A magyar és 22 másik kormány megszavazta az illegális migránsok új uniós visszaküldési rendszerét
Az uniós tagállamok minisztereiből álló Tanács csütörtökön elfogadta a rendeletet, amely közös rendszert hoz létre az EU területén illegálisan tartózkodók visszaküldéséhez.
Az új szabályok értelmében aki visszatérési határozatot kap, annak kötelező lesz együttműködnie a hatóságokkal. Ha ennek nem tesz eleget, veszélyt jelent vagy fennáll a szökés kockázata, akkor akár két évre – indokolt esetben plusz fél évre őrizetbe vehetik. Elrendelhetnek lakhelyelhagyási tilalmat is, és más intézkedéseket is alkalmazhatnak, például „pénzügyi biztosítékot vagy elektronikus megfigyelést”.
A nemzeti hatóságok konkrét nyomozati intézkedéseket (például házkutatásokat és lefoglalásokat) is végrehajthatnak a hatékony visszatérés előkészítésére és biztosítására.
Az új szabályokkal a visszatérési határozatot kapó migránsokat – a kísérő nélküli kiskorúak kivételével – egy uniós tagállam által kötött megállapodás alapján át lehet majd szállítani olyan, EU-n kívüli ország területén található „visszatérési központba”, amelyik hajlandó befogadni őket. Ezeket a megállapodásokat kizárólag olyan harmadik országokkal lehet megkötni, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a nemzetközi jogot és a visszaküldés tilalmának elvét. A központok végcélként vagy köztes állomásként is szolgálhatnának. (Az EU-ból eddig Olaszország kormánya próbálkozott hasonló központtal Albániában, de ez többek között jogi nehézségekbe ütközött.)
Csak a spanyolok szavaztak ellene
A Tanács honlapja szerint a 27 tagállamból 23, köztük Magyarország kormánya szavazott igennel. Egyedül Spanyolországé ellenezte a szöveget, Belgiumé tartózkodott (ez gyakorlatilag egy udvarias nemnek felel meg), Dániáé és Írországé belügyi kivételek miatt nem szavazott, így bőven megvolt a szükséges többség.
Ahogy arról korábban írtunk, a tervezet eredetileg annak a menekültügyi és migrációs csomagnak volt a része, amelynek kulcselemeiről 2023-ban állapodott meg az Európai Parlament (EP) és a másik jogalkotó, az uniós kormányokat képviselő Tanács. A csomag ellen foglalt állást a Fidesz–KDNP és azóta a Tisza Párt is, de amint azt korábban jeleztük, 2023-ban nem a teljes paktumról kötöttek alkut. Egy részéről már korábban megegyeztek, a visszaküldési rendeletnél viszont még odáig sem jutottak el, hogy a két testület elkezdjen egymással egyeztetni. Malik Azmani, a javaslat EP-felelőse egyenesen
„a menekültügyi és migrációs csomag »hiányzó elemeként«”
emlegette a jogszabályt. (A csomagról szoktak fideszes körökből kötelező betelepítést hazudozni.)
A visszaküldési szabályok 2018-as tervezetét az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta, és az eredetinél keményebb változatot tett le az asztalra. Június elején megkötötték az alkut a végső szövegről, az EP pedig néhány héttel később megszavazta azt (a végszavazáson a Tiszából, a Fideszből és a Mi Hazánkból is igent, a DK-ból nemet nyomtak). A tanácsi jóváhagyás után már csak annyi van hátra, hogy kihirdessék a jogszabályt, és másnaptól életbe lép.
