Elfogadták a boszniai szerbeket dühítő ENSZ-határozatot, lesz srebrenicai emléknap

Elfogadta a srebrenicai népirtás emléknapjára irányuló határozattervezetet az ENSZ Közgyűlése csütörtökön. 84 ország szavazott a javaslat mellett, 19 ellene, 68 állam tartózkodott, míg 22 egyáltalán nem szavazott. Magyarország nemmel szavazott.

A határozat tervezetét korábban Németország, Ruanda és Bosznia-Hercegovina közösen nyújtották be, az Amerikai Egyesült Államok támogatásával. Mint korábbi cikkünkben leírtuk, a cél az volt, hogy emléknapot kapjon a több mint 8000 halottat követelő 1995-ös mészárlás, amit boszniai szerbek követtek el bosnyákok ellen Srebrenicában és környékén, az ENSZ erők orra előtt. 2015-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsát már megjárta egy hasonló javaslat, amit Moszkva megvétózott, a Közgyűlésben azonban senkinek sincs vétójoga.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság államfője így reagált a voksolás hírére:

“Majdnem 110 ország a határozat ellen voksolt vagy tartózkodott. Ez a határozat megbukott, és ez azt jelenti, hogy az ENSZ valójában nem támogatta. Nem jártak sikerrel azok, akik kitalálták, hogy a szerbekre ráhúzzák, hogy népirtó nemzet, és az sem sikerült nekik, hogy erkölcsileg diszkvalifikáljanak bennünket.”

Kiemelte, hogy az amerikaiak majd azt mondják, hogy a 84 támogató szavazat elegendő, de ő erre azt kérdezi: milyen elv alapján az? "Ez így vajon demokratikus volt? Minket nyugaton mindig arról oktatnak, hogy a demokratikus többség azt jelenti: több, mint a teljes létszám fele. Ez pedig nem volt meg. Miért hazudnak?" – kérdezte Dodik.

Aleksandar Vučić szerb államfő egyelőre ennyit tett közzé az Instagram-oldalán: "Számunkra nem opció, hogy feladjuk. Büszke vagyok a szabad Szerbiára és a hős szerb népre."

Elmedin Konakovic boszniai külügyminiszter így nyilatkozott a mai szavazás után: Ezt írta: “A határozat elfogadása a népirtás áldozataiért való igazságszolgáltatás részét képezi. Július 11-ről, a napról amikor Srebrenicában népirtás történt, mostantól minden évben meg fog emlékezni az ENSZ Közgyűlése, de a világ számos országában is így tesznek majd. A gyerekek tanulni fognak róla az iskolákban, a bolygó civilizált részén mindenhol hangsúlyt fektetnek majd a srebrenicai népirtásról való ismeretterjesztésre.”

Az ENSZ-ülést levezető elnök, Dennis Francis így értékelte az X-en a szavazást: "Remélem, hogy a megemlékezés valódi megbékélést hoz, megerősíti szolidaritásunkat a túlélőkkel, és hozzájárul a népirtás megelőzéséhez, bárhol a világon."

Nem a szerbek ellen szól?

A szavazás előtt Antje Leendertse német küldött mondott beszédet a népirtásról, emlékeztetve a szörnyű szenvedésre. Felhozta, hogy a ruandai, tutszik elleni népirtásnak már van emléknapja, így Srebrenica is érdemel egyet. Ez a határozat senki ellen sem irányul, főképp nem a szerbek ellen, próbálta eloszlatni a hamisnak nevezett híreszteléseket Németország képviselője. Megemlítette Montenegró javaslatát, miszerint a népirtásért nem egy egész nép felelős, hanem bizonyos személyek.

Aleksandar Vučić szerb államfő is szót kapott, aki közölte, le akarja leplezni a hazugságokat, majd fejet hajtott minden délszláv háborús áldozat előtt. Szerinte Németország feljogosítva érzi magát, hogy leckéket adjon más országoknak. Feltette a kérdést, miért szükséges ez a határozat. Szerinte igazságot tettek már a kérdésben bírósági ítéletek terén, de még sincsenek nevek a határozat tervezetében. Megkérdőjelezte, hogy megbékélést fog eredményezni a határozat. "Miért takargatták a határozat előkészületeit?" – szegezte a kérdést a német küldöttnek, összevetve a ruandai népirtás emléknapjával, aminek előkészítése nyilvánosan zajlott.

Szerbia 2000-es bombázását is felhozta Vučić, és a múlt rugalmas értelmezésével vádolta a németeket és benyújtókat. Kitért a holokausztra is, amit a németek követtek el, majd az első világháborúra, ahol Szerbia lakosságának 28 százaléka odaveszett, míg a második világháborúban is egymillió szerb halt meg. Miért nem ezekkel kezdik a határozatot? – tette fel a kérdést, majd azzal folytatta, nem tették bele a határozatba, hogy minden áldozatot egyformán gyászolnak. "A nagyokat, erőseket, arrogánsokat" kérdezte végül, miért fenyegették meg azokat a tagállamokat, akik nem szavazzák meg a javaslatot. "Ezek az európai értékek, ezek a demokratikus értékek?" – kérdezte, majd elmondta, Pandora szelencéjét fogja kinyitni a határozat, hisz az valakinek politikailag szükséges.

Vučić végül az ülés levezető elnökének ajándékozta Szerbia zászlaját, amit az ülésen egy ideig magára terítve viselt.

Vučić azt is mondta, hogy most fordult elő először, hogy egy népirtásról szóló szavazás során az ENSZ-ben nem egyhangú döntés született. “Ez azért volt így” – mondta – , “mert egyesek arra akarták felhasználni a hatalmukat, hogy ebből politikai témát csináljanak. A határozat egyetlen célja és lényege, hogy az egyik oldalra, az egyik népre ráhúzzák az erkölcsi és politikai bűnösséget – Szerbiára és a boszniai Szerb Köztársaságra. Ez volt az egyetlen céljuk. Nos, legitimitás szempontjából ez nem jött össze” – mondta Vučić hangsúlyozva, hogy “nem sikerült nekik megbélyegezni a szerb népet, és soha nem is fog."

Határozatellenes kampány

A szerbek már hetek óta dühödten reagálnak a határozati javaslatra, mivel álláspontjuk szerint népirtó nemzetnek bélyegezné meg a szerbséget. Hiába nem szerepel ilyesmi a Közgyűlés elé bocsátott tervezetben, Aleksandar Vučić szerb államfő a szavazás előtt, már hétfőn New Yorkba látogatott kampányolni, ahol több ország képviselőit is győzködte, hogy nemmel szavazzanak. Az oroszok és kínaiak, valamint több, Moszkvához és Pekinghez közel álló ország már jelezte előre, nemmel fog szavazni.

A magyar kormányt sem kellett győzködni, május 15-én Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, hogy a magyar delegáció nem szavazza meg a srebrenicai ENSZ-határozatot. Szijjártó akkor azzal érvelt, hogy a békét és stabilitást nem a boszniai szerbek veszélyeztetik, hanem a nemzetközi közösség, melynek egyes tagjai az „európai integráció felgyorsítása” helyett inkább „a feszültséget növelik”, és tönkreteszik „az oly nehezen elért törékeny eredményeket is”.

Ezt alátámasztani látszik, hogy a boszniai Szerb Köztársaság államfője, a régóta szeparatista hangokat megütő Milorad Dodik már konkrét elszakadási tárgyalásokat javasolt a napokban a szarajevói központi kormánnyal (Bosznia-Hercegovina két tagállamból áll, a szerbeké mellett ott van még a Bosnyák-horvát Föderáció is). Dodik retorikája már az ENSZ-szavazás végeredményétől függetlenül is gyújtó volt a napokban, most pedig így szólt:

“A mai napon egy formális döntéssel elindítjuk a békés elválás kérelmezésének folyamatát. Javasolni fogjuk, hogy első körben az entitásokhoz kapcsolódó politikai felelősség kerüljön tisztázásra, a gazdaság jelenlegi működésének modelljét pedig tartsuk meg, és néhány éven belül történjen meg a békés elválás”

– mondta csütörtökön délelőtt Bratunacban. Hozzátette, hogy a szerb nép egészen egyszerűen képtelen a továbbiakban egy ilyen Bosznia-Hercegovinában élni, és hogy a Srebrenicáról szóló határozattal a bosnyákok igazságtalanul cselekedtek, és figyelmen kívül hagyták a szerbeket."