Dávid a Góliátok között: a továbbjutás csoda lenne a magyar válogatottnak, de rajtunk is múlhat a sorrend

Az Eb-csoportokat bemutató sorozatunk a magyar érdekeltségű négyes zárja, amiben nyilván a legnagyobb kérdés az, hogy mire jut Marco Rossi csapata a három futball-szupernagyhatalom ellen, így a három ellenfél rövid ismertetése mellett a magyar esélyekre is kitérünk, olyannyira, hogy rögtön ezzel is kezdünk.

„A tisztes helytállás fontos, de mikor vágyjunk többre, ha nem most, amikor ott lehetnek a szurkolóink, akikkel nem találkoztunk másfél éve” – mondta Nagy Ádám, a magyar futballválogatott középpályása a Telexnek adott interjújában arról, hogy bízik benne, sikerül minél nagyobb meglepetést okozniuk a június 11-én kezdődött, 2020-ról elhalasztott Európa-bajnokságon.

Ez nem lesz könnyű, a magyar válogatott a legnehezebb csoportba került, a három ellenfél ugyanis a legfrissebb (május 27-i) világranglista alapján a második helyen álló, egyben világbajnoki címvédő Franciaország, az 5. helyen álló, egyben Eb-címvédő Portugália, és a csalóka módon 12. helyre visszacsúszott, de 2014-ben még világbajnok, a legutóbbi két Eb-n pedig az elődöntőben elbukó Németország lesz a három ellenfél. (Magyarország a világranglista 37. helyén áll.)

Az ellenfelek ismeretében nem csoda, hogy Nagy a tisztes helytállást is említette. De mit mutat a történelem, hasonló vagy akár nagyobb túlsúlyban mire voltak képesek a Dávidok a Góliátok ellen a nagyobb futballtornákon? A Gracenote statisztikai oldal szerint 32% esélye van a magyar válogatottnak a továbbjutásra a csoportból, de ez csalóka, mert ez a második legalacsonyabb mutató az Eb-résztvevők közül, csak a finnek vannak távolabb a továbbjutástól.

Vizsgálatunkban a FIFA-világranglista 1992. decemberi létrehozása utáni Európa-bajnokságokat és világbajnokságokat vizsgáltuk, ez egybeesett azzal, amikor az Eb mezőnyét 1992 után 1996-ra nyolcról tizenhat csapatra bővítették.

Így összesen hat Eb-t és hét vb-t böngésztünk végig olyan csoportokért, amikben a torna előtti utolsó világranglistás helyezések alapján három csapat egymáshoz képest 10-15 helyen belül volt, és közülük legalább egy a top 10-ben volt a világranglistán, a negyedik fél viszont legalább 20 hellyel a harmadik mögött leszakadva érkezett az adott tornára.

Apró kivételnek tűnhet, de bekerült a 2008-as Eb B csoportja, ahol az osztrák válogatott a világranglista 92. helyén tanyázva kezdte meg a tornát az 5. német és a 15. horvát válogatottal egy csoportban, a négyes negyedik tagja, a lengyel csapat viszont csak a 28. volt mögöttük, de a 92. helyhez képest ők is nagyon elöl voltak.

A 2010-es vb G csoportjával szintén számoltunk, ahol a brazilok (1.) és a portugálok (3.) felfelé, Észak-Korea (105.) pedig lefelé lógott ki nagyon, így a második legjobb afrikai csapat, Elefántcsontpart a maga 27. világranglistás helyezésével odafért, a 100-on kívüli észak-korai szemszögből nézve ugyanis mindhárman olyan messze voltak, hogy nyugodtan tekinthetjük egy erős masszának az élmezőnyt.

Vagyis nem a klasszikus értelemben vett halálcsoportokat kerestük, amiben mondjuk mind a négy érintett fél a világranglista első 10 helyezettje között volt. Így összesen tizenöt csoportra szűkült a listánk. Ezek felsorolás szintjén előbb a vb-k, majd az Eb-k esetében:

• 1998 vb – A csoport: Brazília 1., Norvégia 7., Marokkó 13., Skócia 41.
• 1998 vb – F csoport: Németország 2., Jugoszlávia 8., USA 11., Irán 42.
• 2006 vb – E csoport: Csehország 2., USA 5., Olaszország 13., Ghána 48.
• 2010 vb – A csoport: Franciaország 9., Uruguay 16., Mexikó 17., Dél-Afrika 83. (házigazda)
• 2010 vb – B csoport: Argentína 7., Görögország 13., Nigéria 21., Dél-Korea 47.
• 2010 vb – G csoport: Brazília 1., Portugália 3., Elefántcsontpart 27., Észak-Korea 105.
• 2014 vb – B csoport: Spanyolország 1., Chile 14., Hollandia 15., Ausztrália 62.
• 2014 vb – C csoport: Kolumbia 8., Görögország 12., Elefántcsontpart 23., Japán 46.
• 2014 vb – G csoport: Németország 2., Portugália 4., USA 13., Ghána 37.
• 2018 vb – C csoport: Franciaország 7., Dánia 12., Peru 14., Ausztrália 36.
• 2000 Eb – C csoport: Spanyolország 4., Norvégia 7., Jugoszlávia 10., Szlovénia 46.
• 2004 Eb – C csoport: Olaszország 10., Dánia 15., Svédország 18., Bulgária 40.
• 2004 Eb – D csoport: Hollandia 5., Németország 8., Csehország 11., Lettország 53.
• 2008 Eb – B csoport: Németország 5., Horvátország 15., Lengyelország 28., Ausztria 92.
• 2012 Eb – D csoport: Anglia 6., Franciaország 14., Svédország 17., Ukrajna 52.

Hogy a küldetés a Dávidok számára sem lehetetlen, azt jól példázza, hogy 2006-ban Ghána, 2010-ben pedig Dél-Korea is a csoport leggyengébb tagjaként sikerrel vívta ki a továbbjutást, igaz, mindketten elvéreztek a nyolcaddöntőben.

Tovább javítja a kilátásainkat, hogy a 15 esetből 11-ben szerzett legalább egy pontot a csoport leggyengébb tagja, hatszor pedig – a két, már említett továbbjutással együtt – nem az utolsó helyen zárt a csoportban a leggyengébb tag.

Viszont az is látszik, hogy az óriási meglepetéseket leszámítva a csoport világranglista alapján leggyengébb tagja általában nem tud beleszólni a csoport végkimenetelébe. A ghánai és a dél-koreai továbbjutás mellett három olyan eset volt, amikor a papíron két legerősebb csapat ellen szerzett pontot a Dávid:

• 2000-ben Szlovénia nem csak meglepetésre két pontot is szerzett az Eb-csoportkörben, abból az egyiket a továbbjutásra esélyes norvégok ellen szerezték. Így beleszóltak ugyan a továbbjutásba, de a norvégok és a jugoszlávok elleni döntetlennel a tornát egy Norvégia elleni vereséggel nyitó spanyolokat is visszahozták a versenybe azzal, hogy ellenük nem raboltak pontot.
• A 2004-es Eb-n egy pontot gyűjtő Lettország sikere a németek örömét rontotta el, igaz, a csoport – és később részben a torna is – a bombaformában játszó csehekről szólt. A lett pontrablás a második fordulóban nehéz helyzetbe hozta a németeket, de a csehek ellen még javíthattak volna, ha úgy adódik.
• 2010-ben az A csoportban Dél-Afrika a Franciaország elleni győzelmével nagyban hozzájárult a vb előtti belső feszültségek miatt atomjaira hullott francia válogatott kieséséhez, de nem egyedül az ő érdemük volt, mert még egy karcsú francia győzelem sem jelentett volna biztos továbbjutást az utolsó fordulóban.

Fontos persze megjegyezni, hogy jelentősen átszabja a csoportkör dinamikáját, hogy a hat csoportból a négy legjobb eredménnyel záró csoportharmadik is továbbjuthat, hiszen így nem csak a csoportbeli ellenfelekkel, hanem a csoporton kívüli riválisokkal is kell már előre számolni. Ennek ellenére összességében jól látszik, hogy a vb-k és Eb-k speciális terhelése ha nem csinál is királyt a csoportok papíron leggyengébb tagjából, pofozózsákká sem degradálja őket abban az értelemben, hogy nem feltétlen a többiekhez képest jóval gyengébb világranglistás helyezésű csapatokból lesznek a nullapontos szereplők.

Ezek után nézzük röviden, mit kell tudni arról a nagy hármasról, ami ellen statisztikailag elég jó eséllyel pályázunk legalább egy, de remélhetőleg minél több pontra.

Portugália (június 15., 18.00)

Öt év után újra összefutunk a portugálokkal az Európa-bajnokság csoportkörében, de természetesen messze nem ugyanazzal a csapattal találkozunk, és nem csak arra gondolunk, hogy azóta ők lettek az Eb-címvédők. A portugál csapat – nyilván masszívan agyonszteroidozott formában – nagyjából ott jár most, ahol mi négy éve, vagyis hogy több, hosszú ideje meghatározó játékosnak vélhetően ez lesz az utolsó tornája, miközben mellettük már ott van a jövőt jelentő fiatalabb váz.

A várhatóan leköszönők között ott van a világ egyik legjobb játékosa, a már 36 éves Cristiano Ronaldo, a 34 éves João Moutinho, a 38 éves Pepe, lesz tehát kit pótolni, miközben azért már olyanokra kell figyelni, mint a május végi BL-döntőben látott Rúben Dias, Bernardo Silva vagy épp az ott lehetőséghez nem jutó João Cancelo. De Bruno Fernandes, João Félix és Diogo Jota is említésre méltó.

A portugál csapat szempontjából a legérdekesebb az lesz, hogy a sok potenciális gólszerző közül ki lép elő fő veszélyforrásként: beszédes adat, hogy az Eb előtti felkészülési meccseket nem számolva C. Ronaldo 104 válogatottbeli góllal állt, a keret második legeredményesebb játékosa, André Silva viszont csak 16 góllal követte, más pedig még nem jutott 10-ig sem.

Ez talán a csapat legnagyobb gyengéje, de ez inkább a szövetségi kapitány Fernando Santos számlájára írható, mint a játékosokéra. Santos újabban hajlandó picit lazítani a hosszú ideje bevett formátumon, ezt mutatja a Nemzetek Ligájában a horvátok elleni 4-1-es és a svédek elleni 3-0-s siker is, ahogy az Eb előtti utolsó meccsük is, amin 4-0-ra verték Izraelt. Viszont a csapat alappillére mindig a stabil védelem.

Fontos részlet, hogy a válogatott sokkal erősebb a 2016-ban Eb-t nyerő csapatnál, összességében pedig az egyik legmélyebb keret az övék – ennek ellenére a fogadóirodák többségénél a franciák és a németek is előttük vannak.

Franciaország (június 19. 15.00)

A francia csapat körül a legérdekesebb fejlemény, hogy Karim Benzema hatéves kihagyás után visszatérhet a válogatottba. Benzema zsarolási ügybe keveredett, ezért mellőzték, kihagyását ő úgy interpretálta a 2016-os Eb-keret kihirdetésekor – akkor házigazda volt Franciaország –, hogy Deschamps meghajolt az ország egy rasszista része előtt. A Real Madrid csatára utoljára 2015. október 8-án, Örményország ellen játszott, két gólt is lőtt – az akkori csapatból Benzemán kívül összesen nyolcan tagjai a francia keretnek, vagyis eléggé új közegbe kell beilleszkednie.

A szövetségi kapitány Didier Deschamps lassan tíz éve vezeti a válogatottat, munkájával három éve ért a csúcsra, amikor világbajnokok lettek, de egy Eb-döntős szereplés is belefért nekik, utóbbin most szívesen javítanának. A világ egyik legveszélyesebb csatárával, Kylan Mbappéval, az Eb talán legjobb védelmével és a szintén szupererős középpályával erre minden esélyük meg is lehet.

Az sem lehet különösebb probléma, hogy nincs francia stadion az Eb-helyszínek között, így végig idegenben kell majd játszaniuk, a legutóbbi nyolc idegenbeli meccsüket ugyanis gond nélkül hozták, utoljára még az Eb-selejtezőben, 2019 júniusában kaptak ki Törökországban. Azóta sorban Andorrát, Izlandot, Albániát, Svédországot, Horvátországot, Portugáliát, Kazahsztánt és Bosznia-Hercegovinát verték – jól látszik tehát, hogy égtájtól, az ellenfél stílusától és erősségétől függetlenül sincsenek hátrányban a szurkolóik nélkül.

Németország (június 23., 21.00)

Nem igazán sikerült jól az utolsó nagy torna a németeknek, 2018-ban címvédőként érkeztek Oroszországba, ráadásul úgy, hogy a selejtezőben mind a tíz meccsüket megnyerték és csak négy gólt kaptak (43 rúgott mellett), majd csoportutolsóként, egyetlen győzelemmel egyből ki is estek.

Az Eb-selejtező egy hajszállal rosszabbul sikerült, mint ahogy a vb-re kijutottak (nyolcból hét nyert meccs 30-7-es gólaránnyal), de talán ez jól is jön, hogy ne ismétlődjön meg a három évvel ezelőtti fiaskó.

Azóta alaposan átalakította a keretet az Eb után a válogatott éléről távozó Joachim Löw, aki olyan fiatalokat épített be a csapatba, mint Serge Gnabry, Timo Werner vagy épp az idei BL-döntő győztes találatát szerző Kai Havertz.

Löw az utóbbi időben már inkább 3-4-3-as felállásban játszatta csapatát, meglátjuk, hogy ez marad-e így az Eb-re, ahogy azt is, hogy a súlyos sérülésből visszatérő Joshua Kimmichnek mekkora szerep jut. De még ha nem tud is sokat vállalni, akkor is ott van İlkay Gündoğan és Toni Kroos is, hogy stabil legyen a középpálya, a támadósorban pedig Timo Werner, Serge Gnabry és Leroy Sané hármasa akkora sebességet képvisel, amivel a Kessel Run 12 parsecnél is gyorsabban teljesíthető. (Tudjuk, tudjuk, a parsec távolságot mér.)

A látszólag újjáépítés ellenére nem véletlenül távozik eredménytől függetlenül Löw az Eb után – és adja át a helyét a Bayern Münchennel rövid idő alatt 7 trófeát is begyűjtő, 2020-ban lényegében mindent taroló Hansi Flicknek. 2020 novemberében 89 éve nem látott vereséget szenvedtek el Spanyolországban, ahonnan 6-0-val zavarták haza őket, idén márciusban, az Eb-re fordulva pedig otthon kaptak ki 2-1-re Észak-Macedóniától, van tehát miért izgulnia a német drukkereknek. Némileg azért nyugtatólag hathat, hogy az Eb előtti utolsó mérkőzésükön 7-1-re verték Lettországot, igaz, az Eb-n nem a lettek ellen kell villantaniuk a csoportban.

A mai Magyarország-Portugália meccs 18 órakor kezdődik, jelentkezünk percről-percre tudósítással, utána pedig Facebook-élőben elemezzük a meccset Sajó Dáviddal, Hrutka János és Somos Ákossal.