg, ahogy a közlekedési kapcsolatok kiépítésével sem kellett foglalkozniuk.

Az európai szövetség a zöldítés jegyében azt is vállalta, hogy minden rendező országában elültet 50 ezer fát, és mérsékeli az egyszer használatos műanyagok alkalmazását. A kibocsátás ellensúlyozásának egyik érdekes eleme, hogy az UEFA egy társszervezettel együtt több mint tízezer főzőlapot (rezsót) adományoz Ruandában, hogy a helyiek ne a sok káros anyagot kibocsátó fával és szénnel főzzenek nyílt lángon. Persze a kritikusok szerint nem ilyen greenwashing jellegű lépésekkel kéne operálnia az UEFA-nak, hanem a fenntarthatóbb rendezés felé kéne elmozdulnia.

Az UEFA úgy számolt, hogy a mostani Eb 425 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátással jár, ami kevesebb, mint 2016-ban volt. A franciaországi Eb-vel összefüggésben a becsléseik szerint 517 ezer tonna szén-dioxid került a levegőbe, akkor egyébként négy új stadiont húztak föl.

Az utazás és építkezés mellett még rengeteg dolgot beleszámolnak abba, hogy végül mekkora lesz a karbonlábnyom. A helyi közlekedés, az elfogyasztott élelmiszerek, az esemény miatt képződött hulladék, a szurkolói ereklyék legyártása, a stadionok üzemeltetésének energiaigénye és a játéktér gyepének öntözése is ide tartozik. Míg az utazás karbonlábnyoma valamelyest csökkenthető a limitált számú szurkoló miatt, a stadionoknál nem nagyon lehet spórolni, pár ezer embernél ugyanúgy fel kell kapcsolni az összes reflektort és eredményjelzőt, hangtechnikát, mint telt háznál.

Érdekes egyébként, hogy a pisai Scuola Superiore Sant'Anna kutatása szerint a szurkolók többsége csak a szemetelést érzi környezeti hatásként, mert a meccsek végére elég sok hulladék felhalmozódik a padsorok között.