Mladić tömegsírokba szállíttatta gyerekeinket, őt pedig állami tiszteletadással temetik el. Hol az erkölcs?

Komoly felháborodást váltott ki több környező országban is, hogy katonai tiszteletadás mellett temették el hétfőn Ratko Mladićot, a boszniai szerb erők egykori főparancsnokát, elítélt háborús bűnöst, akit sok ezer ember haláláért tartanak felelősnek. Politikusok és katonatisztek is ott vonultak a több ezer megemlékező között, majd az első sorokban foglaltak helyet a gyászszertartáson.

A szerb nacionalizmus felvillanása megmutatta, hogy a délszláv vidékeken még mindig izzik a gyűlölet – így értékelte több környező ország, legfőképp Bosznia-Hercegovina a történteket. Andrej Plenković horvát miniszterelnök pedig az Európai Uniót is bírálta hétfőn, amiért nem reagált elég erőteljesen.

Kedden aztán Ursula von der Leyen és António Costa már arról írt, hogy sokkolóak a képek Mladić belgrádi temetéséről. Az Európai Bizottság, illetve az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: Mladić elítélt háborús bűnös. A srebrenicai népirtásért és egyéb bűncselekményekért kapott életfogytiglani börtönbüntetését töltötte, amikor meghalt. Sajnálatosnak tartották „a hivatalos támogatás elemeit és néhány magas rangú szerb tisztviselő jelenlétét a temetésen”.

Egy elítélt háborús bűnös halála

Mladić 84 éves korában, augusztus 27-én halt meg a hágai-scheveningeni börtönkórházban. A tábornokot a délszláv háború bűneit vizsgáló, hágai központú törvényszék korábban bűnösnek találta a srebrenicai népirtásban. A jugoszláv haderő egyik kiképzőfőnöke volt, a hadsereg szétesése után előbb Kninbe, majd Szarajevóba került, 1992-re ő lett a boszniai szerb erők parancsnoka.

1995-ben, már a háború vége felé az általa vezetett boszniai szerb erők 8000 muszlim bosnyákot gyilkoltak le a biztonságos területté nyilvánított városban annak ellenére, hogy ott nemzetközi békefenntartó erők állomásoztak. Emellett elítélték még a szarajevói ostromban a civilek ellen elkövetett atrocitások miatt, ott 11 500 ember vesztette életét.

Mladić ellen még 1995-ben vádat emeltek, de több mint 16 évig bujkált. 1996 novemberéig, vagyis a háború után egy évig ő maradt a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének parancsnoka, nyugdíját egészen 2005-ig folyósították. Mladić a vádemelés ellenére Slobodan Milošević volt jugoszláv elnök 2001-es elfogásáig zavartalanul élt Belgrádban, de látták felbukkanni Moszkvában, Athénban, Szalonikiben is. 2001-ben befagyasztották a vagyonát, majd bujkálni kényszerült, ebben évekig a szerb katonai és titkosszolgálati erők is a segítségére voltak.

2011-es szerbiai elfogása után kiadták Hágának. 2012-ben kezdődött a pere, tárgyalásának első napján közölte, ő „mindig csak a saját népét és a saját országát védte”. 2017-ben hirdettek első fokon ítéletet, és bűnösnek találták. A bíróság szerint kulcsfontosságú parancsnoki szerepet játszott a népirtás megtervezésében és végrehajtásában. Mladićot végül másodfokon, jogerősen is életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték 2022-ben. Bűnösnek találták üldöztetésben, kiirtásban, gyilkosságban, deportálásban, erőszakos áttelepítésben, terrorizmusban, civilek elleni illegális támadásokban és túszejtésben is.

Srebrenica ma már a Bosznia–Hercegovinát alkotó egyik entitás, a Szerb Köztársaság határain belül fekszik. A boszniai Szerb Köztársaságot a háborút 1995 novemberében lezáró daytoni békeszerződés hozta létre. Az entitás volt elnöke, Milorad Dodik kategorikusan tagadja, hogy a mészárlás lezajlott volna. Szerbia 2007-ben bocsánatot kért a bűncselekményekért, de továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy népirtásról volt szó.

Temetés pompával, tömeggel

Mladić halála után szeptember 2-án több ezren emlékeztek meg róla a boszniai szerb székhelyen, Banja Lukában, másnap pedig kormányzati repülő szállította a volt tábornok holttestét Hágából Belgrádba. A gépen utazott Nenad Vujić szerb igazságügyi miniszter is. A haláleset még az ellenséges belgrádi ultracsoportokat is összehozta: örökrangadójukon a Crvena zvezda és a Partizan tábora együtt éltette Mladićot, felirattal utalva a srebrenicai népirtás áldozatainak nyugvóhelyére.

Végül hétfőn katonai tiszteletadás mellett tartották a temetést Belgrádban, ezrek vettek részt az eseményen a Szent Lukács-templom előtt. Mladićot a Topčider temetőben, 1994-ben meghalt lánya mellett temették el. A szerb kormány több tagja, illetve Dodik a boszniai szerbek legnagyobb pártjának, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) az elnökeként is részt vett a temetésen.

Aleksandar Vučić szerb elnök nem ment el, elmondása szerint azért, mert Savkat Mirzijojev üzbég elnököt látta vendégül „egy több hónapja szervezett találkozón”. A hatalma elleni majdnem kétéves tiltakozáshullámmal a háta mögött éppen választásokra készülő elnök láthatóan igyekezett távol tartani magát az eseménytől. Erre utalt az a kijelentése is, miszerint „beszélt a Mladić családdal, és abban maradtak, rajtuk múlik, hogy hogyan szervezik meg a temetést”.

Ehhez képest a tábornok testét a szerb kormány gépével hozták haza Hágából, a temetési szertartást Porfirije szerb pátriárka vezette, koporsóját a szerb hadsereg tagjai vitték ki a templomból, mielőtt pedig leengedték volna a sírba, a katonák lövésekkel búcsúztatták Mladićot.

A templomban a családtagok, a szerb kormány több minisztere, a boszniai szerbek több, vezető politikusa mellett Vučić fia, Danilo, valamint Oroszország szerbiai nagykövete is ott volt. A szerb hadsereg számos jelenlegi tagja és veteránok is tiszteletüket tették, a koporsó mellé pedig Mladić sapkáját, kardját és kitüntetéseit helyezték el. Több belgrádi épület homlokzatán új, Mladićnak szentelt falfestmények jelentek meg. Sok szerb városból és a boszniai Szerb Köztársaságból is ingyenes buszjáratokat indítottak a temetésre.

Porfirije pátriárka a szertartás során Mladićot „pravoszláv kereszténynek és szerb katonának” nevezte, aki „nehéz és tragikus időkben vezette népe hadseregét, hatalmas felelősséget és súlyos terhet viselt, áldozatot hozott, és életét adta népe szabadságáért, védelméért és túléléséért”.

Jovana Kolarić, a belgrádi Alapítvány a Humanitárius Jogokért munkatársa szerint az, ahogyan a szerb kormány Mladić halálát és temetését kezelte, lényegében „megerősíti a kormánypárt eddigi politikáját, amelynek a bűncselekményekkel történő szembenézés helyett azok tagadása és relativizálása jelentik az alapját. […] Az egész államot a Mladić család szolgálatába állították, ami egyfajta hivatali visszaélés.” Vujić igazságügyi miniszter még pénteken megvédte a nagy állami temetést azzal az indokkal, hogy „a büntetés véget ér a halállal”.

Dühös délszláv reakciók

A nagy felhajtásra Bosznia is válaszolt: Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy szinte minden dolgozót visszahívnak az ország szerbiai követségéről. A nagykövet és a konzul egyelőre Belgrádban marad, őket ugyanis a bosznia-hercegovinai elnökség nevezi ki, így a visszahívásukról sem a külügyminiszter dönt. „Ha tehetném, ma azonnal megszakítanám a diplomáciai kapcsolatokat Szerbiával. Azon fogok dolgozni, hogy a kapcsolatokat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsem” – mondta a külügyminiszter.

A keddi nap folyamán aztán Konaković kiutasított két szerb diplomatát, és bejelentette, hogy visszalépnek a régiós jószomszédi viszonyról és együttműködésről szóló nyilatkozat aláírásától, amit október elejére terveztek Montenegróban. „Ilyesmit nem írunk alá mindaddig, amíg a kilencvenes évek Szerbiáját látjuk megnyilvánulni, ahogyan az a napokban is történt” – mondta a Vijesti szerint a külügyminiszter.

A BBC szerb nyelvű kiadása szerint legalább öt ember elvesztette már az állását Bosznia-Hercegovinában, mert nyilvános közösségi profiljaikon az elítélt háborús bűnöst méltatták. Volt köztük orvos, focista, éppen ott forgató belgrádi színész, biztonsági őr is. Marko Potrebica, a dubrovniki városi tanács elnöke azt javasolta, hogy azokat a külföldieket, akik Mladićot dicsőítik, fosszák meg horvátországi munkavállalási engedélyüktől. Ez azért fontos, mert Boszniából rengetegen járnak át dolgozni a horvát tengerpartra. Három emberrel már eljártak így a horvát hatóságok, ők pénzbüntetést is kaptak, de további eljárások is indultak, még horvát állampolgárok ellen is.

Ivana Marić szarajevói politikai elemző ezt azzal magyarázta, hogy a boszniai jog szerint a népirtók éltetése bűncselekménynek számít, akár három év börtönnel is büntethető. Az elemző szerint épp ezért a legtöbb boszniai szerb politikus igyekszik kétértelműen fogalmazni, esetleg olykor azt állítják, valaki feltörte a profiljukat és a nevükben posztolt.

Željko Komšić, a Bosznia-Hercegovinai elnökség horvát tagja szerint „akik most Mladićot ünneplik, készek holnap ugyanazt tenni, amit ő tett”. A másik elítélt boszniai szerb főbűnösre, Radovan Karadžićra is utalva kijelentette:

„Az a rengeteg pénz, amit a nemzetközi közösség arra költött, hogy meggyőzzön minket a felejtés szükségességéről, […] a sok beszéd arról, hogy »mindannyian egyformák vagyunk«, Mladić halála óta összeomlott és semmivé vált. Ugyanez fog történni Karadžić esetében is. Ne lepődjünk majd meg, és ne kérdezzük csodálkozva, hogy mi ez.”

„Ratko Mladić az elsődleges tömegsírokból másodlagos- és harmadlagos tömegsírokba szállíttatta gyerekeinket, őt pedig állami tiszteletadással temetik el. Hol az erkölcs? Hol itt az igazságtétel az áldozatoknak?” – tette fel a kérdést a Srebrenicai Anyák nevű, a népirtás áldozatainak családtagjaiból álló egyesület az X-en.

A tábornok halálának hullámai Montenegrót is elérték. Itt a főügyészség nemzeti, faji és vallási gyűlölet vádjával eljárást indított a budvai-nikšići metropolita, Metodije ellen. A vallási vezető kijelentette, hogy a háborús bűnös „Ratko Mladićban a nép felismerte a szerb harcosok és vitézek minden csodálatos és szent tulajdonságát”, majd imát mondott lelki üdvéért. A podgoricai képviselő-testületbe az Egyesült Montenegróért párt által delegált Milivoje Brkovićot pedig már le is tartóztatták, miután a közösségi médiában Mladićot éltette, amivel megszegte az egyenlőség védelméről szóló és a diszkriminációt tiltó törvényt.

A boszniai Szerb Köztársaság Rádió- és Televíziója (RTRS) egyébként élőben közvetítette az emlékünnepséget, ami miatt az EBESZ bosznia-hercegovinai missziója aggodalmát fejezte ki, az egyik helyi kábel- és mobilszolgáltató, a BH Telecom pedig le is állította az RTRS műsorának sugárzását.

Az EU reakcióját is támadták

A temetésre az Európai Unió elsőre sokak szerint ellentmondóan reagált. Marta Kos uniós bővítési biztos például lemondta tervezett szerbiai látogatását, mert nem akart jelenlétével hozzájárulni a háborús bűnösök dicsőítéséhez. Az Európai Unió Külügyi Szolgálatának közleménye szerint „a háborús bűnösök dicsőítése, a népirtás tagadása és a revizionizmus ellentmondanak a legalapvetőbb európai értékeknek, és nincs helyük sem az EU-ban, sem az EU-tagjelölt országokban”.

Hétfőn Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője viszont egy sablonos uniós közléssel intézte el a történteket: „Hallottuk, hogy volt egy előre látható temetés állami tiszteletadással, és nem ez történt.” A szóvivő szerint Szerbiának kell eldöntenie, hogyan zajlik a temetés, és szerinte tehát nem állami tiszteletadás mellett tartották meg.

Erre élesen reagált a boszniai külügyminisztérium az X-en: „Tisztában van egyáltalán azzal, amit mond? Ezek az európai értékek, amikről beszélni szoktak?” Majd elmagyarázták, hogy a szerb kormány öt minisztere a szertartás során az első sorban ült, katonai tiszteletadás volt és kormánygépen hozták Belgrádba a holttestet. Feltették a kérdést, mitől fél az EU, miért nem nevezik nevükön a dolgokat. „Az álláspontjuk az elítélt háborús bűnös temetéséről az egész Európai Unió szégyene” – zárult a közlemény.

A srebrenicai emlékközpont igazgatója, Emir Suljagić is kiborult a bürokratikus, konfliktuskerülő uniós nyelvezeten. Szerinte az EU-nak azt kell szégyellnie, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök nem ítélte el a temetés körítését. „Minden esetben emlékezni fogunk rá, hogy ki állt ki mellettünk, és ki nézett félre” – írta az X-en. Szerinte főleg akkor jut majd eszükbe, ha legközelebb egy uniós tisztviselő a srebrenicai emlékhelyre akar látogatni.

Azzal zárta az üzenetét, hogy elegük van azokból az emberekből, akik az áldozatokról beszélnek, majd kezet fognak olyan politikusokkal, akik „jövendő népirtásokról álmodoznak”.

Szerbiában az Európa-barátok is bírálták az EU megkésettnek és sutának tartott reakcióit. „Inkább irritáló olvasni a közleményeket azoktól a külföldi szereplőktől, akik kifejezik sokkjukat, hogy egy autoriter, nacionalista rezsim eszközként használná föl egy elítélt háborús bűnös temetését” – fakadt ki a Politicónak Srdjan Majstorović, a belgrádi Európai Politikai Központ igazgatósági elnöke. Szerinte minden az EU-s vezetők szeme láttára történt, nem kéne hát meglepődniük. Kiemelte, az EU valamiért Vučić személyét kulcsfontosságúnak láttatja az EU-tagjelölt ország fejlődésében.

Az Euractiv hírlevele szerint Andrej Plenković is erőtlen reakcióval vádolta meg az EU-t. Ez hiba volt, és ezt nyíltan megmondja nekik, jelezte a horvát miniszterelnök. A lap megjegyezte, Von der Leyen hamarosan a Nyugat-Balkánra látogathat, bár még nem biztos, hogy Szerbia is benne lesz a körút állomásai között.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei kedden aztán próbálták menteni a menthetőt egy azonos szövegezésű közleménnyel. Sokkolónak nevezték a belgrádi temetésről készült képeket, majd elítélt háborús bűnösnek mondták Mladićot. Leírták, hogy felelős emberiesség elleni bűnökért, háborús bűnökért és népirtásért, és épp életfogytiglani börtönbüntetését töltötte, amikor meghalt. Mélyen sajnálatosnak nevezték a szerb állami tisztviselők jelenlétét a szertartáson. „Megmutatták kudarcukat, hogy szembenézzenek Európa közelmúltbeli történetének egy sötét fejezetével, és ellentmondjanak Szerbia Európai Unió felé vezető útját meghatározó értékeknek” – írták.

Újságírói kérdésre Pinho is korrigálta szavait kedden, közölte, hogy az EU „megfontolja”, milyen lépéssel reagáljon arra, ahogy a szerb kormány kezelte Mladić temetését. Kijelentette, hogy a háborús bűnösök dicsőítése, a népirtás tagadása és a revizionizmus ellentétesek a legalapvetőbb európai értékekkel, és „nincs helyük sem az Európai Unióban, sem a csatlakozásra törekvő országokban”. Az X-en hozzátette, a temetésről készült képek többet mondanak egymillió szónál:

Messzebbre visz az EU-tól

A Politico megjegyezte, Szerbia 2009-ben kezdődött uniós csatlakozási folyamata kvázi zátonyra futott. Plenković múlt héten a szlovéniai Bledben figyelmeztetett: Szerbia magára csapja az EU-ra nyíló ajtót, ha a legmagasabb szinten adnak tiszteletet Mladićnak.

Szerbia eddig 22 fejezetet nyitott meg a 35-ből, amihez – a fejezetek lezárásához hasonlóan – a tagállami kormányok egyhangú beleegyezése kell. 2021 decemberében nyolc tagállam blokkolta a csatlakozási tárgyalások folytatását a rossz emberi jogi helyzetre és a közeli orosz viszonyra hivatkozva. Emiatt a csatlakozási kérelmüket évekkel később beadott Ukrajna és Moldova is előrébb jár már a tárgyalásokban, Szerbia egykori társköztársasága, az évekkel ezelőtt elszakadt Montenegró pedig karnyújtásnyira jár a csatlakozástól.

A kormányok testületének 2024 második felében soros magyar elnöksége igyekezett lendületet adni a balkáni országok csatlakozási folyamatának. Szerbia versenyképességi fejezetcsoportjánál csak egy előkészítő levélig jutott, mert a Politico akkori cikke szerint több tagállam kormánya ellenezte a fejezetcsoport megnyitását. „Nagyon valószínűtlennek tűnik”, hogy ezt most bárki is erőltetné – nyilatkozta egy uniós tisztviselő néhány nappal ezelőtt a Euronewsnak.

A jelenlegi ír elnökség nevében Thomas Byrne európai ügyi miniszter is elfogadhatatlannak nevezte, hogy vezető szerb tisztviselők emlékezzenek meg Mladićról.

A szarajevói Klix.ba úgy látja, hogy harminc év alatt semmi sem változott Szerbiában. Ennek bizonyítékaként két, ugyanannál a belgrádi felüljárónál, harmincöt év különbséggel készült képet tettek egymás mellé. Az egyik 1991 őszén készült. Lelkesen integető helyiek láthatók rajta, akik ujjongva kísérik ki a horvátországi Vukovár ostromára induló katonákat. A portál kiemelte, hogy a horvátországi harcok a későbbi, Bosznia-Hercegovina elleni agresszió bevezetőjeként szolgáltak. A második kép a múlt héten készült ugyanott. Ezúttal viszont a tábornok holttestét a reptérről szállító konvojt köszöntötte a lakosság. A felüljáróra kifeszített molinó azt hirdette, hogy „Ratko Mladić, szerb hős”.