A boszniai Szerb Köztársaság elnöke kezdeményezné, hogy változtassák meg Srebrenica nevét
2024. május 31. – 12:17
Mladen Grujičić, Srebrenica polgármestere a Szabad Európa Rádiónak azt mondta, hogy „önkormányzati és pártszervezeteken” belül folynak a megbeszélések a község névváltoztatásáról. Grujičić azt mondta, hogy a konkrét lépésekről a jövő héten tud tájékoztatást adni.
A polgármester a névváltoztatást azzal indokolta, hogy „az ENSZ szégyenteljes határozatával beszennyezték a város nevét, és ez meglátása szerint negatívan befolyásolhatja a városban élő nemzetiségek közötti kapcsolatokat valamint a város fejlődését és gazdaságát.”
Közben Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke május 30-án a belgrádi Happy TV-ben kijelentette, hogy 1995. július 11-én Srebrenicában „senki sem halt meg, senkit nem öltek meg, nem voltak műveletek tizenegyedikén.”
„Néhány srebrenicai emberünknek elege van a hazugságokból, és most kezdeményezést indítottak a névváltoztatásra, hogy Srebrenicát többé ne Srebrenicának hívják, hanem máshogy. Meglátjuk, hogyan tudjuk ezt megoldani” – mondta Dodik az interjúban.
Srebrenicában a második világháború utáni Európa legirtózatosabb népirtását követték el. A boszniai szerb erők 1995-ben Ratko Mladić vezetésével több mint 8000 bosnyák civilt lőttek tömegsírokba, a Nemzetközi Törvényszék a mészárlást háborús bűncselekménynek nyilvánította.
Az ENSZ Közgyűlése május 23-án határozatot fogadott el, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A közgyűlésen 84 ország szavazott a javaslat mellett, 19 ellene, köztük Magyarország.
A Serbrenicai Anyák Egyesülete ezután adott ki egy közleményt arról, hogy a Potočariban lévő emlékhelyen szégyenfát állítanak fel, amire azoknak az államoknak a neveit vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak.
A BALK magazin szerint, bár az elfogadott ENSZ közgyűlési határozatnak Magyarország nem volt a címzettje, a magyar ellenszavazatnak várhatóan a Srebrenicai Anyák lépésén túl is lesznek következményei, Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter például tiltakozó jegyzék küldését helyezte kilátásba.
A közgyűlésen Magyarország mellett többek között olyanok országok szavaztak nemmel, mint Oroszország, Észak-Korea, Kína vagy Nicaragua.
