Kihirdették 2023 legjobb gyerekkönyveit
2024. május 2. – 20:24
A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum idén is kiírta az Év Gyerekkönyve Díj pályázatát, amelyre 2023-ban magyar nyelven megjelent műveket jelölhettek, végül összesen kilencven alkotással pályáztak. A legjobbaknak járó elismerést hét, a különdíjakkal együtt tíz kategóriában adták át csütörtökön este Budapesten.
A díjjal az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a minőségi magyar gyermek- és ifjúsági irodalomra, és „egy rangos, nagy presztízsű elismerésben részesítsék a legjobbakat”. Idén is meghirdették a diákzsűri díjait, és most először új díjkategóriát is bevezettek, amit a legjobb elsőkönyves kapott. A diákzsűri csak májusban dönt, az ő díjaikat a júniusi könyvhéten adják majd át.
A díjátadó előtt minden kategóriában shortlistet tettek közzé, ebbe a második fordulóba jutó 4-6 jelölt került.
Íme, 2023 legjobbjai:
Szerzői kategória, 6 év alatti korosztály:
Szabó Borbála: Kalandok a Ló csoportban
[Pagony, illusztrátor: Baranyai (b) András, szerk.: Rét Viktória]
Szerzői kategória, 6–12 éves korosztály:
Ruff Orsolya: Orczy Mimi kalandjai – A londoni gyémántrablás
(Manó Könyvek, szerk.: Csapody Kinga)
Szerzői kategória, 12 év feletti korosztály:
Pifkó Célia: A Holdfény őrei – A füveskönyv
(Cerkabella Kiadó, illusztrátor: Horváth Ildi, szerk.: Lovász Andrea)
Szerzői különdíj:
Schmal Róza: Nagy folyók haragja trilógiáért
(Kolibri Kiadó és Lampion Könyvek, szerk.: Balázs Eszter Anna)
Elsőkönyves díj – amelynek egyetlen díjazottját a szerzői, illusztrátori és fordítói kategóriák jelöltjei közül választják ki:
Simonfalvi Ancsa: Ali király karácsonyi vacsorája
(Pagony, illusztrátor: Agócs Írisz, szerk.: Csobod Luca)
Ismeretterjesztő kategória:
Kovács Tamás György: A villamos – A remíztől a hurokvágányig
(Pagony, illusztrátor: Szinvai Dániel, szerk.: Csobod Luca és Győri Hanna)
Illusztráció kategória:
Vidák Zsolt – Streets of Budapest – böngésző
(Lampion Könyvek, szerk.: Balázs Eszter Anna)
Műfordítás kategória:
J. Hahn Zsuzsanna – Petra Soukopová: Hová tűnt Hópihe?
(Csirimojó Kiadó, szerk.: Pet’ovska Flóra)
Műfordítói különdíj:
Rét Viktória: összes eddigi műfordításáért
Innovációs különdíj:
Raskó Gabi: Hoztok nekünk túrórudit?
(Zazie Books Kft., illusztrátor: Grela Alexandra, szerk.: Szekeres Nikoletta) (Kritikánk a könyvről itt)
A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) 2016-ban alakult, az IBBY (International Board on Books for Young People) magyarországi szekciójaként. Önmagukat „független, elfogulatlan, szakmai gyerekkönyves egyesületként” jellemzik. „Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy olvasóvá válhasson!” – szól egyik szlogenjük. A HUBBY új elnöksége Berg Judit vezetésével októberben alakult meg. Az idei zsűri tiszteletbeli elnöke Grecsó Krisztián volt, aki a csütörtöki beszédében – melyet költőként, íróként és apaként jegyzett – egyebek mellett arra is kitért, hogy „a gyerekirodalom sokkal toleránsabb, mint a felnőtt” – és ennek egyik oka szerinte a gyermeki nyitottságban rejlik.
Berg Judit köszöntőjében Jella Lepmant, az IBBY alapítóját idézte, aki szerint „a gyerekeknek egyrészt olyan könyvekre van szükségük, amelyek tükröt tartanak elébük, másrészt olyanokra, amelyek ablakot nyitnak a külvilágra. Tükrök azok a könyvek, amelyekben a gyerekek magukat látják: a saját életüket, a tapasztalataikat, a városukat, az utcájukat. (…) Ha a könyvet olvasó gyerek magára ismer a tükörben, akkor eloszlanak oly gyakori önmarcangoló kétségei: lám, érdemes róla is könyvet írni. Másfelől a gyerekeknek ablakot kitáró könyvekre is szükségük van. Olyanokra, amelyek a nagyvilágra nyílnak, amelyek megmutatják, hogyan élnek mások másutt, akikről kiderül, hogy éppen úgy éreznek, éppúgy viselkednek, mint ők maguk. Természetesen ami az egyik gyereknek tükör, az a másiknak ablak, s megfordítva.”
Képeskönyv és silent book – a jövő
Magyarországon a gyerekirodalom mindig szövegközpontú volt, ezért tekinthető jelentős fordulatnak, amikor 2006 körül meglódultak a képeskönyvek – mondta érdeklődésünkre az esemény után Paulovkin Boglárka, a Hubby elnökségi tagja, tervezőgrafikus, vizuális kommunikáció tanár és a magyar gyerekirodalom ismert illusztrátora és szerzője. „A képeskönyveben a kép és a szöveg együtt mondja el, amiről mesélni akarunk; vagyis dolgok, amiket a kép megfogalmaz, a szövegben nem jelenik meg – mintha két szálon futtatnánk a történetet.”
Az elmúlt néhány évben a képek sokkal hangsúlyosabbá váltak, de az erős szövegközpontúság még ma is érezteti a hatását: „Ha az átlag magyar olvasó olyan szöveget lát, amiben sok a kép és csak pár sor van, akkor esetleg azt mondja, hogy ez olyan rövid mese, hogy nem ér meg ennyi pénzt.” Eközben világszerte egyre több silent book (szinte betűk nélküli képkönyv, képtörténet) jelenik meg – nálunk még éppen csak szárnyát bontogatja ez a műfaj. Pedig izgalmas: a Szegedi Tudományegyetemen tanulmánykötet szerkesztenek róla, nemrég pedig a világ egyik legjobb illusztrátora, a mexikói születésű, Olaszországban élő Gabriel Pacheco tartott workshopot a témában Budapesten.
Paulovkin Boglárka szerint egyébként Magyarország nagyon erős gyerekkönyvekben, szerzőkben és illusztrátorokban; a Hubby célja pedig az, hogy fókuszba kerüljenek a jó könyvek, hogy a jó könyveket összekösse az olvasókkal.
A Telexen mi is rendszeresen írunk gyerekirodalomról, íme, néhány példa:
Marék Veronika: Magamat is elképesztettem, hogy hát ez mind én vagyok
Már húsz éve utálja oly sok szülő a Bartos Erika-könyveket, miközben a gyerekeik rajonganak értük
Kísérletnek indult, az ország egyik kultikus mesesorozata lett: őőőőők a kuflik!
Rég olvastunk ennyit a hazaszeretetről, mint a külföldön élő magyar gyerekek történeteiben
Csak egy mesekönyvről akartak beszélgetni, de napokig gyomorgörcsük volt