L. Simon László pályázik a Nemzeti Múzeum vezetésére, és kényes témákról tartana kiállításokat

Legfontosabb

2021. július 5. – 17:49

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A július 2-án lejárt határidőig L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kulturális, majd miniszterelnökségi államtitkár is benyújtotta pályázatát a Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára – írja a Mandiner. A cikket maga L. Simon László is megosztotta a saját Facebook-oldalán (L. Simon László az utóbbi időben a Mandiner állandó szerzője is). A politikus április 15. óta a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integráció előkészítéséért felelős miniszteri biztos, megbízatása 2022. április 30-ig szól.

L. Simon László, a Fidesz képviselőjeként felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 20-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
L. Simon László, a Fidesz képviselőjeként felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. november 20-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

L. Simon a saját honlapján hozta nyilvánosságra 52 oldalas pályázatát. A jól értesült Mandiner azt írja: „arról nincs tudomásunk, hogy van-e további pályázó, de azt minisztériumi forrásunktól tudjuk, hogy a pályázók meghallgatása július 12-én lesz, s az új főigazgató augusztus 1-én áll munkába.” Ha Kásler Miklós L. Simon Lászlót nevezi ki főigazgatónak – írja a Mandiner, akkor L. Simonnak 30 nap alatt kell lemondania parlamenti mandátumáról, és a helyére más listás jelöltet kell megneveznie a Fidesznek. A lap úgy tudja, hogy ha L. Simont kinevezik főigazgatónak, a múzeumok megújítása érdekében végzett miniszteri biztosi munkáját tovább folytathatja. A kormány tervei szerint összevonják a Nemzeti Múzeumot és a Természettudományi Múzeumot, és megvizsgálják az Iparművészeti Múzeum integrálásának lehetőségét is.

A pályázatban egyebek mellett az olvasható, hogy L. Simon szerint a Nemzeti Múzeumnak „vállalnia kell a komoly hazai és nemzetközi vitákat olyan kényes témák, történeti kérdések felmutatásával, amilyenekkel az elmúlt évtizedekben a múzeum vezetése nem mert komolyabban foglalkozni” – például a Horthy-korszak, a Bethlen-kormány tevékenysége, a kuláküldözés vagy a kommunista rendszer egyházellenességének bemutatásával.

A pályázat szerint „a jelenlegi állandó kiállítás mindenképp megérett egy újabb felülvizsgálatra mind léptékét, mind jellegét tekintve; különös tekintettel a huszadik századi részre”, amelyhez L. Simon szerint „bátran, narratívát alakító szándékkal kell hozzányúlni”.

A pályázatában az is olvasható, hogy „a megújuló Nemzeti Múzeum nem nélkülözheti az egyértelmű állásfoglalásokat, a tudományosan megalapozott, egyszersmind a széles közönség számára értelmezhető orientáló, identitásformáló szándékot”. Itt szerinte nem arról van szó, hogy átpolitizálják a múzeumi munkát, hanem hogy „felkarolandó témákat, ügyeket szállítunk a kormányzati emlékezetpolitikának, illetve, hogy a kormányzat számára is fontos kérdéseket szellemileg előkészítjük”.

L. Simon szerint az új Nemzeti Múzeumnak legalább kétévente meg kell jelennie egy-egy monumentális, nemzetközi szintű kiállítással. Ehhez témákat is javasolt, például ilyeneket: A pestistől a covidig, Mesterséges intelligencia, Népvándorlástól a migrációig, Egyházellenességtől a kuláküldözésig, Az elkényelmesedés története, Civilizációs fejlődés?, A hunoktól az Árpádokig. Kora középkor a Kárpát-medencében, 1989: rendszerváltás?

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!