Brutális és felemelő történet alkoholizmusról és gyermeki ragaszkodásról

Az angol nyelvterület legjelentősebb irodalmi díját 2020-ban a skót-amerikai Douglas Stuart nyerte debütáló regényével, a Shuggie Bainnel. A címszereplő kisfiú és a kemény alkoholista anyja történetét elmesélő, 2021-ben magyarul is megjelent könyvnek nem volt kikövezett útja a Booker-díjig. Stewart kéziratát vagy harminc szerkesztő visszadobta, míg végre talált egy olyan kiadót, amelyik megjelentette a regényét.

A Shuggie Bain egy minden nyomorúságot elszenvedő gyerek és a közegéből alkoholfüggősége és szánalmassága ellenére is kivilágló anyja, Agnes már-már érthetetlenül szoros kötődését meséli el. A regényben a fikció keveredik Stuart saját élettörténetével, hiszen Shuggie Bainhez hasonlóan neki is addikcióval küzdő anyja volt, akit 16 éves korában elveszített, és ugyanúgy szorongott a melegsége miatt, ahogy a címszereplője.

Az 1980-as évek Glasgow-jában sűrű, mérgező volt a levegő, és nem csak a mindent ellepő szénpor és szmog miatt. Margaret Thatcher korában járunk, amikor egymás után zárják be a bányákat és a gyárakat, a szakszervezetek tehetetlenek, és napról napra többen állnak sorba segélyért. Tömegek lézengenek céltalanul, a megszabott rendből csak az maradt meg, hogy az egykori bányászok egyszerre indulnak el, de most nem a műszakot veszik fel, hanem a kocsma felé veszik az irányt. És isznak. Ahogy az otthon maradó feleségeik is a bányatelepen. A segélyek pennyjeit automata mérőórákba dobálják, hogy a lakásaikban legyen meleg víz, áram és tévéadás, majd amennyit lehet, visszaszereznek a feltört automatákból, hogy sörre vagy más piára költsék.

Shuggie-ék eredetileg nem részei a durva, mindenkit a szájára vevő kültelki közegnek, Agnes taxisofőr férje, a nagy Shug pakolja őket össze egyszer és rakja le őket egy kis házba, majd lelép a családtól. Shug és Agnes bántalmazó kapcsolatban éltek, amelynek az egyik kritikus pontja a nő alkoholizmusa. Shug leegyszerűsített logikája alapján a nő sosem szerette igazán, hiszen az alkohol fontosabb volt nála is. Persze ebben nagyrészt benne volt Shug erőszakossága is, gyakori félrelépései, és kapcsolatukra a származásuk is ránehezül, egyikük protestáns, másikuk katolikus, ami Skóciában még akkoriban is éles szembenállást jelentett a családok között.

Agnes családja is terhelt az erőszaktól, a második világháborúból hazakeveredő apja szinte szenvtelenül megöli csecsemőkorú féltestvérét, mert egyszerűen nem tudja elviselni, hogy felesége másik férfitől szült gyereket. Majd később egy szinte komikus jelenetben elfenekeli a már 39 éves Agnest.

A magára maradó és reménytelen Agnes még inkább az ital felé fordul, vagy lefekszik valakivel, hogy némi boldogságot találjon, de csak vergődik. Két nagyobbik, előző házasságából született gyereke, Leek és Catherine pragmatikusan viszonyulnak anyjukhoz, hiába vannak tiszta pillanatai, inkább a menekülést választják, lassan minden olyan szálat elvágnak, amivel kötődtek hozzá.

A kis Shuggie életében viszont még mindig az igazi anyát testesíti meg Agnes, akihez a végletekig ragaszkodik, még mindig ő jelenti számára az egyetlen mentsvárat, hiszen magányos, és állandó céltáblája a bányatelep kölykeinek is, főleg azután, hogy homoszexuálisnak nevezik, noha ezzel maga a tízéves fiú sincs tisztában. Csak azt érzi, más.

Bár szenved, a koravén Shuggie megejtően gondoskodó anyjával, egy maga számára sem világos belső parancsra cselekszik, amikor Agnesnek keményen ivós napjai vannak, minden olyan tárgyat elrejt előle, amivel kárt tehet magában, és a másnapra is alaposan rákészül. Oldalra fordítja anyja fejét, hogy ne fulladjon meg a hányásától, vödröt is hoz, majd három bögrét is kikészít: csapvizet a kiszáradt torokra, tejet a gyomorsavra és sört is, ami jó az elvonási tünetként jelentkező remegésre.

Agnes időnként megpróbál felhagyni az ivással, jár az Anonim Alkoholisták gyűléseire is, de csak rövid időre jön el a feloldozás. Egy évig tiszta, de új barátja erősködik vele, hogy nem lesz baj néhány pohár italból. Tévedett, és újraindul a lavina, ami szép lassan maga alá gyűri Agnest, és az egyik nap belefullad a saját hányásába. Az addigra 16 éves Shuggie ekkor már nem segít rajta.

A Shuggie Bain tragikusan végződik, de ahogy arról Stuart is többször beszélt, ő nem tragédiaként tekint rá. Sokkal inkább szól könyve felbonthatatlan családi kötelékekről és szeretetről, mintsem a függőség borzalmairól.

Shuggie Bain
Park Könyvkiadó
4499 Ft