Mit tegyél, ha egy éhes puma néz rád a sötétből? – így járta végig két magyar a 4200 kilométeres amerikai túrát

130 nap alatt teljesítette Kércz Viktor és Makra Ákos a 4270 kilométeres amerikai Pacific Crest Trail nevű szupertúrát. Ők voltak az első magyarok, akik a nehezebb irányból, északról délre sétálták végig az Egyesült Államok egyik leghíresebb túraútvonalát. A Telex Podcast Extra különkiadásában beszélgettünk velük, ahol elmesélték, milyen volt napokig az erdőtüzek füstjében gyalogolni és egy téli viharban jeges patakba esni. Elárulják azt is, a szokásokkal ellentétben miért túráztak ők északról délre, és hogy hány váltás ruhát vittek a több mint négy hónapig tartó nagy menetelésre.

A Telex podcastjában Tenczer Gábor és Weiler Vilmos beszélgettek a két túrázóval. A több mint egy órás beszélgetés néhány fontos részét itt emeltük ki.

A leghidegebb volt a legmelegebb helyzet

Mi volt a túrán legkeményebb helyzet?

Kércz Viktor: A legveszélyesebb helyzet talán az volt, amikor a Sierra magashegységben voltunk, egy soknapos szakasz közepén, és hirtelen megérkezett egy téli vihar havazással, széllel. Teljesen átáztunk, magasan voltunk, nem tudtuk követni az ösvényt, kicsit ilyen eltévedős történet is befigyelt, és fáztunk, és még bele is csúsztam egy jeges patakba, és akkor úgy voltunk vele, hogy most nagyon gyorsan meg kell valahogy melegedni. Lesátraztunk, és persze mindenünk szét volt fagyva. Végigvacogtam az éjszakát. Ott nagyon azt éreztem, hogy kihűlhetek, de hál' isten ez nem történt meg.

Nincs ilyenkor vészmelegítőtök, amit csak el kell törni, és akkor melegít?

Kércz: Nincs, mert ez már 2600 kilométer után volt, előtte nem voltak ilyen hideg részek, és ez is egy váratlan fordulat volt az időjárásban. A felszerelésnél pedig tényleg minden gramm számít.

És Ákosnak?

Makra Ákos: Nekem az volt, amikor egy este a sivatagban elkezdett követni egy puma. Már sötét volt, felkapcsoltam a legmagasabb fokozatba a fejlámpámat és megláttam ötven méterre egy szempárt, ami cikkcakkban közeledett felém. Amikor már csak húsz méterre volt, akkor vettem észre, hogy hoppá, ez egy puma. Akkor gyorsan elővettem egy még erősebb zseblámpát, elkezdtem dobálni kővel, meg beszéltem hozzá és énekeltem.

És mit mondtál neki?

Makra: Az szerintem nem tűr nyomdafestéket, inkább megtartom magamnak. Mondjuk azt, hogy nem becézgettem.

Öt nap a füstfelhőben

Mondtátok, hogy sújtott titeket az erdőtűz. Hogy kell ezt elképzelni? Volt, hogy futni kellett a tűz elől?

Kércz: Majdnem, de azt tudni kell, hogy iszonyú mennyiségű erdőtűz van Amerikában, tehát júliustól szeptemberig vagy októberig folyamatosan égnek tüzek. Mi erre felkészültünk. A kérdés nem az volt, hogy lesz-e tűz, hanem az, hogy mikor. És ha valahol éppen ég az erdő, akkor lezárják egy szakaszon az ösvényt.

És mit lehet csinálni ilyenkor?

Makra: Semmit, meg lehet próbálni kikerülni egy másik útvonalon. De ha az ösvény még nem ég, csak a környéken van erdőtűz, akkor általában még mennek a túrázók. Nekünk is volt olyan Oregonban, hogy egy fél Magyarországnyi terület égett az ösvény mellett, és öt napig semmit nem láttunk a füsttől. Mintha egy nagyon hosszú napfogyatkozás lenne, nagyon apokaliptikus volt.

Milyen ebben a füstben túrázni?

Makra: Mintha bezárnának egy autóba valaki mellé, aki elszívna napi 10 doboz cigarettát. Ilyenkor az ember többet iszik, van, akinek hányingere van, Viktor lázasnak is érezte magát.

Nekiindulni a Kéktúra után

Kinek ajánljátok ezt a túrát? Mondjuk, ha nekem lenne kedvem, meg pénzem, hogy jövőre elmenjek, mint átlagos túrázónak lehetne ajánlani ezt a túrát? Vagy azért erre rá kell edzeni, mint egy olimpiára?

Kércz: Akinek van elég akaratereje, van két lába és tud gyalogolni 15-20 kilométert, az meg tudja csinálni ezt a túrát. Ennél szerintem sokkal fontosabb a mentális állóképesség, az akaraterő. Fizikailag meg hozzászokik az ember. Nyilván jó, ha valakinek nem ez az első túrázása, meg persze utána kell nézni mindennek, felszerelésnek, időjárásnak, domborzatnak, stb.

Azért a blogotokban azt írtátok, hogy valahol 40-45 kilométereket mentetek naponta. Ezt egy átlagember nem biztos, hogy tudja teljesíteni.

Makra: Nem, de ha valaki most tud gyalogolni 15-20 kilométert, akkor például a Kéktúrán pár hónap alatt fel tudja edzeni magát oda, hogy 30 kilométert is meg tudjon tenni. Fizikailag a Kéktúra amúgy is nagyon jó felkészülés egy ilyenre.

Na és pénzügyileg?

Kércz: Szerintem havi 800-2000 dollárból lehet a túra közben kijönni, és az egész 4-5 hónapig tart. Ki lehet jönni kevesebből is, de akkor az ember feláldozza azt, hogy jól étkezik. Ehhez jön még a repülőjegy, és ki lehet számolni, mennyibe került az egész.

Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek.

Hasonló nagy túrák a Szépkilátás rovatban:

• Magyar lány az USA legbrutálisabb túráján: Találkoztam grizzly medvével is, nem bántott
• Fishermen’s trail: ha a portugál óceánparton túrázna, novemberben tegye!
• Forró menetelés az arab sivatag hegyeiben
• A legvadregényesebb El Camino: végig a tengerparti hegyi útvonalon

Podcastcsatornánk elérhető még:

• YouTube
• Spotify
• Apple
• Google Podcast